A napokban utalhatják a beszállítóknak a kórházak azt a mintegy 30 milliárd forintot, amit konszolidációként kaptak a kormánytól. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján közzétett listán szereplő, adósságrendezésre kiutalt összegek a tényleges október végi tartozás (55,1 milliárd) alig a felét (54,5 százalékát) fedezi.
A 30 milliárdból elsősorban azok az intézmények kaphattak, amelyeknek az október végi lejárt tartozásuk meghaladta a havi állami finanszírozásuk egy hatodát. Az adósságrendezésről szóló jogszabály azt is előírja, hogy milyen sorrendben fizethetnek a hitelezőknek. Így például először a Büntetés-végrehajtás (BV) által nyújtott szolgáltatások számláit kell törleszteniük a kórházaknak. (BV-intézetek szállítanak be például kórházi textíliát.) Ezután jönnek azok, akik több mint hatvan napja várnak a pénzükre. Ha ezután még marad valami az adott ellátóhoz eljuttatott konszolidációs összegből, úgy utalhatnak a kevesebb mint két hónapja lejárt számlákra.
Az egyhatodos szabály miatt 25 intézmény esett el az adósságrendezési támogatástól köztük egyebek mellett a Semmelweis Egyetem, amelynek az összes tartozása is 803 millió forint.
Továbbá olyan nagy ellátók sem kaptak semmit, mint az Országos Kardiológiai Intézet, a Heves-, a Szabolcs-Szatmár Bereg-, a Békés-, a Borsod-Abaúj-Zemplén- a Somogy-, a Zala- és a Győr-Sopron megyei kórház. De erre a listára sorolódott az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vérellátó Szolgálat, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Országos Kórházi Főigazgatóság is.
Alig valamennyit, illetve az átlagos 50 százaléknál jóval kisebb adósságrendező összeg jutott 26 intézménynek. Ezek zömében kisebb városi kórházak, amelyek szakmai integrációja a megyei intézményhez formailag vagy megtörtént, vagy éppen most zajlik. Ezek egyben azok is,
ahol időről-időre szüneteltetni kénytelenek egy-egy ellátást, mert nincs szakember a szolgáltatás fenntartására.
Az átlagos összegnél jóval több jutott mintegy 30 kórháznak. Számukra a tartozásaik több mint 60 százalékát utalta a biztosító. A legnagyobb összeg, mintegy 2,6 milliárd forint az Észak-Közép Budai Centrum Új Szent János kórháznak jutott. Még így is marad 1,2 milliárdos adóssága az intézménynek. Ezen a listán a második a Pécsi Tudomány Egyetem, amelynek október végén már 3,9 milliárd forint volt az adóssága, ebből most 2,3 milliárdot törleszthet. A Dél-Pesti Centrum Kórház (egykori Szent László-Szent István) a 2,8 milliárdos tartozására 1,7 milliárdot kapott az államtól. Dobogós helyen van még a Szegedi Tudomány Egyetem amely 2,7 milliárdos adósságából konszolidációra 1,2 milliárdot kapott. A Debreceni Egyetemnek is jutott valamivel több mint egymilliárd forint.
Érdekessége a listának az is, hogy
míg tavaly az alapítványi formában működő orvosi egyetemek nem kaphattak közpénzből adósság rendezésre forrást az alapítványi időszakra, az idei évben az állami fenntartású intézményekkel azonos elbírálás alá estek.
S ugyan nem szerepelnek az állami fenntartású intézmények között az egyházi kórházak, a négy érintettnek összességében csaknem félmilliárd forint jutott a 30 milliárdból. Közülük a Bethesda Gyermekkórház 208 millió forintot, a Betegápoló Irgalmas Rend 108 milliót, a budapesti Szent Ferenc kórház 44 milliót, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetség Szeretetkórháza 86 milliót kapott.
Lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára úgy vélte: a mostani 30 milliárdos konszolidáció nem elégséges, és mihamarabb szükség van a számlák teljes körű rendezésre. „Szövetségünk hosszú évek óta sürgeti, hogy a finanszírozást igazítsák a felhasználáshoz. Sajnálatosnak tartjuk, hogy ez nem történt meg az elmúlt évek pénzbőséges időszakában. A kormányzati kommunikációval szemben, az egészségügyi közbeszerzések sajátosságai miatt, a cégek nem vagy csak korlátozott mértékben tudják áraikban érvényesíteni a költségeik drasztikus növekedését és a forint vezető devizákkal szembeni árfolyamromlását. Ez a helyzet minden beszállító cégnek rendkívüli nehézséget okoz, de különösen a forráshiányos magyar tulajdonú kkv-k számára lehet végzetes. Az OSZ ezért azt kéri, hogy a kormány évente többször rendezze a kórházi számlákat annak érdekében, hogy az egészségügyi intézményeknek ne legyen 30 napon túl lejárt tartozásuk. Az adósságrendezés ilyen gyakorlata nemcsak a cégek számára jelentene kiszámíthatóbb gazdálkodási környezetet, de ez a módszer az államháztartás év végi, sokkszerű terhelését is csökkenthetné.”
