Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (2. rész)

Az egészségügyi helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: a cél most a fertőzés terjedésének lelassítása, nem a vírus "megölése", mert ahhoz vakcina kellene.
További részletek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (1. rész)

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között a koronavírus-járvány miatt. Így két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs kora reggeli tanácskozása után.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Portfolio.hu, 2019. december 19. – Csiki Gergely
Úgy tűnik, hogy megszületett a kormánydöntés a kórházi adósság rendezéséről. Az Orvostechnikai Szövetség szerint azonban a kormány az adósságok alig több mint felét kívánja csak konszolidálni és egyúttal megint figyelmeztetnek: a jogos tartozások el nem ismerése felveti az adós fizetésképtelenségét.

A csütörtöki Kormányinfón az idén látványos ütemben felhalmozódó kórházi adósság volt a központi téma. A Magyar Kórházszövetség álláspontját elsőként a Portfolio közölte és ebben az szerepelt, hogy a kórházak adóssága október végén 64 milliárd, november végén 71 milliárd forint volt, a hiány az év végére elérheti a 80 milliárdos nagyságrendet. Friss döntéseivel ezt igyekszik kezelni a kormány, de nem az eddig alkalmazott módon.

Fontos döntések

A bejelentés szerint:

  • 79,4 milliárd forintos egészségügyi finanszírozási csomagról döntött a kormány,
  • 36,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi korszerűsítési célokra. Ezen belül a kormány a járóbeteg-ellátás finanszírozását 15,7 milliárd forinttal növeli. A fekvőbeteg-ellátásban 17,7 milliárd forintot biztosít. A kormány emellett további 3,15 milliárd forintot fordít arra, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen lehetőség a genetikai hibák kiküszöbölésére szolgáló gyógyszerek beszerzésére.
  • 42,8 milliárd forint áll rendelkezésre az idén felhalmozott adósság kezelésére.

Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján ezt tovább részletezte: november végéig 36 milliárd forintnyi lejárt kórházi adósság keletkezett, ezeket a kormány még idén év végéig szeretné rendezni, de lehet, hogy a Pénzügyminisztérium kifizetése technikai okok miatt átcsúszik 2020 elejére. Később az is kiderült, hogy 42,8 milliárd forint áll rendelkezésre adósságrendezési célra. Vagyis 30 milliárd forint a különbözet a kórházi adósságok (november végi állapot szerint 71 milliárd) és a kormányzati pénzügyi keret (42,8) között, ám a kormány azzal érvel, hogy nem 30, hanem csak 10 milliárdos a különbség, mert a járó- és fekvőbeteg ellátás megemelt finanszírozásából (a 36,6 milliárdos összegből) mintegy 20 milliárdot az adósságrendezésre is fordíthatnak majd a kórházak.

Jól látható tehát, hogy a kormány másképp próbálja kezelni a kialakult helyzetet, de a leginkább érdekes döntés az, hogy Gulyás Gergely közlése szerint

A KORMÁNY NEM ÁTVÁLLALJA MAJD AZ INTÉZMÉNYEK ADÓSSÁGÁT, HANEM ARRÓL KÖZPONTOSÍTOTTAN MAGA KÍVÁN TÁRGYALNI, MINDEN ESETBEN MEGGYŐZŐDVE A KISZÁMLÁZOTT SZOLGÁLTATÁSOK INDOKOLTSÁGÁRÓL.

Mintegy 10 milliárd forintos tételt a kormány nem tervez kifizetni, közvetlenül tárgyal a cégekkel.

Kiakadtak a beszállítók

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) megdöbbenéssel értesült arról és a magyarországi betegellátás valamint az állammal szerződő gazdasági szereplők jövőbeli kilátásai szempontjából rendkívül veszélyes üzenetnek tartja, hogy a kormány az egészségügyi intézmények által felhalmozott lejárt adósságállomány csupán alig több mint felét kívánja kifizetni. Az OSZ különösen problémásnak tartja, hogy a kifizetés időbeli elhúzása érdekében egy életszerűtlen indokot hozott fel a kormány - olvasható a szövetség csütörtök délután kiadott közleményében.

