Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Hegedűs Zsolt: A szőnyeg alá söprés gyakorlatát akarom felszámolni

A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline -nak Hegedűs Zsolt . Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.
További részletek

Hegedűs Zsolt felforgatja az egészségügyet – az ellenállók kapják a kulcspozíciókat

„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
További részletek
  • Forrás: vg.hu, 2022. május 5. - Koncsek Rita

A konvergenciaprogramban szereplő egészségügyi közkiadások alacsony növekedési tervezete nem jó előjel, mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász.

 

„A GDP-arányos egészségügyi közkiadások Nyugat-Európában 7 százalék felett vannak, az 5 százalék alatti állami egészségügyi költés nagyon alacsonynak számít”
– mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a VG-nek. Hozzátette: itthon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát a háztartások saját zsebből finanszírozzák, az EU-átlag 15 százalék körüli.
Az egészségre fordított magánköltés GDP-arányosan 2 százalék körül alakul Magyarországon. Magánzsebből fizeti a lakosság egyebek között a vitamint, a gyógyászati segédeszközt és a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszereket, valamint jó néhány szűrővizsgálatot, magán- és fogorvost. Külön probléma, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony az egészségcélú magánmegtakarítások aránya. Ha nem lesz magasabb GDP-arányos egészségügyi közkiadás, mint amit terveznek a konvergenciaprogramban, az még inkább a magánegészségügy felé fogja terelni a betegeket, erősíti a társadalom további kettészakadását és a közfinanszírozott egészségügy nehézségeit – véli Rékassy Balázs. Ugyanakkor a magánegészségügy jellemzően epizódszerű ellátásokat nyújt, erre 400 milliárd forintot költ a lakosság évente. Az onkológiai betegek kezelésével vagy a magas vérnyomás okozta stroke ellátásával jellemzően nem a magánegészségügyben keresik a megoldást a betegek. 
Bizonyos szolgáltatásokat az állam vesz a magánegészségügytől
Az állam is hagy pénzt a magánegészségügyi szolgáltatók egy zárt körénél. Bizonyos szolgáltatásokat az állam vesz a magánegészségügytől, ennek mértéke 350 milliárd forint, amit a NEAK fizet ki a szerződött magánszolgáltatóknak, laboroknak, diagnosztikai központoknak, például egynapos szemészeti ellátásért, fül-orr-gégészeti beavatkozásért vagy ortopédiai és gerincműtétekért – sorolta a szakember. 
https://cdn.vg.hu/2022/05/HKpeXdJ2DXzFun3g9Dx8rLzKOg5oi8d7gAME3Rx3wBc/fit/900/287/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VmZDdkOTZlMzU4ZjRiYmY5Njg1ZjA1NzMxZTllYTgz.jpg

A konvergenciajelentésben is kitérnek az idősödő társadalom problémájára. Amíg 2019-ben a 65 évnél idősebbek aránya a teljes lakosságban 19,6 százalék volt, 2030-ra 22, 2070-re pedig 30 százalék 65 évnél idősebb lesz.



Rékassy Balázs szerint az idősödő társadalmakban megfigyelhető jelenség, hogy az egészségügyi közkiadások aránya gyorsabban emelkedik, mint a GDP. 
A szakértő úgy véli, az egészségügyi közkiadások alacsony növekedési tervezete nem jó előjel, ha a cél egy egészségesebb, versenyképesebb nemzet elérése.