Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egy lehetséges magyarázat a megmagyarázhatatlannak tűnő kórházi adatokra

Augusztusban közel 19 milliárd forinttal - 46 milliárdról 27,4 milliárdra - csökkent a magyar állami kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. A beszállítókat képviselő szakmai szövetség tagvállalatai ugyanakkor nem érzékelték, hogy a kórházak fizetni kezdték volna a lejárt számlákat. A jelenség hivatalos indoklására egyelőre várnunk kell, egészségügyet ismerő forrásaink azonban szolgáltak egyfajta magyarázattal.
További részletek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: portfolio.hu, 2020. augusztus31. - Csiki Gergely
Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
 

Romló helyzet

Tavaly kétszer is konszolidálta a kórházak adósságát a kormány: egyrészt az év elején amikor a 2019-ről áthúzódó tartozásokat rendezte több tízmilliárd forint értékben, majd a 2020-as év utolsó napjaiban dobott 45 milliárd forintos mentőövet az állam (eredetileg a kormány határozott elképzelése volt, hogy 2020-ban egyáltalán nem termelhetnek adósságot a kórházak, ám ezt a Covid-járvány hullámai gyorsan és alapjaiban írták felül). Ez a dupla adósságrendezés azonban csupán arra volt jó (ahogyan a lenti ábránkon is látható), hogy ideig óráig alacsonyabb szinten tartsa az adósságállományt, az alapvető trendet és a megszokott folyamatokat nem tudja megtörni (igaz, nem is lehet ez a célja), a tartozások tovább halmozódnak. Olyannyira, hogy 2021-ben a helyzet rosszabb, mint a korábbi években, ha az adósság-újratermelődés dinamikáját nézzük.

A tavalyi év végi (legutóbbi adósságrendezés utáni) állapot szerint az állami intézmények adóssága közel a hatszorosára emelkedett. 2020-ban július végéig az azt megelőző konszolidálás előtti állapothoz viszonyítva a tartozásállomány "csupán" 62%-kal nőtt, 2019 júliusában pedig 3,5-szeres növekedést láthattunk 2018 év végéhez képest.

Az intézmények romló pénzügyi helyzetének következtében a kifizetetlen számlák összege a legfrissebb, július végi adatok szerint másfél éves csúcsra ért. Ez volt az apropója annak, hogy megkeressük a Magyarországon működő legnagyobb, orvostechnikai beszállító cégeket képviselő szervezeteket, értékeljék az aktuális helyzetet, mutassák be a háttérben húzódó folyamatokat, vázolják fel a kilátásokat és a kihívásokat.

Mégis miért emelkednek megint az adósságok?

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára válaszát azzal indította, hogy

hazai egészségügy – és benne a fekvőbeteg-ellátás – finanszírozása évtizedek óta elégtelen.

 A fekvőbeteg finanszírozás alapját jelentő HBCS-pontrendszert 1993-ban, míg a teljesítményvolumen-korlátot (TVK) 2004-ben vezették be. A HBCS-pontrendszer először az orvosszakmai lobbik áldozatává vált: van néhány eljárás, amit a költségvetés az árán (vagy annál is jobban) finanszíroz, miközben a HBCS-kódok többségét régóta nem korrigálták, így ezek alulfinanszírozottak: azaz az ellátásokért és az egyes műtéti eljárásokért a kórházak nem kapják meg azt a pénzt, amibe az adott ellátás/eljárás kerül - magyarázta a szakember. A főtitkár arra is emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány nagy részében az elektív ellátásokat (halasztható műtétek) felfüggesztették. "Mivel így a kórházaknak hagyományos értelemben nem volt értékelhető teljesítményük, a kormány a teljesítményfinanszírozás helyett több alkalommal áttért az átlagfinanszírozásra – ezzel azonban a legtöbb intézmény rosszabbul járt. Ráadásul a Covid-ellátás egy drága ellátási forma: nemcsak az intenzív-ellátási része, hanem az oltások is megterhelték az egészségügyi intézményeket" - emelte ki.

