Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Újabb vörös zászló: valami nagyon nincs rendben a kórházakban

Újabb nyolcmilliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, a lejárt tartozások összege szeptember végére meghaladta a 75 milliárd forintot. A számlák kifizetésére váró orvostechnikai cégek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, a kisebb, magyar tulajdonú vállalkozások pedig különösen megszenvedik a kórházak romló fizetési fegyelmét. Az ágazati érdekképviselet szerint a betegellátáshoz szükséges eszközök finanszírozása továbbra sem kap kellő figyelmet.
További részletek

Tovább pörög a kórházi adósságspirál, megint milliárdokkal nőtt a tartozás

Újabb 7,7 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt a magyar kórházak adóssága, így augusztus végére már 66,7 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a növekedés ugyan elmarad a tavaly augusztusitól, de kevésnek semmiképpen sem mondható.
További részletek
  • Forrás: economx.hu, 2026.november 20. - Koncsek Rita

Hiába tervez a kormány 510 milliárd forintos többletforrást a 2027-es büdzsében az egészségügynek, a rendszer finanszírozását egyre súlyosabb problémák szorítják. A demográfiai folyamatok, az elszálló gyógyszerkiadások és a történelmi államadósság is szűkítik a mozgásteret – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének konferenciáján.

Komoly strukturális kihívásokkal és szűkös költségvetési mozgástérrel néz szembe a magyar államháztartás és azon belül az egészségügyi ágazat – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke Inárcson, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) konferenciáján.

Az elnök prezentációjában rávilágított arra, hogy bár a kormányzat igyekszik pluszforrásokat biztosítani a rendszernek, a demográfiai folyamatok, a történelmi adósságteher és a globális gazdasági környezet változásai rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a döntéshozókat.

Demográfiai nyomás és alacsony ráfordítások az egészségügyben

Az egészségügyi ágazat helyzetét alapvetően meghatározzák a kedvezőtlen demográfiai fejlemények. Az Európai Unió által is szorosan nyomon követett öregedési index és az eltartott népesség aránya folyamatosan növekszik. Az uniós előrejelzések szerint legalább három olyan költségtétel van, amely a társadalom idősödése miatt biztosan emelkedni fog a következő időszakban: a nyugdíjrendszer, az egészségügyi rendszer, valamint a tartós ápolás kiadásai. Bár a prognózisok szerint még van körülbelül egy évtizedünk, amíg e tekintetben viszonylag nyugodtabbak lehetünk, a nyomás elkerülhetetlenül növekedni fog – hangsúlyozta a KT elnöke.

 

Magyarország jelenleg kifejezetten alacsony összeget, a GDP mindössze nagyjából 6,5 százalékát fordítja egészségügyi kiadásokra.

Összehasonlításképpen: megemlítette a KT elnöke, hogy az Egyesült Államokban ez az arány meghaladja a 15 százalékot is.

Mostohagyermek a rehabilitációs ellátás

Az alacsony finanszírozás mellett komoly strukturális aránytalanságok is megfigyelhetők.

Különösen fájdalmas lemaradás mutatkozik a rehabilitációs ellátás terén, amelyre Magyarország rendkívül keveset költ a nemzetközi összehasonlításokhoz képest. Az európai uniós országok átlagosan nyolcszor többet fordítanak rehabilitációra, mint Magyarország. Horváth Gábor szerint ebben az is közrejátszik, hogy a magyarok többsége nem olyan egészséges, mint az uniós társaik.

Ez a hiányosság a humán erőforrás termelékenysége és az egészségben eltöltött életévek növelése szempontjából is kritikus.

Forráshiány jellemző az irányítás területén

Hasonlóan aggasztó a helyzet az irányítás, valamint az egészségügyi rendszer és a finanszírozás igazgatása terén.

Miközben az Európai Unióban erre a célra átlagosan a GDP közel 0,4 százalékát költik, Magyarországon ez az arány a 0,2 százalékot sem éri el, és az utóbbi években az uniós átlag felénél is kevesebb volt – tette hozzá Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke.

Ez a végrehajtási és igazgatási kapacitáshiány komoly működési zavarokat okoz, tette hozzá Horváth Gábor.

Jól szemlélteti ezt az oktatási és egészségügyi intézmények központosításának egyik kudarca: a formálisan központosított beszerzések, például a nyomtatópatronok vagy egyéb eszközök adminisztrációja a kapacitáshiány miatt akár hat hónapig is elhúzódik.

