Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (2. rész)

Az egészségügyi helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: a cél most a fertőzés terjedésének lelassítása, nem a vírus "megölése", mert ahhoz vakcina kellene.
További részletek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (1. rész)

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között a koronavírus-járvány miatt. Így két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs kora reggeli tanácskozása után.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: hírTV, 2019. december 2. - Magyarország élőben

Kincses Gyula kijelentette, hogy a Magyar Orvosi Kamara tartózkodni fog a direkt politikai nyomásgyakorlástól.

 

Mv (műsorvezető): És máris köszöntöm a stúdióban Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét. Jó estét kívánok!

Kincses Gyula, elnök, Magyar Orvosi Kamara: Jó estét kívánok!

Mv: Elnök úr, ön a megválasztása után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Magyar Orvosi Kamara, mint szervezet tartózkodni fog a direkt politikai nyomásgyakorlástól. Erre utaltam a beköszönőben is. Majd nem sokkal később arról beszélt, hogy az első napján majd egyeztetni fog a jogászokkal a sztrájk feltételeire vonatkozóan. És kifejtette azt is, hogy nem is biztos, hogy szükség lesz a munkabeszüntetésre, hiszen elég nyomásgyakorlás lesz az, hogyha mondjuk elkezdik felmondani a túlórákat. Most akkor terveznek vagy tartózkodni fognak a nyomásgyakorlástól vagy nem? Mi a terv?

Kincses Gyula: Mi szeretnénk egy másfajta kultúrát a szakpolitikába behozni, szeretnénk a szakmapolitika érdemi szereplőivé válni. Tehát mi nem kizárólag bérkérdésről beszélünk, nem az a célunk, hogy de ne változzon semmi, mert jó ez az egészségügy így ahogy van, csak tessék duplájára emelni a fizetéseket. Mert azt gondoljuk, hogy önmagában több pénzzel ez a rendszer nem menthető meg.

Mv: Világos, de hogy milyen eszközöket fognak ehhez alkalmazni, ugye arra vonatkozott a kérdésem.

Kincses Gyula: Igen, csak én meg lehet, hogy picit messziről indulva, de arra akartam válaszolni, hogy mi azzal az ajánlattal készülünk a kormányzathoz, hogy mi partnerek akarunk lenni egy korszerűbb, tisztességes, jól szabályzott, új szervezetében, mint működésében átlátható egészségügyhöz. De ahhoz, hogy ez működjön, és tényleg hálapénzmentes legyen, ahhoz több pénz és magasabb bér is kell. Tehát ez a különbség.

Mv: Ehhez akarnak-e nyomást gyakorolni politikailag vagy nem?

Kincses Gyula: Politikailag semmiképpen.

Mv: És másképpen?

Kincses Gyula: Tehát minden politikától távol vagy tartózkodunk, mi, mondom, először szeretnénk a kormányzattal leülni beszélni. Szeretnénk egy komplett program részeinek lenni, ami megújítja az egészségügyet és ehhez kell a bér is. Ha ez nem megy, és a tagság úgy dönt, azt a felhatalmazást hozza, hogy muszáj valamilyen nyomásgyakorlás is, akkor azt az elnökség nem tudja megakadályozni. Nem az a szándék, hogy itt márpedig akkor utcára vonulás vagy valamiféle felbuzdulást vagy felfordulást hozzunk. És szintén azt tudni kell, hogy még az én megválasztásom előtt, pár órával vagy fél nappal, de ez a lényeg, hogy nem az én elnökségem alatt, az országos küldöttközgyűlés hozott egy határozatot még az Éger úr előterjesztésére, amiben a felmérését, felkészülést arra, hogy amennyiben az önként vállalt túlmunka felmondására van szükség, akkor azt a tagok hogyan tudják megtenni. Tehát van egy ilyen oldali készülődés vagy valami a kamarában, de mi nem ezt akarjuk felgyorsítani, hanem azt szeretnénk, hogy tisztességes feltételek mellett dolgozhassunk. Mert még egyszer mondom, a bér egy fontos kérdés, de csak egy elem.

Mv: Világos, tehát akkor vagy lesz nyomásgyakorlás vagy nem.

Kincses Gyula: Így van, de nem ez az elsődleges cél, így van.

Mv: Azt mondta, hogy tisztességes betegbarát hálapénzmentes egészségügyet szeretne. Ez kinek a felelőssége? Mert nyilván azért fogalmaztam ezt így meg most, nem ezek az állapotok,...

Kincses Gyula: Ez így van.

Mv: ...nem ez jellemzi az egészségügyet. Ön szerint ebben kinek van felelőssége?

Kincses Gyula: Mindenkinek, értve a lakost, az orvost és a kormányzatot. Mert ma addig, amíg egy társadalmilag elfogadottan, mármint úgy értem, hogy a társadalom szemében is alacsonyak az orvosbérek és benne van a közgondolkodásban az, hogy hát szegényeknek adni kell, mert ilyen.

