Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

A kis kórházi beszállítók nem számítanak?

Miközben a legnagyobb kórházi beszállítók félórás etapokban egymásnak adják a kilincset a Pénzügyminisztériumban a tavalyi kintlévőségük átbeszélésére, addig a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozó cégek egyelőre nem tudnak mást tenni, mint malmoznak. Többek között kiszolgáltatott helyzetük miatt sem nyilatkoznak a falakon kívül maradt kisebb cégek, de lapunknak sikerült megszólaltatni egyiküket. Králik Györgyöt kérdeztük, az Orgware Kft. ügyvezető igazgatóját, az Orvostechnikai Szövetség elnökét.
További részletek

Megszereztük a kormány egészségügyi reformcsomagját – Mire lesz ez elég?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette az egészségügyi ellátórendszer átalakításához szükséges első jogszabály-módosításokat. Ha a kormány elfogadja a javaslatokat, érdemben változhat meg az állami intézményrendszer és ezzel megítélésünk szerint a kormány rendkívül fontos, az egészségügy jövőjét meghatározó, régóta várt folyamatot indít el. A Portfolio birtokába került 28 oldalas anyag indoklása meglepő őszinteséggel beszél a jelenlegi rendszer strukturális hibáiról, finanszírozási hiányosságairól és több ponton kezdeményez beavatkozásokat a struktúraváltás érdekében. Megítélésünk szerint azonban bizonyos esetekben irreális ütemtervet fogalmaz meg és nagy súlyt kap az intézményvezetők elszámoltathatóságának kérdése.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: hvg.hu, 2020. január 17. - Kovács Gábor
A Fidesz évről-évre látványosan alultervezi az egészségügyi kiadásokat, 2019-re is kisebb összeget lőttek be, mint amennyi 2018-ban kellett a területre. Év végén aztán persze rendezni kell a kórházak adósságait, ez most először csődeljárásszerűen történik. Az egészségügyben valóban sok a probléma, például a beszerzések fele árverseny nélkül, magas korrupciós kockázattal zajlik. Azonban a bajokat pluszpénz nélkül nem lehet orvosolni.
 

Karácsony előtt jelent meg az a rendelet, amelyikkel a kormány lényegében csődeljárás alá vonta a kórházakat. A magánvállalkozások esetében a csődvédelmi eljárás az a folyamat, amikor egy, tartozásait rendezni képtelen cég leül egyezkedni a hitelezőivel (illetve azokkal, akiknek tartozik) a követeléseik átütemezéséről, rendezéséről. A kórházak esetében lényegében ugyanez zajlik le, csak épp a rendelet némi eufemizmussal „központosított adósságrendezési eljárásnak” hívja. A menetrend úgy fest, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ összeállítja, melyik kórház kinek és mennyivel tartozik, a beszállítókkal február 29-ig kell lefolytatni a tárgyalásokat. A kórházak ez után egy, a pénzügyminiszter és az emberierőforrás-miniszter által jóváhagyott felosztási javaslat alapján kapnak támogatást, ebből nekiláthatnak a tartozásaik kiegyenlítésének.
 
Az egészre azért volt szükség, mert a kórházak lejárt adóssága már 2019 novemberében elérte a 70 milliárdot. Az intézmények eladósodása nem újdonság, évről-évre ugyanez a ciklus zajlik: az adósságuk halmozódik, év végén kapnak pár tízmilliárdot a rendezésre – 2018-ban az összeg 55 milliárd forintot tett ki.
 
Az adósság csődeljárásszerű rendezése viszont újdonság, erre eddig nem volt példa. Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök januári sajtótájékoztatóján az egészségüggyel kapcsolatban annyit jelentett be, hogy a fejlesztéseknél a prioritás a kórtermek és a közös helyiségek kifestése lesz – a jelek szerint kevés foganatjuk van azoknak a feliratoknak, amelyeken több kórházban arra szólították fel a betegeket és a látogatókat: ne merészeljék fotózni az áldatlan állapotokat. Szóval a kórház gyakorlatilag csődben van, de az a lényeg, hogy ez ne látszódjon jól fényképezhető módon.
 
Ennél érdekesebb volt azonban az, hogy a miniszterelnök az adóssággal kapcsolatban megjelölt felelősöket is: az „extraprofitot” elérő multinacionális beszállítókat. És nyilvánosan felhatalmazta Kásler Miklós Emmi-minisztert, hogy nyugodtan lépjen a nyakukra.
Épp csak a kormánypárt felelősségéről nem esik szó
A magyar egészségügyi rendszerrel valóban sok probléma van (többek közt a beszerzésekkel is), a legfontosabbról azonban, amely minden más gyökere, Orbán nem beszélt. Az egészségügy ugyanis hosszú évek óta túl kevés pénzt kap, még a menetrendszerű adósságrendezésekkel és pluszforrásokkal együtt is. A kormány és a központi költségvetést elfogadó Országgyűlés 2019-re 1,71 ezer milliárd forintot tervezett be egészségügyi kiadásként, kevesebbet, mint amennyi 2018-ban ténylegesen elment a területre. Ennél persze a cech vége biztosan jóval több lesz, hogy pontosan mennyivel, az majd csak 2020 őszén derül ki, mikor a Pénzügyminisztérium elkészül a zárszámadással. 2018-ban ugyanez történt, arra az évre 1,6 ezer milliárdot terveztek be (kevesebbet, mint amennyit az állam 2015-ben költött), a végösszeg az évközbeni módosításokkal 1,79 ezer milliárd lett.
 