"A kórházak mára több mint 70 milliárd forintra duzzadt lejárt tartozásállománya mögött hosszú idővel ezelőtt leszállított termékek és teljesített szolgáltatások állnak. Azért is furcsának találjuk, hogy a kormány ellenőrizni kívánja a lejárt fizetési határidejű számlák jogosságát, mert a termékek és a szolgáltatások nagy része közbeszerzési eljárás végén született szerződés alapján került leszállításra illetve elvégzésre. Az ezekről szóló számlák elleni kifogás-emelésre az intézményeknek megvolt a jogszabályi lehetőségük. Különösen érthetetlen a kormány szándéka, ha figyelembe vesszük, hogy a fizetési határidő óta eltelt idő mára átlagosan több mint 300 nap, és az éven túli számlák volumene bőven meghaladja a 10 milliárd forintot. Az sem világos, hogy a Kormány hogyan kíván erőforrásokat biztosítani a több száz beszállítóval több tízezer számláról folytatandó egyeztetésekhez" - áll a közleményben. Az OSZ arra is emlékeztet, hogy a 2011. évi adósságrendezés 2012. évi végrehajtása során a kormány deklarálta, hogy "a lejárt tartozások teljes tőkeösszegét elismeri".

Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a jogos tartozások el nem ismerése valamint a tartozások ki nem egyenlítése felveti az adós fizetésképtelenségének lehetőségét

- lengeti meg a szövetség az állami szereplők csődjének lehetőségét. Azt is hozzáteszi a szervezet, hogy "az adósságot finanszírozó cégek jogszabály által biztosított joga, hogy a követeléseik után késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt számítsanak fel. Ezek a tételek nyilvánvalóan növelik az adósság volumenét és drágítják annak finanszírozását. A cégek végső esetben jogi úton is behajthatják követeléseiket. Ha a beszállítók kellően nagy számban alkalmaznák ezt a megoldást, az a szükséges költségvetési források azonnali biztosítása nélkül gyakorlatilag ellehetetlenítené a magyarországi betegellátást".

A szervezet szerint a kormány mostani intézkedése rombolja a közbizalmat. "Elsősorban annak révén, hogy az állammal illetve az állami fenntartású intézményekkel szerződésben álló személyek és gazdasági szereplők a jövőben nem lehetnek biztosan abban, hogy hozzájutnak a szerződésben szereplő, őket megillető összegekhez. Mindezeket figyelembe véve az OSZ határozottan arra kéri a kormányt, hogy biztosítsa a teljes kórházi adósságrendezés költségvetési forrásait, és mihamarabb intézkedjék a beszállítók nyilvánvalóan jogos és rég lejárt követeléseinek rendezéséről" - zárul a közlemény.

Rossz emlékek ébrednek

A bejelentések kapcsán megkerestük Rásky Lászlót, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárát, aki úgy fogalmazott, hogy a mai bejelentések rossz emlékeket idéznek fel bennük. 2012-ben voltak hasonló vitáik a kormánnyal az adósság egy részének jogosságáról és akkor is felmerült egy rövid időre, hogy az állam nem fizeti ki a tőketartozás egy részét. Az OSZ azonban nem érti, hogy a már egyszer elismert 70 milliárd forintos tartozásnak egy része hogyan lehetne nem jogos követelés. Régi-új elem, hogy a minisztérium vagy az illetékes szervek megvizsgálják részletesen, hogy a lejárt adósságszámlák jogosak-e - mondta.

Meglátása szerint az idei költségvetésben rendelkezésre állnak a megfelelő összegek, de közben politikai döntés született, régi új elemeket tartalmaz a konszolidációs csomag, hiszen a kormánynak is elege lehet az évről évre újratermelődő adósságból.

Ennek kapcsán azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ugyanarra a problémára ugyanazokat a rossz válaszokat adjuk, akkor nyilvánvaló, hogy ugyanaz a rossz kimenet lesz. Ezzel arra utalt, hogy a kormány továbbra sem nyúlt hozzá az egészségügyi ellátórendszer struktúrájához és finanszírozásához. Ezzel pedig minden évben újratermelődik az intézmények tartozása.

Nyilvánvaló, hogy a magyar állam a jelenlegi költségvetési helyzetben nem fizetésképtelen, de amikor az egyes szervei megkérdőjelezik, hogy a jogos tartozások nem jogosak vagy nem akarják kifizetni azokat, az felveti annak a lehetőségét - a szó valós értelmében -, hogy ez csőd - fejtette ki a főtitkár portálunknak.

Azt is kiemelte, hogy ha a beszállító cégek elkezdenek a közintézményeknek fizetési meghagyásokat küldeni és ha erre a kormány nem biztosít azonnal forrást, akkor a betegellátás lehetetlenül el, hiszen más kiadásokat akkor addig nem tud finanszírozni az eladósodott kórház.