Mv: Igen, de bocsánat, de mondjuk a tisztesség vagy a betegbarátság az ön szerint pénz kérdése?

Kincses Gyula: Nem, nem, nem. Én azt mondtam hogy több eleme van ennek. És ugye el akartam jutni odáig, de akkor azzal kezdem, hogy nekünk, orvosoknak is van ebben komoly felelősségünk, tehát nekünk kell olyan szabályokat kialakítani, amik átláthatóvá teszik az egészségügyet, amiben a beteg elhiszi, hogy hálapénz nélkül is megfelelő, ugyanolyan gyógyítást kap. És ez viszont egy folyamat, amiben egyrészt a kormányzatnak kell a feltételeket biztosítani, másrészt nekünk, orvosoknak kell úgy viselkedni, hogy a beteg érezze azt, hogy a megfelelő helyen mindegy, hogy kis vagy nagy doktorhoz kerül, mert mind a kettőtől megkapja ugyanazt a tisztességes ellátást. És akkor ha nincs rákényszerítve, hogy de hátha ott jobb lesz, és ezért választok és dugdosom a borítékot, akkor fog megszűnni a hálapénz.

Mv: Ugyanakkor ugye ön tapasztalt már a politikai szférában is, ugye volt országgyűlési képviselő, kormányfő tanácsadó, államtitkár. Tehát pontosan ismeri azt a lobbierőt és azt az orvoscsoportot, amely sajnos sok átalakítást már a korábbi kormányok idején is megakadályozott az egészségügyben. Egyébként ilyen volt a hálapénz területe is és más egészségügyi átalakítások is. Ön érez személy szerint annyi erőt vagy határozottságot magában, hogy adott esetben ezzel az orvoslobbi csoporttal is szembe menjen?

Kincses Gyula: Maradjunk annyiba, hogy érzek annyi bizakodást vagy önbizalmat. Azt gondolom, hogy ez a bizonyos, nem akarom kimondani az orvosbáró szót, csak a beazonosítás miatt, hogy mit, hogy szokták ezt másként hívni, ez a csoport, ez szakmailag nagyon magasan képzett. Tehát réteg, akik a szakmát nagyon szeretik. Na most ezek az emberek, ha szakmai perspektívát kapnak, hogyha nem hálapénzért kell a szintjük alatti feladatokat is végezni, akkor szerintem szakmai módon megszólíthatók. A másik pedig, hogy nem valami különleges magyar gén a hálapénz adása és kapása. Arra tudok egy példát mondani, a magánegészségügyet. Ugyanazok a magán vagy magyar emberek, ugyanazok a magyar orvosok abszolút tisztességesen tudnak hálapénz nélkül működni. Tehát az is egy út, és ez már elindult, hogy a sztárorvosok sztár magánklinikákra kijárnak az állami állásuk mellett dolgozni, és ott tisztességgel, számlára, számon kérhetően, becsületesen keresik meg azt a többletpénzt, ami az ő elvárt életminőségüket jelenti. Ez is egy út.

Mv: Ugyanakkor az is gyakorlat ugye, hogy egyes orvosok, és ez a folyamat már 2010 előtt elindult, ugyanazon a kórházon belül magánpraxist és ugye közgyógyítást is végeznek. Támogatnák az egészségügyi kormányzat azon szándékát, hogy ezt teljesen elválasszák egymástól?

Kincses Gyula: Azt nem tartom reálisnak a teljes elválasztását a magán és az állami egészségügynek. Tudniillik nincs két egészségügyre való orvosunk, egyre se nagyon, ahogy ezt látjuk. És egy második magánegészségügy komplett fenntartására nem elég gazdag, vagyis tömeges az elit. Tehát nem lesz magán onkológia, nem lesz országos hozzáférés sem magánsürgősség, meg ilyesmi. Tehát a magán és a köznek valamilyen szabályozott együttélését kell kidolgozni. De azt a szürke zónás pingpongozást, hogy keresek a magánrendelőmben valakit, akit majd bent meggyógyítok hálapénzért, vagy bent meggyógyítottam, de azt mondom, nem kell boríték, de hozzám tetszik járni kötözésre. Tehát ezeket a kiskapukat kell bezárni.

Mv: Két dologról beszéljünk még. Ugye azt mondta, hogy ha eredményre vezetnek a bértárgyalások a kormányzattal, akkor nem lesz szükség nyomásgyakorlásra. Most honnan veszik, hogy a bértárgyalások eddig eredménytelenek voltak vagy nem voltak folyamatosak?

Kincses Gyula: A tárgyalások folyamatosak voltak, kis túlzással úgy éreztük, hogy tárgyalgatunk, tehát vagyunk állapotban, volt a kamara. De Éger István saját maga mondta azt, hogy volt egy előkészített megállapodás, amit úgy gondoltak, hogy idén május elején talán a kormány elfogad, és ez elmaradt. És azóta ennek se a módosításáról, se az elfogadásának a dátumáról a kamara nem kapott felvilágosítást.

