Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Különös számok érkeztek a magyar kórházakból

Októberben 710 millió forinttal csökkent a kórházak tartozása, amely így 40,8 milliárd forintot tesz ki a Magyar Államkincstár adatai szerint.
További részletek

Közbeszerzések: kockázatok néhány tízezer forintos spórolásért

Hatékonyság alatt a finanszírozó mindig kiadáscsökkentést ért, holott az ár nem lehet az egyedüli értékelési szempont.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Világgazdaság, 2020. szeptember 11. - Koncsek Rita
Ismét halmozódik a kórházakban a kifizetetlen számlák mennyisége, míg tavaly havonta átlagosan 4,2 milliárd forinttal nőtt a tartozás összege, addig az idén júliusig már 5,2 milliárd a havi növekmény.
“Nullszaldóval kezdték az évet a kórházak, az esztendő végére mégis elérheti a kifizetetlen számlák összege az 50 milliárd forintot a fekvőbeteg-ellátóknál” – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Tavaly 67,7 milliárd forintos kintlevőséggel zárták az évet a kórházak és a háttérintézmények, az idén július végén az egészségügyi intézmények lejárt adóssága 37 milliárd forint volt.

Míg 2019-ben havonta átlagosan 4,2 milliárd­dal nőtt a kifizetetlen számlák összege, addig 2020-ban már 5,2 milliárd a havi növekmény. Rásky László szerint a koronavírus-járvány miatt az év első felében, illetve a nyáron hiába működtek fél, illetve negyedgőzzel az intézmények, a rossz finanszírozási struktúra és a veszélyhelyzet alatti finanszírozási változások miatt tovább emelkedett az adósság. Az OSZ főtitkára úgy véli, először a standard bázisfinanszírozás okozott jelentős bevétel-visszaesést, majd pedig az átlagfinanszírozás okozta a kifizetetlen számlák halmozódását.
 
Az intézményekben a kiadások egyre nagyobb hányadát teszik ki a bérek, illetve bér jellegű költségek, de a rezsit is fizetniük kell. Ráadásul a járványügyi helyzet miatt növekedett bizonyos eszközök költsége, miközben a csökkenő ellátási esetszám miatt jó néhány eszköz beszerzése drasztikusan visszaesett – sorolta Rásky László. Ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank tavaly publikált versenyképességi programja is megfogalmazta, az egészségügyi rendszer állami finanszírozása jelenleg nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához. Ezért lenne fontos a finanszírozást hozzáigazítani a gyógyítás tényleges költségeihez – emelte ki a főtitkár.

Az OSZ kórházi beszállítóit a kö­vetkező időszakban két nagy bi­zonytalansági tényező foglalkoztatja: egyrészt, hogy milyen mértékben zárnak majd be az egész­ségügyi intézmények, másrészt, hogy az emberek mennyire halogatják a házi-, illetve szakorvosok felkeresését a problémáikkal.

A szakember szerint nyilvánvaló, hogy az elektív (előre tervezhető) műtétek számának csökkenése közvetlen hatással van az eszközrendelésekre. A járvány azonban teljesen leköti az egészségügyi döntéshozók kapacitásait, ezért félő, hogy az idén sem nem lesz idő az adóssághelyzet kezelésére. A megrendelésekkel kapcsolatban Rásky László elmondta: “a kormány mára elég pontos képet alkothatott arról, hogy mely védőeszközöket tudja hazai forrásból beszerezni.”

Bár látni e téren előremutató lépéseket, továbbra is igaz, hogy a minőségi és megfelelő számú eszköz biztosításához szükségesek az ellenőrzött és jó minőségű importszállítások. A magyarországi gyártók továbbra is azt szeretnék, ha növelni tudnák a hazai ellátásban a részarányukat, amely pillanatnyilag 18 százalék. Az OSZ főtitkára szerint nem kivételezést kérnek, hanem egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Fontos kérdés például, hogy mi lesz a központosított beszerzések arányának növelésére vonatkozó kormányzati szándék: ha a verseny erősítésére és a minél szélesebb beszállítói körre irányul, abból a hazai ipar is profitálhat. Ha viszont a szándék és az intézkedések a monopolizáció irányába mutatnak, az Rásky László szerint nemcsak a cégeknek, de a betegeknek is hátrányos lesz.