Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Veszélyben a betegellátás - súlyos kockázatai vannak az adósságrendezés késlekedésének

Súlyos kockázatai vannak, ha a kormányzat nem tisztázza rövidesen a tavaly november végére 70 milliárdra duzzadt kórházi adósság rendezésének határidejét és elveit, valamint juttatja el a számlák ellenértékét a beszállítóknak. A késlekedés szállításkimaradáshoz, elmaradó műtétekhez vezethet, aminek beláthatatlanok a következményei a betegekre nézve - fejtegette egy keddi szakmai konferencián Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki ezért gyors intézkedést sürgetett.
További részletek

Lesznek a beszállítók között, akik bedobják a törölközőt

A kórházi adósság egy részének tényleges rendezése legkorábban március végén várható.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: hvg.hu, 2020. január 8. - Gáti Júlia
Az adóhatóság egyszerűen áthárítja a kórházakra az ellátás költségeinek utólagos behajtásának felelősségét és az elutasítással járó konfrontációt. Jöhetnek a kidobóemberek a recepciósok mellé?
A szolidaritás helyébe a kizárás lép – így döntött a családbarát kormány anélkül, hogy az új társadalombiztosítási törvény megszövegezése előtt konzultált volna az egészségügy irányítóival és szereplőivel. Aki más módon – munkaviszonya, kora vagy egyéb státusza révén – nem jogosult egészségügyi ellátásra, az csak az egészségügyi szolgáltatási járulék havonkénti befizetésével teheti ingyenessé a maga számára az ellátást.

Ez elvileg eddig is így volt, a fél év múlva hatályba lépő rendelkezés szerint azonban három hónapos késlekedés kizárással jár, ez után már csak pénzért láthatják el a nemfizetőt. A tisztán fiskális logika szinte semmilyen gyakorlati problémával nem számol, nagy mellénnyel „ellenzéki rémhírterjesztésnek” mondja a nagyon is politikamentes szakmai aggályokat.
A rendelőintézetekben, kórházakban alighanem kidobóembereket kell majd állítani a recepciós mellé: nem biztos, hogy mindenki higgadtan veszi tudomásul, ha kezelés helyett elküldik, mert a tajszáma ellenőrzésekor pirosat mutat a lámpa. Ráadásul egy adminisztratív dolgozó nem dönthet arról, hogy a beteg panaszai igényelnek-e sürgős ellátást, vagy sem. Ehhez orvosi vizsgálat szükséges, nemritkán több is.

Egyszerűen fogalmazva az történt, hogy az adóhatóság nem volt képes behajtani a járulékot nem fizetők tartozását, így az egészségügyi intézményekre hárul az esetleges elutasítással járó konfrontáció, felelősség vagy az ellátás költségeinek utólagos behajtása. Ehhez képest az már szinte lényegtelen – a törvény végrehajtási utasításával tisztázható – részletkérdés, hogy miért mennyit lehet számlázni. A mentés és a sürgősségi ellátás humanitárius alapon továbbra is jár a járulékfizetést elmulasztóknak – és a kormány szerint így minden rendben van.

Van azonban számos bökkenő. Aki kiesik az ellátásból, mert feketén foglalkoztatják, mert már régen átesett az amúgy is erősen szétszaggatott szociális hálón, az nem is próbál orvoshoz menni. Vagyis csak akkor kerül egészségügyi intézménybe, amikor a betegsége már visszafordíthatatlan, ellátása azonnal milliókba kerül. Elég csak a szív- és érrendszeri betegségekre vagy a diabéteszre gondolni. A nem gondozott magas vérnyomás vagy a megemelkedett vércukorszint következménye infarktus, sztrók, érszűkület, ami végzetes kimenetelű lehet, vagy élethosszig tartó rokkantságot okoz. Vagyis a köztudottan kapacitásgondokkal, jelentős túlterheltséggel küzdő sürgősségi osztályokra további terhet készül rakni a kormány.

Legalább ennyire aggasztó az amúgy is csak hellyel-közzel ellátott pszichiátriai betegek problémája. Ők jellemzően – betegségük okán is – képtelenek a bürokratikus ügyintézésre és az érdekérvényesítésre. Ráadásul az Orbán-kormány sorozatban született szociális intézkedéseinek „köszönhetően” az elszegényedett önkormányzatok hatáskörébe került a szociális támogatásuk. Így akinek van hol laknia, és minimális pénzbeli ellátást is kap, az nem jogosult más támogatásra.