Mv: Igen, csak itt az eredménytelenségre mondták, hogy tudja például, hogy 2010-ben mondjuk egy négy-hat éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos mennyit keresett? Tehát, hogy átlagosan mondjuk mennyi volt a bérük nagyjából?

Kincses Gyula: Természetesen senki nem vitatja, hogy az orvosbérek növekedtek.

Mv: Csakhogy 251 ezer forint.

Kincses Gyula: Igen.

Mv: És ugye '19-re 656 ezerre emelkedett ez. Tehát az, hogy nem volt jelentős mértékű béremelés az egészségügyben az nem vitatható.

Kincses Gyula: Ezt én nem mondtam, én azt mondtam, hogy az az emelés, ami az orvosszakmának azt az önérzetét megadja, hogy a kormányzat végre megbecsül bennünket.

Mv: De ez mi lenne ez az emelés? Tehát azt tudják, hogy például...

Kincses Gyula: Egy egyszerű, egy összegű érdemi emelés, ami kiemeli ezt az ágazatot abból az általános bérnövekedésből. Mert egyébként ha most visszakérdeznék, hogy mennyit keresett akkor egy kőműves vagy egy buszvezető, akkor nagyjából ugyanilyen vagy még nagyobb bérnövekedés történt általában az országban.

Mv: A legnagyobb bérnövekedés az egészségügyi ágazatban volt.

Kincses Gyula: Másként fogalmazva a szakdolgozók, akik nélkül nincs egészségügy, tehát nem az ő kárukra mondom amit, nekik van egy életpályamodelljük 2022-ig, és ha így marad minden, ahogy van, akkor gyakorlatilag többet fognak keresni '22-ben, mint az orvosok.

Mv: De van mégis valami konkrét határ vagy százalék, amire azt mondják, hogy ez elég, ekkor nem sztrájkolunk, de hogyha ezt nem éri el a béremelés mértéke, akkor igen?

Kincses Gyula: Első munkanapomon vagyok, nem kaptam még meg azokat az anyagokat, és a másik fél realitásának ismerete nélkül ebben felelősen nyilatkozni azt hiszem, hogy blöff lenne.

Mv: Akkor ugye volt egy másik kijelentése. A sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy vissza kell adni azt a lehetőséget, hogy az egészségpolitika meghatározó tényezője legyen az orvosi kamara, és ne egy látványpékség. Mi változott mondjuk 2007 óta e tekintetben?

Kincses Gyula: A szakma egyre inkább kivonult a szakpolitikából. Tehát az orvosi kamara nincs meg se kérdezve gyakorlatilag vagy a véleményét nem veszik figyelembe. Egyszerűen nem érzi az orvostársadalom azt, hogy a szakmai kérdésekben, most nem a bérről beszélek, de amikor szakmai protokollok készülnek, amikor szakmai szabályok, hogy Egészséges Budapest Program, egy nagyon fontos program, ami meghatározza a központi régió egész egészségügyének szerkezetét, akkor abba miért nincsenek meghatározó módon véleménnyel legalább benne?

Mv: Igen, de ugye nem kivonult a szakma, hát 2007 januárban még a Gyurcsány-kormány idején született egy döntés arról, hogy az orvosi kamarát egyesületté minősítették. Ugye ez még Molnár Lajos egészségügyi...

Kincses Gyula: Így van.

Mv: ...minisztersége idején született ez a döntés. Ön ugye 2007 októbertől 2008 májusáig volt a Gyurcsány-kormány...

Kincses Gyula: Így van, pontos.

Mv: ...egészségügyi államtitkára. Tehát a helyzet ismert volt, akkor történt ez a gyakorlatilag lefokozása a Magyar Orvosi Kamarának.

Kincses Gyula: Előtte. előtte amikor nekem semmi közöm még a...

Mv: Igen, de hát ön már ebben az állapotban lett államtitkár.

Kincses Gyula: Igen.

Mv: Tehát mi változott 2007 óta?

Kincses Gyula: Egyrészt a kamara visszakapta a formális státuszát.

Mv: Formális.

Kincses Gyula: Tehát kötelező lett a tagság. Ez sokat javított a tagdíj bevételen, de azt gondolom, hogy egy picit a létező kötelező tagság elkényelmesítette a kamarát. Tehát megvolt az a stabil bázis, nem kellett a tagsággal olyan aktív kapcsolatban lenni, és ezért nem tudjuk, mert lehet, hogy az elnökség sokat dolgozott, de mi, orvosok ennek nem voltunk részesei, mi ezen akarunk változtatni, hogy együtt a kollegákkal tudjunk ezekbe beleszólni.

Mv: Elnök úr, köszönöm, hogy itt volt.

Kincses Gyula: Én köszönöm.