Külön érzékeltette a júliusi hónap adósságnövekményének rendkívüliségét számunkra. Ezalatt a kórházak adóssága 4,5 milliárd forinttal nőtt. "Mivel addigra a harmadik hullám már lecsengett, viszont a kórházak normál működése még korántsem állt helyre, gyakorlatilag elmondható, hogy egy rendkívül visszafogott működés mellett is nagy adósságot tudnak felhalmozni az intézmények – azaz egyértelmű, hogy a rendszer alulfinanszírozott" - húzta alá.

Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója válaszában felidézte, hogy "a kórházi beszállítók már sokszor kaptak ígéretet a kifizetetlen kórházi számlák évtizedes problémájának megoldására". "Erről a jelenlegi kormányzati ciklusban is több kormánydöntés született, sőt 2020. januárban a sajtó nyilvánossága előtt maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy a kórházak eladósodása nem tekinthető bocsánatos bűnnek" - sorolta. A júliusi tartozásadat kapcsán pedig azt emelte ki, hogy a tartozások összege már a tavalyi csúcsértéket is meghaladta (2020. novemberben 45,7 milliárd forint volt). Az év végi kórházi adósságrendezés óta

A TARTOZÁSÁLLOMÁNY HAVONTA ÁTLAGOSAN 5,4 MILLIÁRD FORINTTAL NŐTT, AMIRE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN NEM VOLT PÉLDA.

"A kórházak eladósodása tehát még az utóbbi évekhez képest is felgyorsult, amelyben a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó rendkívüli hatások is szerepet játszhatnak, de a valódi ok az évtizedek óta fennálló alulfinanszírozottság" - tette hozzá az igazgató. Arra is kitért, hogy szakmai konferenciákon az állami tisztségviselők is elismerik, hogy a kórházak gazdálkodási hiányát 45%-ban a nem megfelelő finanszírozás okozza. Vannak olyan orvosi szakmák, amelyekben a kórházak csak pénzügyi veszteség mellett képesek ellátni a betegeket - hívta fel a figyelmet Rádai Tamás.

Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók főtitkára azt emelte ki válaszában, hogy

a kórházi tartozások felhalmozódásának folyamata totális állami kontroll alatt áll,

arra a beszállítóknak nincs ráhatása. "Az intézmények az állam tulajdonában vannak, a menedzsmentet az állam nevezi ki, a gazdálkodást és beszerzést érintő követelményeket a jogszabályok részletekbe menően meghatározzák, a működést az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendszeresen ellenőrzi" - fűzte hozzá. Szerinte fontos lenne, hogy a kórházak fizetési késedelméhez kapcsolódóan az állam ismerje el a beszállítók törvényben rögzített jogát a gazdasági életben mindennaposnak tekinthető pénzügyi eszközök alkalmazására. "Rendkívül méltatlan, hogy az intézmények gyakran nyomást gyakorolnak a beszállítókra a késedelmi kamatról és a behajtási költségátalányról való lemondás érdekében" - vélekedett.

Magyar Egészségipari Gyártók Szövetség válaszában kitért arra, hogy a kórházak korábbi teljesítményükhöz képest csökkentett kapacitással üzemelnek a járványügyi korlátozások feloldása után is, ebben feltehetően szerepet játszik az is, hogy

a 2021-től működő egészségügyi szolgálati jogviszony, illetve a jelenleg is fenntartott bázisfinanszírozás sem az orvosokat, sem pedig a kórházakat nem ösztönzi a nagyobb teljesítményre.

"Az eladósodás másik fontos tényezőjévé vált, hogy a központi béremelése nyomán az intézmények költéseinek döntő részét (egyes intézmények esetében ez az arány elérni a 90 százalékát is) a bérköltségek teszik ki, így az egyéb működési költségekre, így a beszállítók számláinak kifizetésére nem marad fedezet" - magyarázta a szervezet. Úgy vélik, hogy az adósságfelhalmozásban szerepet játszik az is, hogy a koronavírus-járványra fordított ellátás költségét jórészt utólag finanszírozza az állam, így az intézményeknek, illetve végső soron a beszállítóknak kell azt meghitelezniük.

