Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Hiába várnak pénzükre a kórházi beszállítók, sokan kerültek a csőd szélére

Több mint 4 ezer kis- és közepes orvostechnikai cég került nehéz helyzetbe azzal, hogy a kórházak már februárban leálltak a számlák kifizetésével. Mivel lényegében minden pénz a koronavírussal fertőzöttek ellátására kell, a beszállítóknak nem marad. Van, aki már hitelt vett fel, de így is 2-3 hónapra elég a pénze. Ha az intézmények nem fizetnek, és nem lesz szállítás, megbénulhat az egészségügy.
További részletek

Friss adatok érkeztek a magyar kórházakból

Februárban újabb 3,4 milliárd forinttal gyarapodott a magyar kórházak tartozása, az adósságállomány jelenleg 22,851 milliárd forint a Magyar Államkincstár friss adatai szerint.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Évértékelés az Orvostehnikai Szövetség elnökével, Králik Györggyel.
 
 

Bár a címben megfogalmazott állítást senki nem vitatja, mégsem érzik a szektor szereplői azt, hogy fontosságának megfelelő súllyal kezelnék a gyártók, forgalmazók érdekeit az egészségügy irányításában. A lassan mögöttünk maradó esztendő értékelésére kértük Králik Györgyöt, akit az Orvostechnikai Szövetség októberi tisztújító közgyűlésén újabb két évre elnöknek választottak a szövetség tagjai.

Ezt az évet a Covid-helyzet uralja az élet szinte minden területén, nyilván az orvostechnikai cégeket is érinti. Hogyan viselik a terheket tagvállalataik?

Az iparági szövetségek már márciusban deklarálták, hogy minden eszközzel segítik a járvány elleni védekezést, ugyanakkor támogatást is kértek a működésükhöz. Levelet írtunk Pintér Sándor belügyminiszternek március 27-én, amelyben jeleztük, hogy a Kormány pénzügyi segítsége nélkül a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben a hazai gyógyászati segédeszköz-ellátás bajba kerülhet, és ezzel egymillió segédeszközt használó érdeke sérülhet. Kértük, hogy az Európai Bizottság 37 milliárd eurós pénzügyi keretéből a Magyarországnak juttatott összegből vissza nem térítendő támogatásként az orvostechnikai vállalkozások is részesüljenek. Ugyanezen a napon Orbán Viktor miniszterelnöknek közös javaslatot küldtünk „Az Orvostechnikai iparág márciusi 12 pontja” címmel. Ebben többek között felajánlottuk a szabaddá vált kapacitásainkat a koronavírus elleni küzdelemhez, illetve pénzbeli támogatást kértünk az ágazat azon létfontosságú szereplői számára, akiknek a járványügyi helyzet jelentős bevételkiesést okoz. Megjegyzem: nemcsak a koronavírus-járvány miatt voltak nehéz helyzetben tagvállalataink, hanem a forint vezető devizákkal szemben bekövetkezett erőteljes árfolyam-romlása miatt is, amiért az árfolyamkülönbözet megtérítését kértük.

Sikerült-e eredményt elérniük?

A kormány szűken mérte a gazdasági szereplők támogatását, nem született például ágazati segélyprogram. Egyes vállalkozások az állami munkabér-támogatást tudták igénybe venni, ám ez csupán korlátozott segítséget jelentett.  

Ha év vége, akkor megkerülhetetlen az adóssághelyzet kérdésköre. Hogy állnak idén?

Az adóssághelyzet érdekesen alakul, ugyanis míg az év első hónapjaiban extrém módon nőttek a tartozások, júliusra megváltozott a helyzet. Az első félév végén az adósság havi növekedési átlaga egymilliárd forinttal haladta meg a tavalyi évit, aztán stagnált az adósságnövekedés, így október végén húsz százalékkal kisebb az adósságállomány növekedése, mint 2019-ben: az akkori 48 milliárd forint helyett 40 milliárd volt, ám év végére elérheti a kifizetetlen számlák összege az 50 milliárd forintot a fekvőbeteg-ellátóknál. 

Mondhatjuk, hogy nyolcmilliárd forinttal beljebb vannak…

Mondhatnánk, ám a Covid-19 okozta gazdasági visszaesés, leginkább is a forgalomcsökkenés miatt ez az adósságszint ugyanúgy nehézséget okoz számunkra, mint a tavalyi. Mindezt fokozza a bizonytalanság, ugyanis néhány nappal az év vége előtt még semmit nem tudunk arról, hogyan kívánja a kormány rendezni az intézmények idei adósságát. Fontos lenne, hogy a kormány mihamarabb forrást biztosítson a lejárt adósság kifizetésére, ezzel is segítve a gazdasági szereplőket az életben maradásban és a munkaerő megtartásában.

Hogyan érintik tagvállalataikat a központosított közbeszerzések, milyenek az iparági várakozások?

