Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Veszélyben a betegellátás - súlyos kockázatai vannak az adósságrendezés késlekedésének

Súlyos kockázatai vannak, ha a kormányzat nem tisztázza rövidesen a tavaly november végére 70 milliárdra duzzadt kórházi adósság rendezésének határidejét és elveit, valamint juttatja el a számlák ellenértékét a beszállítóknak. A késlekedés szállításkimaradáshoz, elmaradó műtétekhez vezethet, aminek beláthatatlanok a következményei a betegekre nézve - fejtegette egy keddi szakmai konferencián Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki ezért gyors intézkedést sürgetett.
További részletek

Lesznek a beszállítók között, akik bedobják a törölközőt

A kórházi adósság egy részének tényleges rendezése legkorábban március végén várható.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: medicalonline.hu, 2020. január 10. - Köbli Anikó

Lobbitevékenységbe kezd Ujhelyi István európai uniós képviselő annak érdekében, hogy még ebben a parlamenti ciklusban letegyék a kereteit egy olyan európai egészségügyi minimum szolgáltatásnak, amelyet minden tagállamban garantálni kellene a honpolgároknak.

Hangsúlyosan nem pártpolitikai eseményre hívta pénteken Ujhelyi István európai képviselő a hazai egészségügyhöz értő és abban dolgozó hazai szervezetek, kamarák képviselőit, civileket és szakértőket annak érdekében, hogy megvitassák egy készülőben lévő dokumentum kereteit. Az általa megfogalmazott és sokak által kívánatosnak gondolt cél nem kisebb, minthogy öt éven belül olyan szabályozás léphessen hatályba Európában, amelynek értelmében az unió minden tagállamában minden állampolgár hozzájuthasson egy közösen kialakítandó, méltányos egészségügyi minimumhoz. Mindezt indokolhatja, hogy országok között és országokon belül is érzékelhetően nő az esélyegyenlőtlenség, sokan anyagi okokból nem jutnak ellátáshoz, egyre nő az emberek által zsebből fizetett szolgáltatások aránya.

Mint az orvoscsaládból származó, sokgyermekes képviselő az Európa Pontban megtartott workshopon jelezte, az unió jelentős változásokon megy keresztül, jelentős válaszutak előtt áll, s csak az utóbbi időszakban ismerte fel, hogy nem csak gazdasági kérdésekkel kell foglalkoznia; 2017-ben Göteborgban el is fogadták az Európai Szociális Chartát, amelyben egészségügyre vonatkozó utalások is vannak. A következő időszakban az emberbe kell befektetni, előtérbe helyezni a jóléti és szociális rendszerek megerősítését, foglalkozni a mindenütt gondot jelentő orvoselvándorlással – a többi közt. Bár az egészségügy ma a tagállamok hatásköre, Ujhelyi a jelenlegi uniós költségvetés-tervezési időszakban lát esélyt arra, hogy a következő fél évben az unió Tanácsa, Bizottsága elé vihesse egy olyan európai egészségügyi minimum szolgáltatás keretdokumentumát, amit minden tagállamban garantálná az abban foglaltakat a honpolgároknak, azon tagállamoknak pedig, amelyek nem képesek e szint teljesítésére, forrásokat biztosítana a betegbiztonságot és a méltányos ellátási szintet garantáló egészségügyi minimumszolgáltatáshoz.

Hogy ebbe pontosan mi is tartozna bele, azt ma még persze nehéz volna megmondani, különös tekintettel arra (is), hogy a szolgáltatási minimum meghatározását nemigen vállalja magára a politika – idehaza sem. Mint a rendezvényen Kincses Gyula, az orvosi kamara (MOK) nemrégiben megválasztott elnöke jelezte, több egyetemen tart kurzust, a Debrecenin Európa és egészségügy témájút, s ezeken mindig eljutnak oda, hogy az egészség, a hozzáférés tekintetében ma két Európa van. Térségünk még nem jutott túl a mindenkinek mindent ingyen szlogenen, kivéve, ha odamegy – fogalmazott. Szemében az EU ugyancsak értékközösség is, nem csak gazdasági, így mindent, ami jogokban is közeledést hoz az országok között, azt támogatja. A MOK szeretné standardizálni, átláthatóvá tenni az egészségügyet, ezért minden olyasmit magáénak érez, amiben jó gyakorlatokat lehet átadni egymásnak, így bizonyosan támogatná például, hogy legyen közös „protokollbank” vagy olyan új uniós intézmény, amely technológiaértékeléssel, netán közös munkaerő kérdésekkel foglalkozik. A harmadik dolog, ami miatt a kamara egyetértene az európai egészségügyi minimummal, az az, hogy „Magyarországon nem lehet ellátási csomagról beszélni, azonnal hozzá kell hát kezdeni”.

A minikonferencia előtt Ujhelyi levelet írt az uniós tagállamok egészségüggyel foglalkozó minisztereinek, így a magyar kormánynak is, s számos helyről visszajelzést is kapott, volt, ahol nem értették, miért is gond az, ha náluk landolnak orvosaink. Ugyancsak kérte a jelenlévő betegszervezetek képviselőit, hogy kapcsolják őt össze nemzetközi kapcsolataikkal, hogy minél több helyen, minél előbb napirendre kerülhessen a kérdés. Azt egyébként, hogy a téma nem ördögtől való, egyebek mellett az is indokolja, hogy az ENSZ és a WHO többször is foglalkozott már hasonló kérdésekkel. Mint azt a jelenleg az Egészségügyi Világszervezet tanácsadójaként is dolgozó Kökény Mihály elmondta, az ENSZ 2030-ig tartó fenntartható fejlődési céljai között az egészségügyre vonatkozót is találunk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete teljeskörű egészségügyi lefedettséget szeretne mindenkinek, oly módon, hogy amennyiben valakinek igénybe kell vennie a szolgáltatást, az ne veszélyeztesse a megélhetését – ismertette az exminiszter, azt is jelezve, 2019 őszén az ENSZ közgyűlése politikai deklarációt fogadott el a témában, majd mindezt ENSZ-határozattá emelték.

A tervek szerint Ujhelyi a következő hetekben az unió szakbizottsága elé terjeszti a témát, s igyekszik ott „erős állásfoglalást” kialakíttatni. Reméli, hogy a ciklus végére az Európai Tanács elé kerülhet egy az európai egészségügyi minimumról szóló dokumentum, amelyből öt éven belül akár deklaráció is születhet. Ennek jelenlegi keretvázlata szerint az európai egészségügyi minimumba tartozna egyebek mellett, hogy az ellátás minőségének biztosítása érdekében minden szolgáltatót egységes ellátási standardok alapján kötelezően akkreditálni kellene. Átlátható és számonkérhető módon vezetett központi várólistákat kellene kialakítani; a medián várakozási idő és az átlagos várakozási idő között nem lehetne másfélszeresnél nagyobb különbség. Az európai egészségügyi minimum garantálná az emberi méltóságot, azt, hogy a mentők a riasztástól számított 15 percen belül az esetek 80 százalékában a helyszínre érjenek, s elvárná például, hogy a tagországokban – regionálisan arányosan – minimum 20 CT és 15 MR jusson egymillió lakosra, megközelítve ezzel az OECD átlagát.