Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (2. rész)

Az egészségügyi helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: a cél most a fertőzés terjedésének lelassítása, nem a vírus "megölése", mert ahhoz vakcina kellene.
További részletek

Koronavírus - Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be (1. rész)

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között a koronavírus-járvány miatt. Így két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs kora reggeli tanácskozása után.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: weborvos, 2020. január 15. - BEB
A kórházi adósság egy részének tényleges rendezése legkorábban március végén várható.
 

„A kormány megoldása a problémára rendszerint van olyan rossz, mint maga a probléma.” - ezzel az idézettel kezdte előadását az Orvostechnikai Szövetség főtitkára utalva ezzel a kórházi adósságok rendezését célzó kormányrendeletre. Az Egészségügy 5 dimenzióban című keddi konferencián a legtöbb "hitelező" vállalatot képviselő Rásky László hangsúlyozta, a kormány megváltoztatta a játékszabályokat és ezt már nem mindenki tudja követni. Lesznek, akik bedobják a törölközőt és ennek nemcsak a hoppon maradt cégek, hanem a betegek is kárát látják majd.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a kórházi adósság kérdése már rég a politikai térbe került, ezért nem lehet valós szakmai vitát folytatni róla. Elég csak az ÁSZ elnök utóbbi években tett nyilatkozataira gondolni, amelyek nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, ráadásul megrendítik a lakosság bizalmát az ellátórendszerben.  De a felelősségáthárítás is jellemző, az EMMI kórházi adósságról szóló közleményében előkerült a beszállító cégekkel kapcsolatban  a "túlárazás", a "nyerészkedés", a „multizás”. Maga a miniszterelnök is készpénznek vehette a hibáztató nyilatkozatot, hiszen pár napja a kormányinfón azt mondta „…utasítottuk a minisztert arra, hogy ezt a gyakorlatot számolja föl".

A tavaly év végi adósságrendezésről szóló kormányrendelet hatásairól a főtitkár többek között azt mondta, a tényleges kifizetések számításaik szerint legkorábban 2020. március végén várhatók.  Ez azt jelenti, hogy mire megtörténik a kifizetés, a lejárt adósság összege 90 milliárd forint sőt akár több is lehet. Ezt csökkentheti a 42,8 milliárd forint adósságrendezésre biztosított pluszforrás és a 36,6 milliárd forintos „egyszeri, a működési struktúrát és a gazdálkodási egyensúly javítását szolgáló kifizetés” egy része. Azonban nem az egészet, így  az év végére a lejárt adósságállomány ismét 60 milliárd lehet. Már csak azért is, mert a kormánynak nincs hivatalos terve a fennmaradó és az újonnan keletkező adósság rendezésére.

Rásky László szerint a mostani adósságrendezésnek több következménye  is lehet. A legjobb forgatókönyvnek, amely szerint minden adósságot kifizetnek és olyan átalakításokat hajtanak végre az ellátórendszerben, amely megszünteti az adósságok újratermelődését, nincs sok esélye. A legrosszabbnak azonban sajnos van. Nem elképzelhetetlen, hogy mivel megrendül a bizalom az állam és annak intézményei iránt és az adósságrendezés elhúzódása miatt, a beszállítók kényszerintézkedéseket vezetnek be: csak készpénz ellenében szállítanak eszközöket, jogi útra terelik a követelés behajtását, sőt akár leállítják az egész szállítást. Ez pedig odavezet, hogy az egészségügyi ellátás az eszközhiány miatt instabillá válik, a gyengébb minőségű, helyettesítő eszközök használata miatt pedig a színvonala romlik.

A legvalószínűbb jövő azonban a főtitkár szerint az, hogy bár a kormány bűnbakot csinál a beszállítókból azért az adósság nagyobb részét kifizeti. Az elhúzódó tartozás-kifizetések miatt azonban a kis- és közepes vállalkozások súlyos helyzetbe kerülnek. Rásky szerint a kormány nem nyúl majd érdemben a struktúrához, de néhány látszatintézkedést azért tesz. Úgy vélte, általában az ágazatban a politikai kockázatok miatt nem lesz lényeges változás. Így az adósság velünk marad - mondta végül.


