Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Bidló Judit: elindult az egészségügyi rendszer átalakítása

Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése - mondta a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára az Orvostechnikai Szövetség keddi budapesti közgyűlésén.
További részletek

Levegőért kapkodnak a kórházak, az eszközbeszállítók is megnyomták a pánikgombot

Március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: portfolio.hu, 2023. július 13. - Csiki Gergely
Nem boldogulnak a hazai egészségügyi piacon a legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú egészségipari vállalatok, miközben az exportpiacaikon sikert sikerre halmoznak - tudtuk meg Farkas Józseftől, a Sanatmetal ügyvezető igazgatójától. A tulajdonos a Portfolio-nak adott átfogó interjújában arról beszélt, hogy a magyar gyártók egyfajta bozótharcot folytatnak és minden kedvező kormányzati döntés, határozat, valamint ígéret ellenére a hazai szereplők közfinanszírozott egészségügyben való részaránya csökkent az elmúlt években. A hazai tulajdonú, sok esetben itthoni gyártóbázissal rendelkező cégek súlyos döntések előtt állnak és érzékelésük szerint a most megindult központi beszerzések újabb veszélyt jeleznek előre. Farkas Józseffel mindezek mellett beszélgettünk EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó szigorúbb szabályozásáról, az MDR rendeletről és annak következményeiről, a kínai import hatásairól, és hogy mit okoz a háború az oroszországi gyár működésében.


Lassan 4 évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára, akkor épp a holdingstruktúra kialakítása volt napirenden a cég életében, és senki nem láthatta még akkor, hogy jön egy ilyen Covid-járvány, és vele együtt válságos helyzetek. Mi történt az elmúlt pár évben a Sanatmetalnál?

A holdingstruktúra létrejött, a Sanatmetal Kft. annak egyik cégeként, anyavállalatként működik. A pandémia jókora negatív hatást gyakorolt a társaságra, a teljes zár idején a műtétek leálltak, az emberi testbe műtött implantátumok iránti kereslet is visszaesett 10-15%-al. A pandémia elmúltával viszont jött egy 40 százalékos visszapattanás a keresletben. Mintagyár lettünk, tartjuk a pozíciónkat az EU TOP 20 cége között.

Hol tart most jelenleg a cég az árbevételt tekintve?

Az idei évet bátran terveztük, az anyacég tavalyi 6,5 milliárd forintos bevétele után 8 milliárd forint feletti árbevételt tűztünk ki, holding szinten ez 10 milliárd körüli összeg. Ez az év is rendkívüli változásokat hozott, azt látjuk, hogy az exportban tudunk érzékelhetően növekedni.

Mit jelent ez, hány országban vannak jelen?



50 országban 55 disztribútorral dolgozunk, Kolumbiától Kínáig, Oroszországtól Dél-Afrikáig. Folytatjuk a technológiai transzfer programunkat, szeptemberben élesítjük a Sanatmetal Dél-Afrikát, egyelőre egy közös cégként, disztribútorként, és 1-2 év után meglátjuk, hogy a gyárat is meg tudjuk-e valósítani hozzá. Emellett vannak további érdeklődések, például Üzbegisztán egészségügyi miniszter-helyettesi szinten jelentkezett nálunk, de dolgozunk Latin-Amerikán is.

A WIWE szívdiagnosztikai eszköz gyártását viszont felfüggesztettük, az elektronikai alkatrészek árrobbanása, az alkatrész változtatásból adódó kötelező MDR szerinti engedélyezés megismétlési költségei miatt. Viszont kifejlesztettünk egy következő generációt, amely még engedélyezés előtt van és időközben az autóipar részéről érkezett olyan igény, hogy építsünk be egy ilyen okos EKG-eszközt a kormányba.

Oroszországban is rendelkeznek gyártási tevékenységgel. Hogyan befolyásolja a gyár működését az orosz-ukrán háború?

A háború egy nagyon összetett kérdés, jelen pillanatban is a legnagyobb versenytársaink Oroszországban az amerikai cégek, akik a piac 60-70 százalékát uralják. Néhány hete viszont az Egyesült Államok megtiltotta a gyógyszer- és medikatermékek amerikai exportját Oroszországba. Mire azonban ez a szabályozás megjelent, addigra a legnagyobb multik már a kész megoldásokon dolgoztak, Kínán keresztül, kínai termékként regisztrálnak.

Hogyan hat ez a Sanatmetal működésére ezen a piacon?

