Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egyes kórházi beszállítók számlájára már érkeztek kifizetések

Valóban elkezdődött a kórházi beszállítók tavalyi adósságainak rendezése – erősítette meg a hírt lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Péntek késő délután került fel az EMMI honlapjára a tájékoztatás, a NEAK oldalára pedig az intézményeknek kiutalt pluszforrások összege. Öt nap alatt a kormánynak mindenkinek utalnia kell.
További részletek

A központosított adósságrendezési eljárásról

Február 14-én – a már korábban az intézményekhez utalt dedikált források mellett – további közel 6 milliárd forint kerül kifizetésre az egészségügyi ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében – erről döntött a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Index, 2019. december 16. - Joób Sándor
Próbálja menedzselni családja vagy vállalkozása költségvetését úgy, hogy tervezett bevételei 30-40 százalékát nagy valószínűséggel nem fogja megkapni se 30 napos, se 60 napos fizetési határidőn belül, de még az adott évben sem!

De kérdésként is fel lehet tenni: ön mit tenne, ha folyamatosan határidőre szállítana ügyfelének, az viszont rendre nem fizetné ki az átvett terméket. A válasz erre általában egyszerű, de mi van, ha a folyamatosan adósságot felhalmozó ügyfél az állam, az eladott termékek pedig a kórházakban nélkülözhetetlen orvostechnikai eszközök.

AZ ÉV UTOLSÓ HÓNAPJÁBAN A KÓRHÁZAKAT FENNTARTÓ MAGYAR ÁLLAM MÁR TÖBB 70 MILLIÁRD FORINTTAL TARTOZIK A KÓRHÁZI BESZÁLLÍTÓKNAK.

A tartozás nagyon sok elemből áll össze: a közműszolgáltatóktól kezdve a vécépapír, a szappan és az élelmiszer szállítókon át egészen a gumikesztyűt, egyszer használatos eszközöket, modern orvostechnikai eszközöket vagy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégek követeléséig.

Az egészségügyben általában 60 nap a teljesítési határidő. A beszállítók összesítése szerint az év második felére az adósság fele már a 60 napon (azaz teljesítési határidőn) túli tartozás, és egyre nagyobb lesz az éven túli kifizetetlen számlák aránya. Az elmúlt években 270 napnál hosszabb volt az átlagos nem fizetés, most már 300 nap fölöttiek ezek a számlák, és 10 milliárdos nagyságrend lehet az éven túli kifizetetlen számlák összvolumene, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy azonnal rendezze az adósságokat, mert az ilyen mértékű tartozás már nemcsak az adósságot finanszírozó vállalkozások gazdálkodásában okoz súlyos problémákat, hanem ezen keresztül a magyarországi betegellátást is veszélyezteti

- mondta Rásky.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, a kormány egyre jobban haragszik, hogy megint ilyen helyzet alakult ki, mire Rásky azt mondta: el lehet képzelni, hogy akkor milyen lelkiállapotban lehetnek a régóta pénzükre váró vállalkozások.

Gyakran felteszik a kérdést nekik, hogy ha nem fizet az állam, miért szállítanak továbbra is a kórházaknak. Ebben a szektorban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Ezek a vállalkozások sem akarják, hogy miattuk legyenek fennakadások a betegellátásban. Ők sem szeretnének olyat olvasni a sajtóban, hogy miattuk maradnak el műtétek vagy halnak meg betegek. Sok cég azért szállít inkább ilyen feltételek mellett is a kórházaknak, mert attól tart, ha bekeményít, többet nem kap megbízást az állami kórházfenntartó központtól.

