Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egy lehetséges magyarázat a megmagyarázhatatlannak tűnő kórházi adatokra

Augusztusban közel 19 milliárd forinttal - 46 milliárdról 27,4 milliárdra - csökkent a magyar állami kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. A beszállítókat képviselő szakmai szövetség tagvállalatai ugyanakkor nem érzékelték, hogy a kórházak fizetni kezdték volna a lejárt számlákat. A jelenség hivatalos indoklására egyelőre várnunk kell, egészségügyet ismerő forrásaink azonban szolgáltak egyfajta magyarázattal.
További részletek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Világgazdaság, 2015. június 5.

A szakmai összefogás fontosságát hangsúlyozták volt szakminiszterek a konferencia egyik panelbeszélgetésén, akik azt a kérdést vitatták meg, hogy miért tart az állam, a politika a magánszektortól.

 

„Az egészségügyi közkiadások terén Magyarország a visegrádi országok között sereghajtónak számít” – hívta fel a figyelmet Kökény Mihály , a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztere, illetve a Medgyessy-kormány szakminisztere. „Tarthatatlan, hogy itt tartunk a közösségi ráfordításban” – jegyezte meg. Kifogásolta, hogy akkor, amikor ilyen helyzetben van az egészségügy, az személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentését tervezik, ami szinte érzékelhetetlen az emberek számára, azonban ez a lépés 120 milliárdot kivon a büdzséből. „Ez az összeg az egészségügyben olyan injekció lenne, amiből például el lehetne kezdeni a bérfelzárkózást, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megálljon a szakemberek exodusa. Most már az is súlyos kérdés, ki fog itthon minket gyógyítani” – mondta.

Kiemelte: az egészségügy nem prioritás, ez kiderül a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból. Ma olyan kormányzati struktúra van, amely nem ad minisztériumi szintű képviseletet a szektornak. „A politika viszont túl mélyen benyomult az egészügyi politika döntés-előkészítési folyamataiba az utóbbi 25 évben” – jegyezte meg.

Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány minisztere az egészségügy finanszírozási kérdésével kapcsolatban kiemelte: e téren nem mondható, hogy félünk a magánszektortól, hisz a nemzetközi átlag felett van Magyarország az egyharmados magánfinanszírozási aránnyal. „A működtetés már más kérdés” – tette hozzá. Szerinte a mostani időszak, amikor a kórházak visszakerülnek az állami szektorba, a magán- és közellátás éles szétválasztásáról szól. Ahhoz, hogy a szektor több költségvetési forráshoz jusson, kiemelt fontosságú lenne a szakmai összefogás – emelte ki. Ezzel egyetértett Gógl Árpád, az első Orbán-kormány minisztere (1998 és 2000 között) is, aki szerint az „utolsó utáni pillanatban” vagyunk a szakmai konszenzus vonatkozásában. Az előző hétéves uniós ciklussal kapcsolatban elmondta, hogy az EU-források sajnos főként csak infrastrukturális fejlesztésekre voltak fordíthatók az egészségügyben. Kökény Mihály az új hétéves ciklussal kapcsolatban kiemelte: nem sikerült jól lobbiznia az egészségügy-politikának, 2014-2020 között lényegesen kevesebb EU-forrás jut az ágazatra.