Még egyetlen kórházi beszállítót sem értesítettek arról, hogy bármiféle egyeztetés kezdődne az adósságrendezésről - mondta lapunknak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azok után, hogy Lázár János a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón úgy nyilatkozott, előrehaladott stádiumban vannak a tárgyalások. Információink szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter által ígért 60 milliárdos összeg teljes kifizetése is bizonytalan.
Nem nyugtatta meg a kórházi beszállítókat Lázár János csütörtöki bejelentése, miszerint rendelkezésre áll a kórházi adósságkonszolidációra a költségvetésben félretett 60 milliárd forint. Megírtuk, a február 28-i adatok szerint 72,6 milliárd forint a tartozásállomány, a beszállítók szerint azonban az összeg március végére a késedelmi kamatokkal és a behajtási költségátalánnyal együtt már elérheti a 90 milliárd forintot is.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) közleménye szerint az adósságrendezésre ígért 60 milliárdos összeg nem jelent megoldást a kialakult adósságcsapdára, az ország javuló gazdasági eredményei ma már lehetővé tennék az egészségügyi ellátórendszer megerősítését és a kórházi tartozások kifizetését. Azt írták, mostanra a beszállítók nagy részének komoly problémát okoz az állami kintlévőségeik finanszírozása, továbbá a jelenlegi, 90 milliárd forintos adósság már a betegellátást veszélyezteti. Ezért a két szervezet felajánlotta szakmai együttműködését a kormánynak a kórházi adósságok kapcsán kialakult helyzet megoldása és a magyar egészségügy hosszú távon fenntartható finanszírozásának kialakítása érdekében.
Lapunk megkeresésére Rásky László, az OSZ főtitkára kiemelte: míg Lázár csütörtökön arról beszélt, hogy rendelkezésre áll a 60 milliárd forint, addig korábban arról szólt' a kormányzati kommunikáció, hogy az adósságrendezést egybekötik az egészségügyi rendszer átalakításával. Ez utóbbi azonban elhúzódik, így a beszállítók attól tartanak, hogy nem fogják azonnal kifizetni a velük szemben fennálló tartozást. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy az elkülönített pénz átkerüljön az egészségbiztosítási alapba, egyrészt módosítani kell a költségvetési törvényt, másrészt kormányhatározatban kell rögzíteni, hogy az elkülönített összeget mire fordíthatják. A tavaly év végi 10,5 milliárdos pluszforrás juttatásnál ez nem történt meg, így az OSZ-hez tartozó cégek ebből egy fillért sem kaptak. Rásky László hozzátette, lehet ugyan olyan jogi technika, amivel az előbbi eljárást meg lehet kerülni, azonban normális esetben módosítani kell a jogszabályokat, ami a mai napig nem történt meg.
Kérdésünkre, hogy ha időben nem egyenlítik ki a tartozást, a beszállítók leállíthatják-e a további szállításokat, a főtitkár elmondta: ilyen lehetőség nem merülhet fel, mert a legtöbb esetben közbeszerzési szerződésekben rögzítik a szállítást. Ha ilyenkor a fogadó fél nem teljesíti a pénzügyi kötelességeit, ez nem eredményezheti azt, hogy a cégek beszüntetik a szállítást a kórházaknak. Azonban a lejárt közbeszerzési szerződéseknél megvizsgálhatják a további szállításokat. Ezenkívül az orvostechnikai beszállítók előre fizetéshez köthetik a szállítást, amire már most is van példa. Az áruszállítások esetében eddig ezt jellemzően nem alkalmazták, azonban, a szolgáltatásoknál igen, például a diagnosztikai géppark szervizelésénél vagy az egészségügyi informatikai szolgáltatások esetében. Végül a harmadik lehetőség a követelések jogi úton való behajtása. Rásky László szerint elképzelhető, hogy ez utóbbi megoldásokat a továbbiakban a beszállítók alkalmazni fogják, de nagyon sok függ attól, hogy az elkövetkezendő egy-két hét folyamán hogyan változik a kormányzati kommunikáció, illetve történnek-e konkrét lépések.
Ugyanis két héttel ezelőtt kormányzati részről még azt ígérték, hogy április elejétől megkezdik a tárgyalásokat az intézményi nyilvántartások és a beszállítói követelések egyeztetéséről. Ehhez képest nem kezdődtek meg az egyeztetések, nem keresték meg a beszállítókat, sőt, az OSZ értesülései szerint még az intézményektől sem kérték be a cégenkénti adatokat.
"A beérkező információkból és a kormányzati kommunikációból így az rakható össze, hogy nem fogják elsietni az adósságrendezést"
- összegezte az elmúlt hetek történéseit Rásky László, aki szerint ma már a 60 milliárdos összeg kifzetése sem biztos. Minisztériumi forrásokból ugyanis arról tájékoztatták, hogy a 60 milliárdból csak 40 milliárd forintot fizetnének ki az egészségügyi beszállítóknak, mivel a másik 20 milliárdra az oktatási intézmények adósságainak rendezése miatt lesz szükség.