A kormány persze minden adandó alkalommal elmondja, mennyivel több pénz jut egészségügyre. Ami számszerűen igaz, sőt az inflációt figyelembe véve is, 2010-hez képest 2018-ban 270 milliárd volt a többlet, bár ehhez hozzátartozik, hogy az egészségügyben is komoly béremelések voltak az elmúlt években. A 2019-es tervszám azonban az inflációt figyelembe véve kevesebb, mint amennyit az állam 2008-ban (az utolsó válság előtti évben) egészségügyre költött.
 
Az egészségügy romló helyzete (az épületek és az eszközök amortizációja, a bérnyomás, a dolgozók el- és kivándorlása) mellett ennél többre lenne szükség. Mint ahogy a legtöbb uniós ország többet szán a maga egészségügyére. Magyarország sereghajtó, akár euróban, akár GDP-arányosan, akár az összkiadások arányában nézzük az egészségügyi kiadásokat, és messze elmarad az uniós átlagtól. Sajnos a helyzet nem változik, az egészségügy helyzete nem erősödik a költségvetésben, a Fidesz 2010 óta a GDP 4,2-4,6 százalékának megfelelő összeget fordít a területre, ami az állami összkiadások 8,4-9,1 százalékát tette ki.
Ha úgy tetszik: a kormány nem tesz erőfeszítéseket azért, hogy több pénzt gazdálkodjon ki a költségvetésben az egészségügynek – ha nő a GDP és azzal az állam által elkölthető pénz, akkor az egészségügy is többet kap, ha nem, akkor nem.
Ráadásul hiába jut több pénz az egészségügybe, annak nagy részét a fizetések viszik el – mondta az Mfor.hu-nak Molnár Attila finanszírozási szakértő, az az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, a zalaegerszegi kórház egykori gazdasági igazgatója. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt években számtalan dolog növelte a kórházak kiadásait, ilyenek például az áfaváltozások, vagy a sok apró adómódosítás, amelyek finanszírozási oldala nem biztosított. És az egészségügy importigényes, sok gyógyszert és eszközt csak külföldről lehet beszerezni, a forint árfolyama viszont sokat romlott.
 
Egy látványos példa: a Dél-Pesti Kórház
Tény, hogy a kórházak költségvetésének nagy részét a fizetések teszik ki. A legfrissebb, 2019. novemberi összesítés szerint az egyik legtöbb adósságot felhalmozó egészségügyi intézmény a maga 3,1 milliárd forintjával a Dél-Pesti Centrumkórház volt. 2018-as beszámolója szerint hajszál híján 34 milliárd forint kiadása volt, ebből 13 milliárd ment el fizetésekre. Plusz vélhetően a „dologi” kiadások közt is megbújnak fizetések, a kórházak sok esetben kívülről rendelnek szolgáltatásokat, beleértve olyasmiket, mint a műtőssegédi feladatok. „Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások” címszó alatt a kórház 576 millió forintot fizetett ki.
Az intézményben (korábban Egyesített Szent István és Szent László Kórháznak hívták) 2016-ban még csak 9,4 milliárd forintot, 2017-ben már 11,1 milliárdot vittek el a fizetések. Közben a dologi kiadások szintje alig változott, mindhárom évben 19 és 20 milliárd közt alakult.
Ha már a Dél-Pesti Kórháznál tartunk, szintén beszédes a beszámolójában, hogy a 2018-as évet alapból 24,6 milliárdos működési támogatással tervezték, ez végül 31,5 milliárdra hízott. A helyzet körülbelül ugyanez volt a megelőző két évben, amelyekben a tervezetthez képest plusz négy milliárdot kapott.
 
Hiába a béremelések, az egészségügyi dolgozók fizetése még mindig alacsony. Az orvosi kamara nemrég tett javaslatot egy jelentős emelésre (és azzal párhuzamosan a hálapénz kriminalizálására). A szervezet szerint az egészségügy már most orvoshiánnyal küszködik, nincs elég fiatal orvos, aki pótolná a nyugdíjba vonuló idősebb generációt, többek közt azért, mert sokan inkább külföldön vállalnak munkát. Komoly béremelés nélkül a helyzet pedig csak romlani fog.
 
