Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Konszolidáció helyett vizsgálódást ígért a kormány a kórházaknak

Könnyen elképzelhető, hogy csak jövőre konszolidálják a kórházak adósságát, egyelőre ugyanis azt vizsgálják, miért állt elő a tartozásállomány - mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai kormányinfón a medicalonline.hu szakportál beszámolója szerint.
További részletek

Gulyás: Könnyen lehet, hogy csak jövőre lesz konszolidáció

Az állam már költött a dél-budai centrumkórházra, ha a főváros másutt építkezne, meg kell térítenie az eddigi kiadásokat – hangzott el a Kormányinfón.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Napi.hu , 2019. november 27. - Szepesi Anita
Tökéletesen működik az alap-, a járóbeteg- és a sürgősségi ellátás egysége, plusz finanszírozást kapott a traumatológiai és az érsebészeti ellátás, a kórházi fertőzések kórokozóit főként a látogatók hurcolják be, akiket nem lehet tetőtől talpig fertőtleníteni, az elkerülhető halálozások hátterében pedig az áll, hogy a magyarok nem fordulnak időben orvoshoz - tudtuk meg többek között Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter keddi, az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti meghallgatásán.
Tizenhét hónap szünet után hétfőn ismét meghallgatta az Országgyűlés népjóléti bizottsága Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert, aki legalább másfél órán keresztül ismertette - igaz, alig hallhatóan - tárcája eredményeit, különös figyelmet szentelve a családtámogatási elemeknek.

Elmondta többek között, hogy a kormány 2018-ban 1854 milliárdot, 2019-ben 2004 milliárd forintot fordítottak erre a célra, a jövő évi költségvetés pedig a pénzbeli ellátásokkal, adókedvezményekkel, az otthonteremtési és családi akciótervre szánt forrásokkal együtt 2228 milliárd forintot irányoz elő.

Itt a megoldás az orvoshiányra

Az egészségügyre térve Kásler az új megközelítést hangsúlyozta, amelynek fókuszában az egészségben eltöltött évek számának növelése áll. A miniszter szerint intézkedéseik eredményeként tökéletesen működik az alap-, a járóbeteg- és a sürgősségi ellátás egysége, folyamatos a mentőállomások felújítása, építése és új mentőgépkocsik beszerzése, több finanszírozást kapott a traumatológiai és az érsebészeti ellátás.

A struktúraváltás kapcsán Kásler Miklós úgy fogalmazott, mindenki tisztában van azzal, hogy a magyar egészségügy struktúrája beteg, de a javulás érdekében másfél éve készítik a terveket reggel, délben és este, hogy lehessen választani a különböző elképzelések között. S amit terveznek, végre is fogják hajtani. Kásler szavai szerint el tudja képzelni, hogy egy-egy területet, egy járást 8-10-12 családorvos együttműködésben lát el, s ha ilyen teameket lehet szervezni, és felszerelni, az megoldást jelent az orvoshiányra. Ezzel együtt cáfolt bármilyen államosításról illetve kórházbezárásról szóló hírt.

A kórházi adósságokról úgy vélekedett, a 2006-ban 120 milliárddal tetőző adósságállományt a polgári kormány 2013-14 körül 45-50 milliárdra csökkentette, ez emelkedett minimálisan a béremelés beépítésével és állandósult 50-60 milliárd forint körül. Saját és pénzügyminisztériumi szakértőkre hivatkozva úgy vélte, ebben a kórházi vezetés szerepe 20-30 százaléknyi, a maradék főként a finanszírozás torzulásának köszönhető, de ennek véget fognak vetni. Konkrétumként annyit mondott, az új alapokra helyezett finanszírozás rendező elve szerint a beteg viszi magával tvk-t és ott kapja a pénz az intézmény, ahol a kezelést végzik.

A világon mindenhol irigylik

A rákhalálozási adatok kapcsán Kásler arról beszélt, hogy az 500 milliós európai lakosság mindössze 22 százaléka mögött van nemzeti rákregiszter és nincs két olyan európai ország, ahol azonosak lennének a statisztikai számítások, így ezek a nemzetközi összehasonlítások kérdésesek.  Ugyanakkor azt is állította, hogy a 2010-2018 közötti magyar adatok a terápia hatékonyságának javulásáról tanúskodnak, s Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a teljes onkológiai spektrum kialakult, és ezt a világon mindenhol irigylik.

Kásler szerint az elkerülhető halálozás nem azt jelenti, hogy azért halnak meg a betegek, mert nincs elég kórház, ágy, felszerelés vagy szakember, hanem azért mert az egészségtudatosság hiánya és a nemtörődömség miatt a magyarok csak az utolsó pillanatban mennek orvoshoz. A kórházi fertőzésekről szólva pedig kifejtette, a tavalyi adatok szerinti 4,4 százalékos mutató oka, hogy megnőtt az idős, elesett, daganatos betegségben szenvedők, vagy immunszupresszív terápiában részesülők aránya, akik könnyebben megbetegszenek. De főleg kívülről érkeznek a kórokozók, a  látogatókkal,  akiket nem lehet tetőtől talpig fertőtleníteni.