Mi történik ebben a helyzetben a beszállítóknál?

Egy ilyen helyzetben érdekes, hogy hogyan élnek túl a beszállító cégek. Rásky László (OSZ) szerint a „pályalehagyók” száma nem túl magas – néhány tucat lehet –, ám ez félrevezető. "Ebben az ágazatban jellemzően több évtizede tevékenykedő cégek dolgoznak, amelyek a legnagyobb nehézségek ellenére is megpróbálnak kitartani" - részletezte. "Ne feledjük, hogy az állam és a beszállítók közötti bizalmi viszony több mint tíz éve kezdett megromlani, amikor először merült fel, hogy a cégek mondjanak le a követeléseik egy részéről" - emlékeztetett.

 

"Az orvostechnikai beszállítók többsége kényszerhelyzetben van: több évtizede felépített üzletről, egzisztenciáról, kapcsolati rendszerről nem könnyű lemondani, főleg akkor, amikor a kormány évek óta ígérgeti, hogy rendbe teszi a rendszert, az egészségügy finanszírozását" - adott magyarázatot a szektorban zajló háttérfolyamatokra az OSZ főtitkára.

Rádai Tamás (ETOSZ) arra mutatott rá, hogy az utóbbi időszakban a kórházak kiadásain belül az orvostechnikai eszközök részaránya mára egyszámjegyűvé zsugorodott. "A beszállítók az áraikba sem tudják beépíteni a várható fizetési késedelmet, hiszen ezt megkísérlő beszállító a kórházi tender elvesztését kockáztatná. Az Országos Kórházi Főigazgatóság hivatalos statisztikai adatai szerint a beszerzett kórházi eszközök inflációja évek óta 1% alatti" - sorolta.

Tóth Zsolt (Mediklaszter) szintén megemlítette a COVID miatt hosszú ideig elektív beavatkozások leállítását. Ez a helyzet, valamint a meglévő nagy beszállítói kintlévőségek és az MDR (orvostechnikai eszközök alkalmazásának szigorúbb uniós rendelete) idén május 26-i bevezetése miatt szerinte egyre nehezebben helyzetbe kerülnek a hazai orvostechnikai beszállítók. Azt is leszögezte, hogy a beszállítók nem tudják beépíteni az áraikba a kifizetések késedelmét. A kórházi beszerzések túlnyomó részében az elbírálás alapja a legalacsonyabb ár, így a tender elveszítését kockáztatná az az ajánlattevő, amelyik ezt megkísérli. "A 2020. év eleji központi adósságtárgyalás – melynek során a kormányzat a lejárt tőketartozás részleges elengedését kívánta elérni – fontos tanulsága, hogy a beszállítók az év végi adósságkonszolidáció korábbi években megszokott gyakorlatát nem tekinthetik automatizmusnak" - vonta le a korábbi események alapján a tanulságot a Mediklaszter főtitkára és ő is kiemelte, hogy a kórházak által beszerzett szakmai anyagok inflációja évek óta 1% alatti, miközben a kórházak kiadási szerkezetén belül egyre csökken a dologi kiadások részaránya.

Rásky László (OSZ) azt is részletezte lapunknak válaszolva, hogy ha egy cég nemcsak a fekvőbeteg-ellátásban érdekelt, hanem más, főként versenypiaci szegmensben, keresztfinanszírozással egy darabig tudja kezelni az adóssághelyzetet. "Speciális(an rossz) helyzetben vannak azok a cégek, amelyek a fekvőbeteg-ellátás orvostechnikai eszköz szolgáltatása mellett a járóbeteg-ellátás gyógyászati segédeszköz szolgáltatásában is részt vesznek: ez utóbbi szegmensben ugyanis 18 éve nem emelkednek a kvázi hatósági árak, így a fedezetek nagy része már régen elfogyott" - magyarázta. A biztos tőkeháttérrel rendelkező cégek – pl. a multinacionális cégek leányvállalatai – jellemzően cégcsoporton belüli hitellel oldják meg a finanszírozást. Nyilván ennek is van költsége az itteni cég szempontjából.