A következő hetek, hónapok el fogják dönteni, hogy mi alakul ki ebből. Számunkra ez sorsdöntő kérdés, hiszen Magyarországról saját erőből finanszíroztuk a technológia transzfert. Tanulmányozzuk és valószínűleg követjük a multi cégek megoldását, de máris idő késésben vagyunk.

Kik a legnagyobb versenytársak a globális piacon ezekben az eszközökben?

Profilunkban a világpiac több, mint 80%-t 5-6 amerikai cég uralja, eddig velük versenyeztünk, annak ellenére, hogy közülük stratégiai partnereink voltak vagy vannak. Ezt a helyzetet most tovább nehezíti Kína, aki véleményem szerint egyáltalán nem fair játékot űz. Kína egyrészt bezárta piacát más országok exportja előtt, információnk szerint saját cégeit 20% export támogatással segíti, harmadrészt kínai „CE” jel (China Export) intézményesítetten megtévesztő, a Conformité Européenne „CE” szimbólum csak betű távolságban különbözik!

A kínai kormány ár limit döntése után Kínában csak a hazai termékek tudnak megjelenni, még a kínai privát cégek is háttérbe kerülnek az ellátási láncban. Kínába a Sanatmetal korábbi 800-900 millió forintos exportja pár tízmillió forintra esett vissza, disztribútorunk felszámolja cégét, elbocsájtja országos hálózatának alkalmazottjait.
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.

Viszont a világot elárasztják az exporttámogatott, gyenge minőségű, előírásoknak nem megfelelő, megtévesztett engedélyű kínai dömping termékek.

Egészségügyi termékeknél ez rendkívül veszélyes, implantátumoknál szövődmények, újra operálások sorozata, „az olcsó a legdrágább” következhet, ha pedig egészségügyi paramétert mérünk vele, a téves adatok életveszélyt is okozhatnak.

Az orvostechnikai eszközök engedélyeztetésének nagyobb szigora nem akadályozza meg ezt?

Megakadályozhatná, de a piaci felügyelet kevésbé működik a régi szabályozásban, CE jel jogosultságban sok a csalás. Folyamatban van egy új, MDR szabályozás, ami a betegek védelme érdekében született, amely egyúttal egyfajta piacvédelem is, hogy az unió területére azok a termékek jöjjenek be, amelyek megfelelnek a szigorú szakmai kritériumoknak. Az új szabályokat azonban újra két évre elhalasztották.

És ennek nyomán a kínai termékek bejönnek a magyar piacra is?

2017-ben a Magyar Egészségipari Gyártók Szövetsége (MEGYSZ) 100 százalékban magyar tulajdonú, egy milliárd forintnál nagyobb árbevételű egészségipari vállalatot tömörítő szervezet is azzal a céllal jött létre, hogy a hazai gyártók nagyobb szerephez jussanak Magyarországon. Ehhez képest

"a korábbi 18 százalékos magyar beszállítói részarány a magyar egészségügybe mostanra 13 százalékra csökkent le, miközben 30 százalék volt a megcélzott arányszám."

De miért lenne előnyös hazánknak a magasabb hazai beszállítói arányszám? Kérdezhetném úgy is, hogy a gyakorlatban miért jó a patrióta gazdaságfejlesztés?

Egyrészt, ha 100 egységnyi hazai terméket használunk 100 egységnyi importtal szemben, 20-25 százalékkal nagyobb az adóbevétele keletkezik az államnak a hazai gyártás után, másrészt a kifizetéskor az import termék árának 70-80%-a elhagyja az országot. Az EU legerősebb országaiban, például Németországban, Franciaországban, de akár Belgiumban is, a hazai gyártású termékek aránya 60-80%. Mindezt ugyanazon EU-s szabályozás keretei között végre tudják hajtani vagy irányítani.

Szövetségünk tagvállalati átlagos exportaránya a teljes árbevételen belül 80-90% és több, mint 110 országban vagyunk jelen. Magyarországon az egészségipar stratégiai ágazathoz sorolt, 2017 óta az iparágunk esetében meghozott kormányhatározatok nagyon attraktívak, a most készülő újraiparosítási terv kialakításába is bevontak bennünket.

