Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

63,4 milliárd forint jut adósságrendezésre

Állami, önkormányzati, egyházi egészségügyi intézmények részesülnek a központi működési támogatásból.
További részletek

Érthetetlen, hogy a kormány miért nem biztosít forrást a kórházi tartozások rendezésére- az ETOSZ, a MediKlaszter és az OSZ sajtóközleménye

Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: MTI, 2015. március 24.

A jövő héten kezdődik az egészségügyi beszállítókkal az egyeztetés a kórházak kintlévőségeiről - mondta az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetvezetője egy keddi budapesti konferencián.

 

Mészáros János elmondta, a fekvőbeteg-intézmények lejárt szállítói tartozása meghaladja a 60 milliárd forintot. Emlékeztetett, hogy egyszeri konszolidációról lesz szó, és az egyeztetéseket az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kezdi meg annak érdekében, hogy ezt a tartozásállomány rövid határidővel rendezzék.

A Napi Gazdaság című napilap és a Heim Pál Alapítvány által szervezett szakmai konferencián a kabinetvezető beszélt a fekvőbeteg-ellátás átalakításáról is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) lakosságarányos módszertant dolgozott ki a finanszírozásra.

Hozzátette, a munkával megbízott megyei egészségügyi egyezető bizottságok február 28-án lezárták az egyeztetések első szakaszát, tizenhárom megyében továbbgondolásra érdemes javaslatok születtek, hat megyében pedig további egyeztetésekre van szükség.

Mészáros János jelezte azt is, valamennyi kórház teljesítette azt a költségvetési tervet, amelynek során képesek az "üzemgazdasági nullszaldót" elérni. Hozzátette azonban: "az majd a jövőben fog eldőlni, hogy ezekből a tervekből - megfelelő kormányzati döntéseket követően - milyen feladatok fognak megvalósulni az intézményeknél".

A Processzorok vs. professzorok című konferencián a kabinetvezető beszélt arról is, hogy a megyei egyeztető bizottságok munkája nem ért véget februárban, feladatuk "kettéválik". A következőkben az OEP az intézményekkel együtt meghatározza a kapacitást és a finanszírozást, a másik "ágon" pedig a intézmények gazdálkodását vizsgálják.

Mészáros János szólt az egészségügyi alapellátás fejlesztéséről, a humánerőforrás helyzetének javításáról és a népegészségügyi programok kiterjesztésének fontosságáról is, amelyek - mint mondta - a következő évek stratégiai feladatai közé tartoznak.

A kabinetfőnök egyebek között arról beszélt, hogy a kormány által elfogadott 2014-2020-ig szóló ágazati stratégia fő célkitűzése, hogy két évvel emelkedjen az egészségben eltöltött életévek száma, tíz százalékkal csökkenjen a halálozás, valamint ösztönözni akarják az egyéni felelősségvállalást az egészségmegőrzés terén.

Heim Pál, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója bevezetőjében azt mondta, hogy az egészségügynek drasztikus változásra és váltásra van szüksége. Hozzátette: sokan ezt gazdasági-politikai érdekek miatt nem merik kimondani.

Az "okos eszközök" alkalmazása az egészségügy területén mindenképpen hasznos lehet, és ezek az eszközök, illetve alkalmazások hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy megkönnyítsék a területen dolgozók munkáját.

Az egyéni felelősségvállalás azonban semmiképp sem kerülhető el - folytatta -, de az okos eszközök nagyban segíthetik az embert a jó döntések meghozatalában.

A konferencián egyebek között előadások hangzanak el az online és mobilmegoldások lehetséges hatásairól az egészségturizmus területén, a különböző IT-megoldások alkalmazásáról az egészségügy területén, illetve az otthoni diagnosztikai eszközök hasznosságáról.