"Viszonylag ritka a faktorálás, bár egyre több cég veszi igénybe ezt a lehetőséget. A kórházak szempontjából ennek nyilvánvaló veszélye, hogy a faktorcégeknek nincsenek „piacmegtartási” dilemmái, ezek a vállalkozások a követelés mielőbbi behajtásában érdekeltek" - sorolta a túlélési technikákat az OSZ főtitkára. "Vannak olyan vállalkozások, amelyek jó néhány évvel ezelőtt, direkt ebből a célból tartalékot képeztek, és ilyenkor ehhez a tartalékhoz nyúlnak hozzá" - árulta el. Rásky László elmondása szerint "a legtöbben banki hitellel operálnak – egészen addig, amíg a bank hitelt nyújt".

Mikrovállalkozásoknál fordul elő, hogy

A CÉGTULAJDONOS ELMEGY A VÉGSŐKIG, AZAZ PÉLDÁUL A SAJÁT HÁZÁRA FELVETT JELZÁLOGHITELT HASZNÁLJA FEL A CÉG TÚLÉLÉSÉRE.

Eközben a legnagyobb hazai tulajdonú orvostechnikai vállalatoknál, a MEGYSZ 8 tagvállalatánál összességében nem okozott likviditási válságot a hazai ellátórendszer teljesítménye, mivel a szervezet tagvállalatai elsősorban az export piacokon tudnak érvényesülni.

Azt is kifejtették, hogy a szövetségnek van olyan tagvállalata, amelyik faktorál, van, aki az exportbevételeit fordítja a hazai piac finanszírozásra, amit csökkenti a fejlesztéseinek ütemét és befolyással van az további export lehetőségekre is.

 

Konszolidációra várva, levelet írtak a beszállítók

Rádai Tamástól (ETOSZ) azt is megtudtuk, hogy látva a rekordsebességgel halmozódó kifizetetlen kórházi számlákat, a kórházi beszállítók jelentős részét tömörítő érdekképviseletek - az ETOSZ, a HIVDA, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség - júliusban az érintett miniszterekhez és a Miniszterelnökséghez fordultak.

Ugyanezt erősítette meg lapunknak Rásky László (OSZ), úgy részletezve, hogy a július elején a pénzügy-, a belügy-, és az emberi erőforrás minisztereknek küldött leveleikre nem érkezett válasz, ezért július végén a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultak. Egyelőre onnan sem érkezett reakció.

Közös levelükben rövid távú megoldásként a beszállítók azt kérték a kormánytól, hogy ne kelljen tovább hitelezniük a kórházakat, a kormányzat évközi kifizetéssel rendezze az állam egészségügyi intézményeinek lejárt tartozásait. A kórházi beszállítók mindössze azt szeretnék elérni, hogy az állam ugyanolyan következetességgel lépjen fel a saját intézményeinek tartozása kapcsán, mint ahogyan az államnak tartozó vállalkozásokkal szemben fellép.

Rásky László arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly november végén, az adósságrendezés előtt csaknem 46 milliárd volt az intézmények lejárt tartozása – ezt az értéket idén július végén elértük.

Célszerű lenne szeptemberben egy körülbelül 50 milliárd forintos adósságrendezést végrehajtani,

hogy az e nélkül év végére 60 milliárd forint feletti összegre növekvő tartozást kordában lehessen tartani - javasolta Rásky László.

MEGYSZ reméli, hogy a kormány minél gyorsabban reagál a kórházak eladósodására és kezeli a kialakult helyzetet.

Tóth Zsolt (Mediklaszter) egyetértett ezzel, kiemelve, hogy feltétlenül szükséges az ipar számára az azonnali konszolidáció, de félő, hogy csak a szokásos év végi időpontban kerülhet sor rá.