Robbanásszerűen dráguló egyedi gyógyszerek

Az egészségügyi kiadások egyik leggyorsabban növekvő szeletét az innovatív, nagy értékű gyógyszerek és egyedi kezelések finanszírozása jelenti. Ez az előirányzat 2017-ben indult el, akkor még kevesebb mint 100 milliárd forintos kerettel.

Az elmúlt tíz év során azonban ezen a területen elképesztő mértékű, több mint 200 százalékos növekedés ment végbe: a kiadások mára meghaladják a 320 milliárd forintot. Ez a növekedés messze felülmúlja a fogyasztói inflációt, amit a rendkívül drága, modern terápiák – például egy csecsemőkori genetikai betegség kezelésére szolgáló, akár 700 millió forintos génterápia – és a gyógyászati eszközök árának emelkedése magyaráz. A Költségvetési Tanács az elmúlt években folyamatosan figyelmeztetett a tervezési hiányosságokra, és 2020 óta minden évben jelentős túllépés történt ezen a soron, amit a kormányzat a későbbi módosításokkal igyekezett korrigálni.

E-alapba 510 milliárdos plusz érkezik jövőre

A költségvetési tervekben szerepel egy 510 milliárd forintos többletforrás az egészségügy számára, amely az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak módosításán, valamint az egészségügyi tárca érintettségén keresztül valósul meg.

Bár a kormányzati kommunikáció igyekszik ezt az egészségmegőrzést szolgáló intézkedésekből származó bevételekkel alátámasztani, a költségvetés logikája szerint valójában minden általános bevétel minden kiadást fedez. Az 510 milliárd forintos pluszforrás belső szerkezete a következőképpen alakul:

Közel 40 százaléka közvetlenül béremelésre megy el, ami elengedhetetlen a humánerőforrás-krízis kezeléséhez. Majdnem 20 százalékát a gyógyászati termékek és gyógyszerek finanszírozásának emelkedése teszi ki.

A fennmaradó részt a finanszírozás egyéb tételei, valamint az eszközpark fejlesztése és megújítása között osztják fel.

Történelmi eladósodottság...

Az egészségügy mozgásterét alapvetően korlátozza a magyar államháztartás strukturális problémája: a magas államadósság. Bár az Európai Unióban vannak a magyar államadósságnál is magasabb tartozással rendelkező országok, például Franciaország, ahol az államadósság 100 százalék felett van, míg a görögöknél és az olaszoknál 130 százalék körül alakul, a regionális versenytársainkhoz képest, akikkel a forrásokért és piacokért küzdünk, a magyar adósságszint kimagasló. Ez nem új keletű probléma: az adósság magas szintje lényegében az 1950-es évek közepe óta velünk él.

A kormányzat jelenleg jelentős konszolidációt tervez, a hiányt 4,9 százalékra kívánja csökkenteni. Ugyanakkor a helyzetet jól jellemzi, hogy a négyéves program végére kitűzött GDP-arányos államadósság gyakorlatilag megegyezik a tavalyi szinttel – vagyis a hatalmas konszolidációs erőfeszítések mindössze arra elegendőek, hogy az adósság ne növekedjen tovább.

Magyarország kis és nyitott gazdaságként rendkívül kitett a külső sokkoknak.

A rendszerváltás óta 10-15 évente érkezett egy-egy olyan válság – sorolta Horváth Gábor. Az 1990-es években itt volt a transzformációs sokk, a 2008-as globális pénzügyi válság, amelyet a Lehman Brothers csődje indított el, majd 2020-ban megérkezett a világjárvány, amely hirtelen akár 15 százalékponttal is megdobta a GDP-arányos államadósságot. Ezzel szemben az adósság leépítése rendkívül lassú folyamat, amelyhez támogató világgazdasági környezet és fegyelmezett költségvetési politika szükséges.

Előadásában Horváth Gábor arra is kitért, hogy bár az infláció kezdetben látszólag segíti a költségvetést a nominális GDP növelésével, hosszabb távon súlyos kiadási nyomást generál a bérek és a beszerzések terén. Amikor az inflációt sikerül letörni, a megemelkedett kiadási szintek megmaradnak, miközben a nominális GDP növekedése lelassul.

Ez a hatás drasztikusan beszűkíti az adósságcsökkentés mozgásterét, és tartósan nehéz helyzetbe sodorja a közszolgáltatások, köztük az egészségügy finanszírozását is.