Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Veszélyben a betegellátás - súlyos kockázatai vannak az adósságrendezés késlekedésének

Súlyos kockázatai vannak, ha a kormányzat nem tisztázza rövidesen a tavaly november végére 70 milliárdra duzzadt kórházi adósság rendezésének határidejét és elveit, valamint juttatja el a számlák ellenértékét a beszállítóknak. A késlekedés szállításkimaradáshoz, elmaradó műtétekhez vezethet, aminek beláthatatlanok a következményei a betegekre nézve - fejtegette egy keddi szakmai konferencián Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki ezért gyors intézkedést sürgetett.
További részletek

Lesznek a beszállítók között, akik bedobják a törölközőt

A kórházi adósság egy részének tényleges rendezése legkorábban március végén várható.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: 24.hu, 2020. január 12. - Kovács-Angel Marianna
A végsőkig feszítette a húrt a kormányzat: a beszállítók felé teljesítendő 80 milliárdos tartozás mellett extraprofitról és túlárazásról beszélnek, miközben 20 milliárd forintot több mint egy éve nem fizettek meg a kórházak. Mi lesz, ha tényleg elszakad a cérna?
 
A kórházak adósságának azonnali, 60 milliárd forintos törlesztésére és a decemberben meghirdetett, az egészségügy átalakítását célzó 8 pont kőkemény betartására lenne szükség ahhoz, hogy az orvostechnikai beszállítók közreműködése, így az ellátás biztonsága garantálható legyen – erről beszélt a 24.hu megkeresésére Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Hozzátette: még egy ilyen azonnali törlesztés esetén is 20 milliárd forint adóssága maradna a kórházaknak a beszállítókkal szemben, akiket elbizonytalanított a kormányfő csütörtöki megszólalása.

Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatóján, a kórházak adósságának rendezése kapcsán arról beszélt, hogy az egészségügyi beszállítók egy része nagy multi, „nagytestű halak a vízben”, akik extraprofitot érnek el, így azt javasolta Kásler Miklósnak, hogy nyúljanak bátran a kórházi beszállítók extraprofitjához, sőt január végéig intézkedési tervet vár tőle.

A miniszterelnöki ukáz annak fényében kap különleges jelentőséget, hogy a kórházak jelenlegi adósságállománya körülbelül 80 milliárd forint, ez pedig a beszállítók kasszájából hiányzik.

Rásky László szerint a kormányfő szavai mögött Kásler Miklós tevékenysége, illetve felelősségvállalásra való képtelensége sejthető. Bár a kórházak hosszú évek óta újra és újra több tízmilliárdos adósságot szednek össze, először tavaly decemberben, egy Emmi-közleményben tűnt fel nekik, hogy az ágazatért felelős tárca olyan, a magyarok fülének rosszul csengő szavakat használ, mint a nyerészkedés vagy a beszállítók túlárazása. A tárca ekkor jelentette be, hogy a kórházak számára 36,6 milliárd forintot biztosít, az adósságok újratermelődését pedig úgy indokolta:

Ennek több oka lehet, például az irreálisan magas beszállítói árak, a rossz gazdálkodási gyakorlat. Ezért nemcsak a kórházi adósság megszüntetése a cél, hanem a kórházak gazdálkodásának és finanszírozásának átalakítása, a jól gazdálkodó, adósságmentes kórházak jutalmazása, a felelős gazdálkodás ösztönzése, az indokolatlanul magas beszállítói árak (a nyerészkedés) kiszűrése.

Rásky László úgy látja: érthető, ha a kormánynak nem tetszik, hogy éves szinten 50-60 milliárdos plusz segítséget kell szabaddá tenniük a kórházak számára, a miniszterelnök azonban rossz helyen keresi a felelőst:

Az Állami Számvevőszék Orbán Viktor által is említett jelentésében egyetlen szó vagy utalás sincsen arra vonatkozóan, hogy a kórházak eladósodásában szerepe lenne túlárazásnak. Egyelőre arra tudok gondolni, Kásler Miklós a saját kudarcának felelősségét szeretné másra hárítani, hiszen a politikában nem szokatlan ez az attitűd: a multi, a kereskedő, mindig valaki más a hibás. Így beszélhetett a miniszterelnök – nyilván tárcavezetője tájékoztatása alapján – a multik extraprofitjáról. Ez nonszensz, hiszen, a kórházak több mint egy éve lejárt, a kórházi beszállítók felé fennálló adóssága meghaladja a 20 milliárd forintot. Hogyan lehetne extraprofitot realizálni olyan bevételből, amely meg sem érkezett a szállítóhoz?