A beszállítókat az sem vigasztalja, hogy a kormány ígérete szerint rendezni fogják a számlát, csak előbb meg akarják vizsgálni, mi okozza a kórházi adósság folyamatos újratermelődését. Rásky azt mondta: a kormány minden bizonnyal tisztában van az adósság keletkezésének okaival. Csak az elmúlt hónapokban több konferencián is részletesen beszélt erről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (volt OEP) illetékese, és javaslatok is készültek a finanszírozás módosítására. Az alapprobléma köztudottan az, hogy az állam által a kórházaknak folyósított összegek nem fedezik az ellátások valódi költségét, a magyar kórházak közötti feladatmegosztásban strukturális problémák vannak, 30 százalékban pedig a kórházi menedzsmentek tehetők felelőssé az adósságok elszállásáért.

A BESZÁLLÍTÓK SZEMPONTJÁBÓL UGYANAKKOR TELJESEN MINDEGY, KI HÁNY SZÁZALÉKBAN FELELŐS AZ ADÓSSÁGOKÉRT, ŐK CSAK A JÁRANDÓSÁGUK KIFIZETÉSÉT VÁRJÁK A KORMÁNYTÓL - MONDTA RÁSKY LÁSZLÓ.

Az Orvostechnikai Szövetség vezetője idézte Gulyás Gergelynek azt a mondatát is, hogy az adósságszerkezet áttekintése után derül ki, mit kell majd rendezni abból és mit nem.

Én azt állítom, hogy nincs olyan számla, amit ne kellene rendezni. Nyilván a miniszter politikus és jogász, nem tudhat olyan számviteli dolgokat, hogy a vevőnek 14 nap áll rendelkezésére arra, hogy megkifogásoljon egy számlát. Ha ezt nem teszi meg, akkor a teljesítés elfogadott.

A korábban önkormányzati fenntartású kórházakat 2012-ben államosították, és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásába helyezték. A cél többek között az volt, hogy a beszerzések központosításával tegyék takarékosabbá és hatékonyabbá a rendszert. A kormány akkor 130 milliárd forint felhalmozódott adósságot konszolidált, de a helyzetet nem oldotta meg. A helyzet az állami fenntartásba vétel óta romlott, mondta Rásky, aki utalt arra, hogy a 2012-es évben még csak 30-35 milliárd forint volt az állami fenntartású intézmények, köztük a kórházak lejárt adóssága. A kórházi adósság azóta folyamatosan újratermelődik és növekszik.

RÁSKY SZERINT NEM TÖRTÉNT KONSZOLIDÁCIÓ, CSAK FOLYAMATOS, ÉVRŐL ÉVRE VÉGZETT ADÓSSÁGRENDEZÉS ZAJLIK.

Az elmúlt éveket nézve az a játék folyik, hogy vajon hol van a rendszer tűrőképessége. Előfordult már 90 milliárdos adósság is, azt is kibírta a rendszer, még ha a beszállítók szenvedtek is miatta. A középkorúakra vonatkozó jól ismert mondást idézve Rásky azt mondta: "40 fölött már minden fáj" (mármint 40 milliárd adósság felett).

A cégeknek a kibocsátott, de ki nem fizetett számlák után is meg kell fizetniük az áfát, a társasági adót, az iparűzési adót. Ezek a nagyrészt a kormány által favorizált hazai kis- és középvállalkozások az elmúlt években tartalékaik mozgósításával, bankhitelekkel, folyószámlahitelekkel, forgóeszköz hitelekkel próbálták meg átvészelni a nehéz időszakokat. Egy időben megoldásnak mutatkozott a faktoring, azaz a követelések eladása cégeknek, de ez mostanra már nem alkalmazható. A beszállítók ezért az utóbbi időben saját védelmük érdekében az azonnali készpénzes fizetésre álltak át. 

A hétvégén a Népszava azt írta: a héten az év utolsó kormányülésén dönthetnek arról a mintegy 100 milliárdos pénzügyi csomagról, ami részben a kórházi adósságok rendezésére fordítanának. Rásky László az Index kérdésére azt mondta: nem tud ennek részleteiről, de ha így lesz, azt szeretnék, hogy a Magyar Államkincstár akár a két ünnep között nyisson ki egy napra, hogy folyósítani tudja a pénzt a cégeknek.