A kormányzat részéről jelenleg is zajlik olyan strukturális és finanszírozási változások előkészítése,

amelyek a jövőben hatással lehetnek a kórházi adósságállomány alakulására. Azonban – hasonló argumentumok mellett – ezzel már évtizedek óta összekapcsolódik a beszállítók pénzügyi rendezésének a halasztása, ami a szektor számára jelentős bizonytalanságot jelent" - tette hozzá.

Tóth Zsolt szerint az év végi adósságrendezés előrehozása nemcsak a kórházak és beszállítóik viszonyában hozna megnyugvást, de költségvetési megtakarítást is jelent, hiszen azzal megelőzhető a késedelmi kamatok további halmozódása, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett kamatemelési ciklusra.

 

Mi lenne a tartós megoldás?

Rásky László (OSZ) szerint a legfontosabb feladat a finanszírozás javítása, azaz elsősorban a HBCS-pontrendszer forintértéke és a tvk-k korrekciója lenne. Ahogyan a vonatkozó - 1798/2019. (XII. 23.) Korm. határozat egyes egészségügyi kérdésekről – Kormányhatározat fogalmaz: „az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével tegyen javaslatot az intézményi finanszírozás meghatározásának ellátási eseményeken alapuló, valós szükségletekhez igazodó módszertanára és az ennek megfelelő teljesítményvolumen-keretek meghatározására, figyelembe véve a vezetői ösztönző szempontokat is.

Az OSZ főtitkára szerint az elmúlt évek költségvetési finanszírozási adataiból az látszik, hogy a kormány nem szándékozik érdemben emelni a dologi kiadások finanszírozását. Kérdés, milyen döntés születik majd akkor, ha

a kormány szembesül azzal, hogy a finanszírozás korrekciójának költségvetési pluszterhe éves szinten megközelíti a 100 milliárd forintot.

Rádai Tamás (ETOSZ) érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy "a kórházak pénzügyi stabilitásának gyors helyreállítása mellett az ETOSZ véleménye szerint hosszabb távon csak a valós ellátási költségeket fedező finanszírozás hozhat megoldást". Szervezetük egyetért azzal a 2019. decemberi kormányhatározattal, amely az összes egészségügyi szakmára kiterjedő átfogó ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot írt elő, és amelynek végrehajtása a járványhelyzet miatt késedelmet szenvedett. Régóta rendezetlen kérdés továbbá a nagyobb értékű diagnosztikai és terápiás berendezések (CT, lélegeztetőgép, sebészeti torony stb.) karbantartásához és az elavult gépek cseréjéhez szükséges anyagi fedezet biztosítása. Az ETOSZ fontosnak tartja, hogy a finanszírozási felülvizsgálat ennek megoldására is kiterjedjen.

"A világjárvány tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a társadalom számára az egészségügyi ellátórendszer fenntartása nem elsősorban költség, hanem sokkal inkább befektetés, és az egészségügy megfelelő működése a nemzetgazdaság számára is nélkülözhetetlen. Nemzetközi példák alapján a jövő útja - más szektorokhoz hasonlóan - a közfinanszírozott egészségügyben is a szolgáltatás minőségét mérő adatok szisztematikus gyűjtése, és a beteg mielőbbi gyógyulását ösztönző, eredményesség alapú finanszírozási módszerek bevezetése - vázolta az ideális jövőképet Rádai Tamás.

Magyar Egészségipari Gyártók Szövetség azt hangsúlyozta, hogy időszerű lenne, ha az egészségügyre költött forrásokat jelentősen megemelné az állam, legalább a másik három Visegrádi ország által biztosított szintre.

Emellett hasznos lenne, ha a valós költségekhez igazítanák az ellátás finanszírozását – az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak.

Tóth Zsolt (Mediklaszter) szerint a jelenlegi kedvezőtlen helyzet mielőbbi beavatkozást igényel, de természetesen a megoldás egy kiszámítható rendszer lenne, amely képes biztosítani folyamatos finanszírozást.