Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (2. rész)

Az egészségügyi helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: a cél most a fertőzés terjedésének lelassítása, nem a vírus "megölése", mert ahhoz vakcina kellene.
További részletek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (1. rész)

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között a koronavírus-járvány miatt. Így két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs kora reggeli tanácskozása után.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: weborvos, 2019. december 4. - Sándor Judit
Szinte egy Egészségbiztosítási Alapnyi összeg a különbség az uniós átlag és a mi költésünk között.
 

Még mindig döntésre vár a NEAK, amely a késlekedés miatt nem tudja utalni a traumatológiai ellátás szeptembertől megemelt fix díját (visszamenőlegesen), s egyelőre nem kaptak zöld utat a jövőre vonatkozó, finanszírozásváltozással kapcsolatos terveik sem, derült ki az IME keddi szakmai konferenciáján Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatójának tájékoztatásából.

Mint már a Kórházszövetség őszi kongresszusán elmondták a Pénztár szakemberei, Kiss Zsolt is megismételte: az ellátási struktúrát nem lehet felülről megváltoztatni, mert ehhez a finanszírozást (beleértve az ösztönzők alkalmazását) át kell alakítani. A tvk megszüntetése egyelőre nem lehetséges megoldás, ám elosztásánál sokkal jobban figyelembe kell venni az ellátási igényt: oda csoportosítani, ahol a beteg ellátást kap, nem pedig régi, berögzült mechanizmusok alapján meghatározni. Ez markáns beavatkozási pont lenne a NEAK vezetője szerint, hiszen a tvk nem az ágyszámra épülne, ezért mobilabb, dinamikusabb rendszer jöhetne létre. Kérdés, hogy mikor kezdheti végre a Pénztár az ellátási struktúra változását generáló programját, mert koncepciójukkal készenlétben állnak, derült ki a főigazgató szavaiból.

Mint később Sinkó Eszter megjegyezte, a két leghangosabb szakma tudott többlet forráshoz jutni, holott a teljes finanszírozás újragondolásra szorul. Az SE EMK programvezetője arra utalt, hogy a traumatológiai ellátásoknál a fix díjak emelése mellett jövő januártól az 1,45 szorzóval számolhatják el a súlyszámokat, míg az érsebészeti ellátás fix díjait 83 százalékkal növelik jövő évtől.

A források problematikájánál maradva Sinkó Eszter úgy vélte, már nem kell semmiféle indoklás ahhoz, hogy növelni kell a finanszírozást, mert önmagukban a számok elegendő érvek ehhez: a 2018-as előzetes adatok szerint az uniós 9,9 százalékos átlag helyett nálunk csak 6,6 százalékot fordítunk egészségügyre (az Európai Bizottság 2017-re 6,9 százalékot jelez) a „mi szárnyaló” GDP-nkből. Az unióban kiemelkedően magas, a lakosságot terhelő magánkiadásokat – mint gyógyszerkiváltás, térítéses ellátás stb. – leszámítva mindössze 4,6 százalék jut az egészségügyi közkiadásokra. Ez „olyan csúnya adat”, hogy nincs mit magyarázni még akkor sem, ha esetleg hiba csúszott a számításba, szögezte le, ugyanis szinte egy Egészségbiztosítási Alapnyi a különbség az uniós átlag és a mi költésünk között, vagyis 1200-1300 milliárd forintra tehető az eltérés. S hiába unalmas már erről beszélni, nem lehet az elégtelen finanszírozás kérdését megkerülni, mutatott rá.

Vajon ez a kormányzati ciklus is úgy fog eltelni, hogy nem történik változás? A pénzügyi szakemberek kötik az ebet a karóhoz, mondván, addig nincs többlet finanszírozás, amíg nincs struktúraváltás, ugyanakkor ez utóbbi politikai kategória lett, s emiatt rendre megbuknak a kísérletek. Még nem tudni, hogy az új felállású orvosi kamara meg tudja-e pörgetni a változásokat, s egyelőre nem látni, hogy bármit hozott volna az önkormányzati választás. Örömmel vette, hogy végre a számvevők elnöke is elismerte, több forrás kell a területnek, igaz, ezt a sürgősségi ellátással kapcsolatos vizsgálat után írta le 000, de legalább leírta.

A jövő évi büdzsé 190 milliárdos többletet mutat 2019-hez képest, ebben benne van a közszolgáltatások fejlesztésére szánt 40 milliárd forint (ami idén más költségvetési soron található), így 150 milliárd forinttal több jut a gyógyító-megelőző ellátásokra. Ennek nagy része, 80 milliárd forint béremelésre megy (szakdolgozók), benne van tízmilliárd forint, amit minden jel szerint nem a háziorvosi, hanem a fogorvosi ellátásra adnának, sorolta Sinkó Eszter az adatokat. Arra is rámutatott, hogy a mindenkori büdzsében nagy a bizonytalanság, ugyanis az előirányzathoz képest viszonylag magas összeget tesz be az állam év végéig: például 2016-ban 157 milliárdot, 2018-ban 126 milliárdot. A kórházi adósságról úgy vélekedett, hogy nem fogják teljes mértékben rendezni a már 60 milliárd fölé rúgó tartozásállományt, ezért az intézmények máris rendezetlen adóssággal kezdhetik majd az új esztendőt.