Az egészségügyre egyre többet kell költeni, ahogy öregszik a társadalom, de a kormány a mai költségeket sem fizeti ki. Igaz, évi 50-60 milliárdot költ adósságrendezésre, de a bizonytalanság miatt állandó veszélyben van az ellátás.

Az év végén általában megtörténik ez, ám csak részben. Az évente felhalmozódó 50-60 milliárdos tartozás nagyobb részét általában kifizeti a kormány, de erre nem lehet alapozni. Tavaly például november közepén még nem lehetett tudni, hogy lesz-e konszolidáció, vagy sem. Egyébként pedig körülbelül 40 milliárdos adósságszintnél már veszélyben van a betegellátás, mert a kórházak nem tudnak annyi eszközt, anyagot vásárolni, amennyire szükség lenne.

A bizonytalanságot az is fokozza, hogy nem lesz mindig ilyen jó helyzetben a magyar gazdaság, jönnek még szűkebb esztendők, viszont az egészségügyre egyre többet kell költeni, ahogy öregszik a társadalom – mondja Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Érthetetlen a kormány taktikája. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium is készített versenyképességi programot, mindkettőben pontosan megfogalmazták, hogy mi a probléma az egészségügy finanszírozásával. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium is jelezte, hogy mekkora gond a körbetartozás, amit jelen esetben maga az állam generál. Ennek ellenére nem történik semmi, pedig az egészségügyi intézmények állami kézben vannak, az állam nevezi ki a vezetőket, ellenőrzi a pénzügyeket, nincs tehát kire mutogatni, hogy ő a felelős a felelőtlen gazdálkodásért.