 

A konferencia kórházi adósságokról szóló előadásai nagyon rímeltek egymásra, így Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete leköszönő elnöke is a korábbi előadóhoz hasonlóan látta helyzetet. Az adósságok kialakulásának okai között másokhoz hasonlóan említette például a bérversenyt, a nem kompenzált új technológiákat, az uniós fejlesztések üzemeltetési költségnövelő hatást, az orvostechnikai eszközök árának árfolyam-függését. Az egészségügyi közgazdász szerint arra is van magyarázat, hogy miért van különbség egyes kórházak adósságai között. Például ennek az az oka, hogy az intézményeknek eltérőek a portfóliói, a szakmai összetételük, ráadásul nem ritka, hogy a költséges ellátásokat elutasítják és más kórházba irányítják.

A finanszírozás átalakításáról Molnár Attila azt mondta, egy új finanszírozási rendszerek ösztönöznie kell a háziorvosi ellátás – járóbeteg szakellátás és kórházi aktív- és krónikus ellátás közötti valódi munkamegosztást. A TVK felosztás elvét és gyakorlatát újra kell gondolni feladat, progresszivitás, ellátandó lakosságszám alapján. A szakértő végül hangsúlyozta, hogy az ágyszám finanszírozási determinációját végre fel kellene számolni.

A konferencia délutáni szekciója az érdekvédőké volt. A sort a Magyar Orvosi Kamara nem rég megválasztott új elnöke, Kincses Gyula kezdte. Elmondta, hogy a MOK szinte teljesen kicserélődött vezetése "tagság vezérelt kamarát akar". Azt is hangsúlyozta, hogy nem akarnak mindent kidobni, ami a korábbi kezdeményezések, deklarációk közül jó volt. Ilyen például a MOK Akadémia, amit már folytatnak is, de az infrastruktúra is megőrzendő. Az elnök hangsúlyozta, nem a szellemiség volt rossz inkább a megvalósítás, ők ezen szeretnének változtatni.

Korábban az orvosi bér volt a fókuszban, ami Kincses Gyula szerint is lényeges kérdés, de ezen kívül még sok más is. Szintén nagyon fontos a szerkezetváltás, a kompetenciák rendezése és a team-munka is. Kétségtelen, hogy a bérhelyzet megoldása előfeltétel. Az elnök hangsúlyozta olyan, egy munkahelyen megkereshető jövedelmet akarnak az orvosoknak, amely tisztes megélhetést jelent jogviszonytól függetlenül. Utalva a kamara egy nappal korábban közzétett bértábla javaslatára, Kincses Gyula azt is elmondta, hogy egy lépcsős, nagy volumenű emelést kérnek 2021-ben. Ez kell szerinte ahhoz is, hogy teljesen kivezessék a hálapénzt a rendszerből - tette hozzá.

Üdvözlendő az a számos egészségügyi szakdolgozókat érintő kormányzati intézkedés, fontos dokumentum, amely a tavalyi évet jellemezte, de azért vannak még problémák. Ilyen például az egyre idősebb állomány, a túlterheltség, a létszámhiány, a nem elégséges utánpótlás - sorolta a konferencián Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara újraválasztott elnöke. Az sem jó arány, hogy az összes szakdolgozónak mindössze 10 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A bejelentett 72 százalékos szakdolgozói béremeléssel kapcsolatbab a MESZK elnöke megjegyezte, hogy az valójában 59,29 százalék, de természetesen így is nagyon örülnek neki. A bér mellett rendezni kell az életpálya koncepciót is - hangsúlyozta Balogh Zoltán, aki szerint ehhez újra kell gondolni a minimumrendeletet, a a szakdolgozóknak járó illetménypótlékokat, a lakástámogatást, a szakdolgozói ösztöndíj-, és szakképzési rendszert. És javítani kell az ellátásban az orvos-szakdolgozó arányt is - zárta előadását a kamara elnöke.

A Magyar Rezidens Szövetség új elnöke, Báthori Gergő szerint egyre több fiatal, végzett orvos jelenik meg itthon a közellátásban. Sok az idős doktor is, de épp a középkorú orvosok hiányoznak, azok, akiktől a fiatalok a legtöbbet tanulhatnák. A hiányzó orvosok miatt nemcsak a minőségi képzés kerül veszélybe, hanem a fiatalok túlterheltsége korai kiégéshez is vezethet. A rezidens szövetségnek ezekkel a problémákkal is foglalkoznia kell, de a legfőbb cél, hogy minél több kompetens, felelős, egészséges, hálapénzt el nem fogadó, Magyarországon dolgozó orvos kerüljön a rendszerbe.