„Már eldöntöttük, hogy senkit nem küldünk el, ingyen vagy az e célra létrehozott alapítványunk támogatásával továbbra is kezelni fogjuk. Mivel munkánknak eddig is része volt a pácienseink szociális helyzetének felmérése és szükség esetén a segítésük, tudjuk, hogy sokan közülük képtelenek járulékot fizetni. Gyakran még a dobozonként 300 forintos receptdíjat is az alapítvány állja. Belegondolni is hideglelés, mi lesz, ha júliustól teljes árat kell fizetniük az igen drága pszichiátriai gyógyszerekért.

Ez egyenlő lesz azzal, hogy nem jutnak kezeléshez

– vázolta aggodalmát egy megyei kórház klinikai szakpszichológusa.

A törvény indokoltságát nagy hangon magyarázó adóügyi illetékesek szerint a NAV évente 75 ezer potyautast – a 7500 forintos szolgáltatási járulékot nem fizetőt – azonosít. Ők – így a kormányzati kommunikáció – évi 6,6 milliárd forinttal rövidítik meg az Egészségbiztosítási Alapot. Azt az alapot, amely 2019-ben előzetes adatok szerint 1800 milliárd forintot szedett be járulékokból és hozzájárulásokból. Ebből mindössze 33 milliárdot tett ki a szolgáltatási járulékot rendben fizető több mint 300 ezer embertől befolyt összeg. A tb-törvényt igazságosnak mondó, az emberekben advent idején úgymond indokolatlan félelmet keltőket elmarasztaló köztársasági elnök elrendelte a tb-törvény kihirdetését, anélkül hogy a kishalakat összehasonlította volna a naggyal.

A költségvetés – mint nagyhal – teszi be a pénzt az egészségbiztosítási alapba mindazok után, akiknek törvény szerint jár az ellátás, de nem kell fizetniük. Ilyenek egyebek mellett a kiskorúak, a diákok, a nyugdíjasok, bizonyos feltételek mellett a hajléktalanok és a szociálisan rászorultak. Tavaly 437,5 milliárd forint átutalásával tudta le a költségvetés a biztosítást nem fizető, de egészségügyi szolgáltatásra jogosult 5 millió fő ellátásának költségét.

Csakhogy a ténylegesen igénybe vett természetbeni ellátásért az egészségbiztosító tavaly havi 16 ezer forintot fizetett ki fejenként. A legtöbbe a kisgyermekek és az idősebbek ellátása kerül, értük mégis csak 7300 forintot fizetett a költségvetés fejenként és havonta. Az igazságos tehát az lenne, ha a mostani hozzájárulás több mint dupláját tenné be az alapba, nagyjából 500 milliárd forinttal megtoldva a kasszát. Ehhez képest a 6,6 milliárd forintos tartozás igazán nem tűnik soknak.

Mivel a tb-törvény előkészítésébe nem vonták be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt sem, csupán számháború folyhat arról, kik, miért és hányan szorulnak ki az egészségügyi ellátásból. Vannak azért szilárd támpontok. A biztosítottak és a szolgáltatásra jogosultak a NEAK 2018-as statisztikája szerint összesen 9,2 millióan vannak. Vagyis a hivatalos demográfiai adatokkal összevetve 600 ezren nem jogosultak az ellátásra.

Ezzel egyébként az OECD-államok rangsorában igencsak hátul kullogunk, az országok túlnyomó többségében a lakosság nagyobb hányada jogosult egészségügyi ellátásra. A NEAK becslése szerint akár 450 ezer is lehet a külföldön dolgozók és ott biztosítottak száma, elérheti az 50 ezret azoké, akiknek nincs érvényes lakcímük, a fennmaradó 100 ezer főről pedig végképp nem tudni semmit.
Az egészségbiztosítási pénztárnak régóta fejfájást okozott, hogy a magyarországi lakhelyet szerzett ukrán állampolgárok – kifizetve a korábban hathavi, most már kétéves járulék összegét – kevesebb mint 200 ezer forintért jogot szereztek akár a legdrágább orvosi ellátásokra is. A jogszabályalkotók most, feltehetően rájuk gondolva, kizárták ennek lehetőségét azzal, hogy a jogviszony megkötésekor ismert betegségek kezelése nem jár a szolgáltatási járulékért.

Ez a magánbiztosítóknál sincs másként, a társadalombiztosításnál azonban borítékolhatóan súlyos gondokat fog okozni. Újabb lehetőséget ad ugyanis a korrupcióra, miközben a legkevésbé sem teszi érdekeltté a nemfizetőket, hogy ilyen feltétellel beszálljanak a kockázatközösségbe. Aki nem drága műtétre vagy milliós onkológiai kezelésre aspirálva kötne szerződést, csupán magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, a járulékon kívül a kezelését és a gyógyszereit is kénytelen lesz teljes áron kifizetni.