Az erős centralizáció miatt lassúbbá válhat a döntéshozatal véleményünk szerint, bár hatásvizsgálat nem készült erről, így nem láthatjuk, miként befolyásolják a központosítások az ellátórendszer működését, s vajon javítják-e a betegellátást. A mi álláspontunk szerint a döntési jogkörök egy részét mindenképpen célszerű lenne helyi szinten tartani. Szeretnénk elérni, hogy a kórházi közbeszerzésekben az értékalapú megközelítés váljon általánossá, azaz az elbíráláskor a legjobb ár-érték arány elve érvényesüljön, ne pusztán az olcsóság. A legalacsonyabb ár alkalmazásának visszaszorítása azért is fontos lenne, hogy néhány tízezer forintos spórolás miatt az intézményeknek ne kelljen kockáztatniuk a betegek ellátásában azzal, hogy gyengébb minőségű eszközhöz jutnak. Mindezzel párhuzamosan szeretnénk elérni, hogy szélesedjen a verseny a piaci szereplők között, a beszerzési gyakorlat transzparens piaci konzultáción alapuljon. Mindezt közvetlenül, azaz ne iktatódjanak a gyártók és forgalmazók, valamint a megrendelők közé a csomagolócégek. Azt is kívánatosnak tartjuk, hogy a közvetlen ajánlattétel során minél szélesebb körben legyen lehetőség a részajánlattételre, nem beszélve arról, hogy a tendereket megfelelő időben írják ki és bírálják el.

Az elképzeléseiket megosztották a döntéshozókkal?

Természetesen! Október elsején elkészítettük az orvostechnikai szektor javaslatcsomagját „Versenyképes hazai egészségipar, korszerű egészségügyi rendszer” címmel. Ez a fentieken kívül érintette még a gyógyászati segédeszközöket is, azok társadalombiztosítási befogadásának elősegítését, s ezzel együtt a korszerűtlenné vált eszközök kizárását a támogatásból. Égető szükség lenne a gyógyászati segédeszközök rendelését támogató szakmai és finanszírozási irányelvek fejlesztésére is. Összességében elmondhatom, hogy a jelenlegi helyzettel senki sem elégedett: a cégek ugyanis árrendezést és az innovatív eszközök támogatásba kerülésének könnyítését szeretnék elérni, míg a betegek és rászorulók minőségi támogatott eszközöket szeretnének, illetve a támogatással igénybe vehető termékek körének bővítését szeretnék. Bár tavaly elkezdődött egy egyeztetéssorozat, ám ez a múlt év végén megszakadt.

Hogyan lehetne a régóta beragadt gyse-árakat rendezni?

Először is el kellene fogadni, hogy ezek a termékek heterogének ugyan, de abban egységesek, hogy költségintenzitásuk messze meghaladja a gyógyszerekét. Továbbá sokkal inkább tartalmaznak kapcsolt szolgáltatásokat, vagyis előállítási, logisztikai és kiszolgálási költségeket. Ha ezek makrogazdasági folyamatok eredményeként növekednek, gondolok például az inflációra, a bérnövekedésre vagy az árfolyamromlásra, a rögzített árak miatt a gyártók és forgalmazók még időlegesen sem tudják ezeket kompenzálni. Elemzéseink alapján árindexálást javasolunk, azaz hogy minden év március 1-jén a NEAK hivatalból indítson eljárást a befogadott gyógyászati segédeszközök árának felülvizsgálatára, és ennek eredményeképpen módosítsa a közfinanszírozás alapjául elfogadott árakat. Az árrevízióra vonatkozóan részletes számításaink születtek. A finanszírozó az általunk kidolgozott egyszerű képlet segítségével képes lesz előre tervezni az árrevíziós mechanizmus okozta többletforrás-igényt, és ennek megfelelően az erre fordítandó összeget el tudja különíteni. A gyártók és forgalmazók ugyanakkor hosszabb távon tudnak tervezni a működésükkel kapcsolatban. Megjegyzem: nem feltétlenül több, de mindenképpen kiszámíthatóbb és stabilabb finanszírozásban részesülnek. Álláspontunk szerint ezek a tényezők kedvezően hatnának az új és minőségi eszközök hazai gyártására és forgalmazására.

Részben a járvány, részben az iparági tendenciák újra hangsúlyossá tették a digitális megoldásokat. Hogy állnak jelenleg az egészségügyi informatikai rendszerekkel, az EESZT-vel és a telemedicinával?

A betegellátást szolgáló informatikai környezet rendkívül heterogén Magyarországon. Ez nem csak a szoftveres, de a hardveres feltételekre is igaz. A helyzet megoldását nem a központosításban és a monopolizációban, hanem az egységes fejlesztésben látjuk. A tavalyi és az idei évben némileg megtorpant az EESZT fejlesztése. A következő nagyobb lépés a gyógyászati segédeszköz felírás és kiszolgálás rendszerbe csatornázása lesz. Az EESZT kapcsán fontos visszatérni a struktúraváltásra: nyilvánvaló, hogy a NEAK-nál az elmúlt évtizedekben felhalmozott, és az EESZT-ben a közelmúltban és a jövőben keletkező adatvagyonnak központi szerepet kell betöltenie a stratégiai döntéshozatalban. Az adatvagyont azonban nemcsak a politikai döntéshozóknak kell kinyitni, hanem szabályozottan, de széles körűen kutathatóvá kell tenni az egészségügyi szakma szereplői számára is.

A járvány valóban történelmi lehetőséget jelent a digitalizációnak, a telemedicinális alkalmazásoknak és azok fejlesztésének. Ezen a területen hihetetlenül gyors az innováció és nagy a verseny, de több, jelenleg futó magyarországi projekt is sikerrel kecsegtet. Persze a digitális megoldások hétköznapi alkalmazásához még sok fejlesztést kell végrehajtani.  

Hogyan tervezik a következő évüket?

Az egyik legnehezebb feladatunk az új uniós orvostechnikai rendelet (MDR) bevezetésével kapcsolatos feladatok elvégzése lesz. Szeretnénk elérni az árindexálási javaslatunk beépülését a finanszírozásba. Mindenképpen kitűzött célunk az iparág gyógyításban betöltött szerepének hangsúlyozása, hiszen a mottónk: Az orvostechnikai eszközök életet mentenek.