A beszerzésekkel tényleg nincs minden rendben
Mindemellett tagadhatatlan, hogy a kórházak gazdálkodása és az egészségügyi beszerzések környékén koránt sincs minden rendben. A magyarországi egészségügyi intézmények 2019 november eleje és 2020. január 15-e között száz közbeszerzési eljárásban hirdettek eredményt, ezek keretében 527 szerződésre érkezett ajánlat – 277 alkalommal egyetlen cégtől. Az elmúlt évekből tetszőlegesen kiválasztott minta hasonló tendenciát mutat, a közbeszerzés(rész)ek nagyjából felénél csak egy ajánlattevő volt. Az egyetlen ajánlat magas korrupciós kockázatot jelent, illetve egy ajánlat mellett nyilván árverseny sincs.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyébként január elején kartellezésért többször több százmillió forint bírságot szabott ki nagy egészségügyi beszállítókra, köztük a GE-re és a Siemensre. Bár az ügy nagyságrendjéhez képest a bírságok nem voltak nagyok, ráadásul az állam felelősségével kapcsolatban semmit sem sikerült megállapítania – foglalta össze az eredményeket az Index.
Itt érdemes megjegyezni, hogy ha egyes egészségügyi beszállítók valamilyen szabálytalanságot követnek el (például kartelleznek, és ezzel megrövidítik az intézményeket és a költségvetést, a miniszterelnök szavaival: „extraprofitot” szereznek), az a GVH-ra tartozik, nem az egészségügyért felelős miniszter dolga a körmükre nézni, ahogy Orbán Viktor sugallta sajtótájékoztatóján. Rosszabb esetben, ha bűncselekmény (vesztegetés) gyanúja merül fel, a rendőrség lehet illetékes, esetleg az adóhatóság – de továbbra sem Kásler Miklós miniszter.
 
Nem a multiknak fáj a legjobban
Másrészt az egész jelenlegi csődeljárás/központi adósságrendezés a beszállítók verbális és eljárási vegzálásával nyilván nem a nagy multiknak fáj leginkább, hanem a kis magyar cégeknek, amelyek nem tudnak hónapokat várni a pénzükre. „Felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy azonnal rendezze az adósságokat, mert az ilyen mértékű tartozás már nemcsak az adósságot finanszírozó vállalkozások gazdálkodásában okoz súlyos problémákat, hanem ezen keresztül a magyarországi betegellátást is veszélyezteti” – mondta decemberben, még a csődeljárás bejelentése előtt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky szerint sok cég azért szállít a kórházaknak annak ellenére, hogy rendszeresen késve fizetnek, mert ők sem akarják, hogy miattuk maradjanak el műtétek vagy haljanak meg betegek. Ráadásul sok cég attól tart, ha bekeményít, többet nem kap megbízást az állami kórházfenntartó központtól.
 
Január közepén Rásky arról beszélt, már most is van olyan cég, amelyik a kezelhetetlen méretű kintlévőség miatt csődeljárás alatt áll, vagy rövidesen lehúzhatja a redőnyt, és olyan multi is, amelyik fontolgatja a szállítások leállítását.
 
A reformhoz pénz és szakértelem is kéne
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2019 közepén tette közzé a teljes egészségügyet átfogó jelentését, amiben többek közt megállapította, hogy az intézményeknél jellemzően nincs megfelelő minőség- és költségmérés, sok a gazdálkodási szabálytalanság, alacsony az átláthatóság. Az egészségügy így, ahogy van, nem fenntartható. Az ÁSZ aztán novemberben az külön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ működésében is komoly hiányosságokat állapított meg.
Egyszóval a rendszer alapvető átalakításra szorul, ez viszont megint csak pénzbe kerül. „Míg az orvosok és szakdolgozók bére 2-2,5-szeresére növekedett, az ugyanitt dolgozó gazdasági, műszaki kollégák munkadíja alig lett korrigálva, köztük is szakemberhiány van” – mondta az Mfor.hu-nak Molnár Attila. László Imre, a Szent Imre Kórház volt vezetője szerint évek óta ez megy, hogy amikor baj van és kevés a pénz, elkezdik megvonni azoktól a területektől, amelyek közvetlenül a gyógyítással nem függenek össze.
 
A kormány tervez valamiféle reformot, a decemberi, csődeljárásról szóló rendelet ennek előkészítését is tartalmazza. Kérdés, hogy a kabinet kész-e ehhez forrást biztosítani, mondjuk felemelni a terület finanszírozását legalább az uniós átlag szintje közelébe. A másik nagy kérdés, hogy az adminisztratív struktúra (mind az egészségügyi kormányzatban, vagyis az Emmiben, mind magukban az intézményekben) alkalmas-e bármiféle komolyabb átalakítás lebonyolítására. Egészségügyi dolgozók véleményei szerint már az intézmények középvezetői szintjén egyre több olyan ember kapott kinevezést, akiknek a szakmai tapasztalata és alkalmassága minimum kérdéses, a politikai nézeteik ugyanakkor nem azok.