Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egy lehetséges magyarázat a megmagyarázhatatlannak tűnő kórházi adatokra

Augusztusban közel 19 milliárd forinttal - 46 milliárdról 27,4 milliárdra - csökkent a magyar állami kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. A beszállítókat képviselő szakmai szövetség tagvállalatai ugyanakkor nem érzékelték, hogy a kórházak fizetni kezdték volna a lejárt számlákat. A jelenség hivatalos indoklására egyelőre várnunk kell, egészségügyet ismerő forrásaink azonban szolgáltak egyfajta magyarázattal.
További részletek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Magyar Nemzet, 2015. április 13. – Majláth Ronald

Még egyetlen kórházi beszállítót sem értesítettek arról, hogy bármiféle egyeztetés kezdődne az adósságrendezésről - mondta lapunknak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azok után, hogy Lázár János a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón úgy nyilatkozott, előrehaladott stádiumban vannak a tárgyalások. Információink szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter által ígért 60 milliárdos összeg teljes kifizetése is bizonytalan. 

 

Nem nyugtatta meg a kórházi beszállítókat Lázár János csü­törtöki bejelentése, miszerint ren­delkezésre áll a kórházi adósság­konszolidációra a költségvetésben félretett 60 milliárd forint. Megír­tuk, a február 28-i adatok szerint 72,6 milliárd forint a tartozásállo­mány, a beszállítók szerint azonban az összeg március végére a késedelmi kamatokkal és a behajtási költségátalánnyal együtt már elér­heti a 90 milliárd forintot is.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szö­vetség (OSZ) közleménye szerint az adósságrendezésre ígért 60 milliár­dos összeg nem jelent megoldást a kialakult adósságcsapdára, az or­szág javuló gazdasági eredményei ma már lehetővé tennék az egész­ségügyi ellátórendszer megerősíté­sét és a kórházi tartozások kifizeté­sét. Azt írták, mostanra a beszállí­tók nagy részének komoly problé­mát okoz az állami kintlévőségeik finanszírozása, továbbá a jelenlegi, 90 milliárd forintos adósság már a betegellátást veszélyezteti. Ezért a két szervezet felajánlotta szakmai együttműködését a kormánynak a kórházi adósságok kapcsán kiala­kult helyzet megoldása és a magyar egészségügy hosszú távon fenntart­ható finanszírozásának kialakítása érdekében.

Lapunk megkeresésére Rásky László, az OSZ főtitkára kiemelte: míg Lázár csütörtökön arról be­szélt, hogy rendelkezésre áll a 60 milliárd forint, addig korábban ar­ról szólt' a kormányzati kommuni­káció, hogy az adósságrendezést egybekötik az egészségügyi rend­szer átalakításával. Ez utóbbi azonban elhúzódik, így a beszállí­tók attól tartanak, hogy nem fog­ják azonnal kifizetni a velük szem­ben fennálló tartozást. Hangsú­lyozta: ahhoz, hogy az elkülönített pénz átkerüljön az egészségbiztosítási alapba, egyrészt módosítani kell a költségvetési törvényt, másrészt kormányhatározatban kell ­rögzíteni, hogy az elkülönített összeget mire fordíthatják. A tavaly ­év végi 10,5 milliárdos pluszforrás juttatásnál ez nem történt meg, így az OSZ-hez tartozó cégek ebből egy fillért sem kaptak. Rásky László hozzátette, lehet ugyan olyan jogi technika, amivel az előbbi eljárást meg lehet kerülni, azonban normális esetben módosítani kell ­a jogszabályokat, ami a mai napig nem történt meg. 

Kérdésünkre, hogy ha időben nem egyenlítik ki a tartozást, a beszállítók leállíthatják-e a további szállításokat, a főtitkár elmondta: ilyen lehetőség nem merülhet fel, mert a legtöbb esetben közbeszerzési szerződésekben rögzítik a szállítást. Ha ilyenkor a fogadó fél nem teljesíti a pénzügyi kötelességeit, ez nem eredményezheti azt, hogy a cé­gek beszüntetik a szállítást a kórhá­zaknak. Azonban a lejárt közbe­szerzési szerződéseknél megvizs­gálhatják a további szállításokat. Ezenkívül az orvostechnikai beszál­lítók előre fizetéshez köthetik a szállítást, amire már most is van példa. Az áruszállítások esetében eddig ezt jellemzően nem alkal­mazták, azonban, a szolgáltatások­nál igen, például a diagnosztikai géppark szervizelésénél vagy az egészségügyi informatikai szolgál­tatások esetében. Végül a harmadik lehetőség a követelések jogi úton való behajtása. Rásky László szerint elképzelhető, hogy ez utóbbi meg­oldásokat a továbbiakban a beszál­lítók alkalmazni fogják, de nagyon sok függ attól, hogy az elkövetke­zendő egy-két hét folyamán hogyan változik a kormányzati kommuni­káció, illetve történnek-e konkrét lépések.

Ugyanis két héttel ezelőtt kormányzati részről még azt ígérték, hogy április elejétől megkezdik a tárgyalásokat az intézményi nyilvántartások és a beszállítói követelések egyeztetéséről. Ehhez képest nem kezdődtek meg az egyeztetések, nem keresték meg a beszállítókat, sőt, az OSZ értesülései szerint még az intézményektől sem kérték be a cégenkénti adatokat.

"A beérkező információkból és a kormányzati kommunikációból így az rakható össze, hogy nem fogják elsietni az adósságrendezést"

- összegezte az elmúlt hetek történéseit Rásky László, aki szerint ma már a 60 milliárdos összeg kifzetése sem biztos. Minisztériumi forrásokból ugyanis arról tájékoztatták, hogy a 60 milliárdból csak 40 milliárd forintot fizetnének ki az egészségügyi beszállítóknak, mivel a másik 20 milliárdra az oktatási intézmények adósságainak rendezése miatt lesz szükség.