"Akkor hol is probléma? A kiváló kormányhatározatok végrehajtása véleményem szerint katasztrofális,

pedig különösen manapság nagy szükség lenne azok eredményére. A MEGYSZ megalakulása óta végig jártunk minden minisztériumot és átszervezett kormányzati struktúrát, találkoztunk miniszterekkel, államtitkárokkal, országos főhatóságokkal, fórumokon a kórházak főigazgatóival, mindenütt teljes az egyetértés, világos a kitűzött cél. Egy Egészségügyi Támogatási Programban (ETP) közel 50, korábban nem medika vállalkozás kapott támogatást a hazai ellátás kiépítésére. Formáljuk azt a nézőpontot is, hogy nem az a kérdés, hogy segítsük-e a hazai egészségipart, hanem az, hogy miért nem hasznosítjuk a magyar tulajdonban megőrzött, nemzetközileg sikeres és elismert medika stratégiai ágazatot. A MEGYSZ tagvállalatai profiljukban a hazai igények több, mint 80 százalékát el tudnák látni, ráadásul, ha a hazai ipar részesedése a magyar ellátásban nem 13 százalék, hanem jelentősen több lenne, az progresszív export erősítő tényező is egyben.

Többször is szóba került az MDR rendelet, az EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó szigorúbb szabályozása. Milyen változásokat hozott már ez és milyeneket fog még csak ezután indukálni?

Az MDR rendelet rendkívüli mértékben megszigorította az engedélyezést, ezáltal az új fejlesztéseket, vagy a meglévő eszközök technikai, technológiai módosítását. Az MDR új termékre vonatkozó kifejlesztési és piacra viteli szabályozása már 2017 óta érvényben van, szerintem ezt kevesen tudják és tartják be, amely óriási veszély.

"Az új rendszerben egy egyszerűbb új termék kifejlesztése több százmillió forintba kerül és időben is hosszabb,

a műszaki kifejlesztés követően például 3 év klinikai teszt és annak a kiértékelési folyamata következik. Nemcsak az eszközöket kell finanszírozni, hanem a műtő költségeit, az értékelő orvosok költségeit, a biztosításokat.

"Ez azt eredményezte, hogy a fejlesztések beragadtak, az MDR életbelépése óta öt évet mi is elvesztettünk,

de fel kell ébrednünk a Csipkerózsika-álomból. Megoldást kell találnunk, nem szabad, hogy visszafogjuk a fejlesztéseket emiatt.

"Amelyik cég ugyanis nem fejleszt, annak véges az életciklusa.

Magyarországon a medikacégek élenjáróak voltak az innovációban, a díjak elnyerésében, a szabadalmakban. Sajnos az MDR hatása erre máris negatív.

Ez a gyakorlatban a Sanatmetal részéről magasabb tőkebefektetést igényel?

Kalkulációnk szerint több mint tízszereset. Például a Sanatmetal az árbevétele 8-12 százalékát költi termék fejlesztésekre, ennek mértékét már nem tudjuk növelni, viszont egy-egy termékfejlesztés költsége a tízszeresére növekedett. Ki képes erre? Egyre kevesebben, ebben a minőségű eszközosztályban (MDR rendelet szerinti 2.b, 3., ez a legszigorúbb) csak a legnagyobb cégek. Egy szentesi cég is már abbahagyta a mi profilunkban az implantátumgyártást. Az is kihívás, hogy a világon kevesebb 
az engedélyeztető testület, így a folyamat már csak emiatt is elhúzódik, vagy sok céget felszámolnak.

Mindezek fényében jogosan merülhet fel az a kérdés: hogyan tovább, merre tovább hazai orvosi eszközgyártás? Költségoldalon ezek szerint brutális a növekmény, miközben a hazai piacon keresleti oldalról korlátozott az előrelépési lehetőség.

A MEGYSZ, amely tagvállalatonként sikeres cégek csoportja, nemzetközileg elismert exportőr, élenjáró innovatőr, szövetségként kudarcként éli meg működését. A szövetségünk küldetése ugyanis, hogy "folyamatosan növekvő export elérésével erősítsék a magyar egészségipar világpiaci sikerét, eközben pedig folyamatosan növeljék részesedésüket a magyarországi egészségügyi ellátórendszerben. A nemzeti termék a közös jövőnk!"

"A küldetésünk világpiacra vonatkozó részét teljesítjük, a hazai piacon nem boldogulunk.

A magyar gyártók egyfajta bozótharcot folytatnak a magyar piacon, kórházakkal egyezkednek, orvosokat győzködnek, kormánytagokkal tárgyalnak.

"A most megindult központi beszerzések újabb, még nagyobb veszélyt jeleznek. Két tagvállalati profilunk már kiesőben van a hazai piacról,

mi, többiek még várakozunk. Még az is előfordulhat, hogy nem a nemzeti termék a közös jövőnk?!