A kórházak beszerzései jellemzően közbeszerzési eljárásokban bonyolítják, amelyben tavalyig kettős ellenőrzés volt: a tendereket az Állami Egészségügyi Ellátóközpont, majd a Miniszterelnökség is átvizsgálta, így ha lett volna túlárazás, a kettős rostán fennakadtak volna – érvelt Rásky. A főtitkár arra számít, hogy keresnek 1-2 olyan szerződést, amelyben a piaci árnál nagyobb összeg szerepel, ezeket lobogtatják majd a sajtónak és így próbálják igazolni a prekoncepciójukat.

Magyarországon sajnos eleve úgy írják ki az egészségügyi közbeszerzések legnagyobb részét, hogy az elbírálásnál csak az ár számít, tehát a legolcsóbb ajánlatot adó kapja meg a munkát, függetlenül a minőségtől. Óriási az árverseny, a magyar orvostechnikai árak uniós szinten az alsó harmadban vannak. Nem akarok igazságtalan lenni és összehasonlítani a magyar árakat például a németekkel, mert ezeket látva a kormány elpirulna. De nézzük meg a sokat emlegetett V4-es országokat: a cseh és a szlovák árak is jelentősen magasabbak. A túlárazás, a multik emlegetése politikailag jól hangzik, de rendkívül káros: a beszállítók már most rendkívül bizonytalanok, ha pedig behúzzák a vészféket, az veszélyeztetheti az ellátást.

Rásky László arról is beszélt, hogy a beszállítók egyelőre semmit sem láttak a decemberben az adósságok újratermelődését megelőző intézkedésekre megígért 36,6 milliárd forintból, ahogyan a lejárt tartozásainak rendezésére beharangozott 42,8 milliárd forintról sem tudnak semmit. A hatalmas adósságállomány és a beszállítok egyre erőteljesebb bizalmatlansága miatt egyelőre csak szomorú forgatókönyveket lát a közeljövőre nézve.

Egy tavaly decemberi kormányhatározat szerint a kórházak adósságát a tárca nem év végével rendezte, a pénzügyminiszternek február 15-éig kell a 2020-as költségvetés megfelelő sorát az adósságrendezést szolgáló összeggel megemelni, tehát március végéig a szállítók biztosan nem jutnak a pénzükhöz. Mindezt úgy, hogy akkorra — figyelembe véve, hogy havonta körülbelül 5 milliárd forinttal nő — a teljes adósságállomány elérheti a 90 milliárd forintot. Rásky László pedig arra figyelmeztet, hogy mivel a kórházak erre a márciusi ügyletre várnak, addig idei számláikat sem fogják fizetni. Mint mondja: ilyen esetben a szállítónak nem sok mozgástere van. Lesz, aki fizetési meghagyásokat bocsát ki, ez a legrosszabb helyzetben lévő kórházak számára végzetes lehet, hiszen ha pénzt emelnek le a számlájukról, nem tudnak majd béreket adni.

Olyan is elképzelhető, hogy lesz, aki csak készpénzes szállítást vállal. Ezt azt jelenti, hogy csak akkor pakol le a teherautóról, ha a kórház gazdasági igazgatója leballag a kórház raktárába és készpénzben egyenlíti ki az aktuális szállítmány ellenértékét. De ezek sem fenntarthatóak sokáig: ha az állam nem rendezi a kórházak adósságait, a cégek egyszerűen leállítják a szállítást. Ha pedig nincs szállítás, akadozik, legrosszabb esetben leáll a kórházi ellátás. Mindannyian tudjuk, hová vezethez ez: ellátatlan betegekhez, megelőzhető halálesetekhez.