Régi örökség
A kórházi adósságállomány rendszeres felhalmozódása több évtized óta jellemzi az állami egészségügyet, a működési zavar egy tünete. Az elmúlt években azonban újabb fejezetek nyíltak ebben a történetben, és ezek értékeléséhez hívtuk segítségül két fontos érdekképviseleti szerv vezetőjét. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója, valamint Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára hosszú idő óta követi az ágazat teljesítményét, hiszen egyáltalán nem mindegy a szervezetük által képviselt cégek működése szempontjából, hogy mi történik az állami rendszerben. Rádai Tamás felidézte: hosszú ideje kialakult az a gyakorlat, hogy miután év közben nem elégséges a közfinanszírozott intézményeknek nyújtott költségvetési támogatás, azok lejárt tartozásállománya év közben folyamatosan emelkedik, majd a kormány költségvetési többletforrást biztosított jellemzően az év végén az adósságkonszolidáció érdekében.
Új helyzet
Rásky László szerint 2023-ban új fejezet nyílt ebben a történetben, amikor a tartozásállomány növekedése látványosan gyorsult. Arra is emlékeztetett az OSZ főtitkára, hogy a 2022-ben végbement konszolidáció nyomán körülbelül 10 milliárd forintra sikerült lecsökkenteni a tartozásállományt, aztán beütött az energiakrízis, valamint az elszálló infláció és iszonyatos ütemben kezdett növekedni az adósság.
Ez volt az a pont – idézik fel közösen az érdekvédelmi szervek vezetői – amikor a beszállítók szövetségei egyre hangosabban érveltek amellett, hogy a rendszer működtetése szempontjából már nem elegendő az egyszeri, év végi adósságrendezés. Ebből a szempontból Rádai Tamás kifejezetten pozitív fejleményként értékelte, hogy idén nyáron két lépcsőben valósult meg többlettámogatás nyújtása a kórházak számára a tartozásaik kiegyenlítése érdekében. A kormány két lépcsőben együttesen 100 milliárd forintot meghaladó mértékű többlettámogatást utalt a gyógyító intézményeknek, ezzel a február végén fennálló lejárt tartozásokat javarészt sikerült rendezni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy mostanra, az augusztus végi állapot szerint az adóssághelyzet ugyanolyan rossz, mint az adósságrendezés előtt. A tagvállalataik körében végzett felmérés alapján a kórházak többségének van olyan tartozása, amely márciusban vagy még régebben járt le.
Az egyetemekkel együtt az augusztus végi lejárt adósságállomány 86 milliárd forint volt. A költségvetés (OKFŐ) alá tartozó kórházak 61 milliárd forintos adóssága mellett a négy orvosegyetem összesen 25 milliárd forint lejárt adósságot görgetett maga előtt augusztus végén. Ez azt is jelenti, hogy szeptember végén ugyanott fogunk tartani, mint fél éve, az adósságrendezés előtt.
Az ETOSZ igazgatója és az OSZ főtitkára lapunknak nyilatkozva egyetértett abban, hogy
ez a helyzet a kórházaknak és a beszállítóknak sem jó. emiatt további beavatkozásra van szükség a kormány részéről.
Rásky László azt is kifejtette, hogy év közben átmenetileg tapasztalható volt egy lassulás az adósság halmozódásának ütemében. Értékelése szerint ez összefüggött azzal a változással, hogy több lépcsőben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át az össze, Országos Kórházi Főigazgatóság alá tartozó intézmény üzemeltetését és ami még ennél is fontosabb, hogy erre a célra az intézmény 60 milliárd forintnyi plusz forrást kapott. Az OSZ főtitkára fontos előrelépésként értékelte ezt az intézkedést.
Ez a változás, valamint a nyári szakaszos adósságrendezések eredményezték az adósságfelhalmozódás ütemének átmeneti lassulását, mostanra viszont a lejárt tartozásállomány havonta 12-13 milliárd forinttal emelkedik.
Újfajta mentőöv és új csónak is jön?
Itt tartunk most a kórházi adósságok történetében. A szakértők arra mutattak rá, hogy a jövőben két fontos fejlemény hozhat változást: az egyik már rövid távon, a másik pedig hosszabb távon. Rásky László ezen a ponton felidézte az augusztus 22-i Kormányinfót, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ágazat finanszírozása szempontjából fontos bejelentést tett. Ezek szerint a Belügyminisztérium mint az egészségügyi tárca és a Pénzügyminisztérium megállapodott abban, hogy
havonta az egészségügyi finanszírozás keretében 12,5 milliárd többletet biztosít a kormány a kórházaknak.
A miniszter szerint ezért az idei évben a korábbi évekhez hasonló jelentős kórházi adósság nem fog kialakulni. Rádai Tamás szerint ez nagyon pozitív lépés és éppen illeszkedik a havi adósságnövekmény összegéhez.
Rásky László ehhez annyit tett még hozzá, hogy derült égből villámcsapásként érte őket a bejelentés, de megvalósulása nagyon kedvező fejlemény.
A szervezetek képviselői arra is rámutattak, hogy bár a kormánydöntés már megszületett, de annak részletei még nem ismertek. Így egyelőre nem ismert, hogy ez a többletforrás hogyan válik a rendszer részévé, milyen feltételek mentén, milyen jogcímen jut el ez a plusz összeg az intézményekhez, mennyiben tudja majd tartósan javítani az alulfinanszírozott rendszert. A plusz pénz egyelőre nem érkezett még meg az állami kórházak számlájára, de a vezetők nagyon várják azt.
Hogyha ez megfelelően célzott és jól fókuszált, akkor ez érdemben javíthatja a kórházak és a szállítók, valamint áttételesen a betegek helyzetét
– vetítette előre az ETOSZ igazgatója. Rásky László azt is hozzáfűzte, hogy ha ez a plusz forrás tartósan fennmarad, akkor az éves szinten 150 milliárd forint feletti többletfinanszírozást jelent az állami gyógyító-megelőző kassza számára.
Rádai Tamás egy, a finanszírozást hosszabb távon rendező lehetőségről is beszélt lapunknak. A BM ugyanis felállított egy munkacsoportot, ami nem a már felhalmozott adósság kezelését tűzte ki célul, hanem a folyamatosan termelődő tartozásállomány megelőzését. Ez a munka zajlik, ám ettől eredményt csak közép távon lehet várni, nem pedig a következő évek költségvetésében.A köztes időben szükség van egy olyan pénzügyi mechanizmusra, amely – a beszállítók helyett – biztosítja a hiányzó kórházi likviditást. Hiszen a kórházak hitelezése nem szállítói, hanem pénzintézeti feladat.
Arra a kérdésünkre, hogy egyáltalán miért is van szükség az adóssághalmozódás elkerülése érdekében, célzott módon plusz pénzt tenni a kórházi finanszírozásba, Rádai Tamás úgy felelt: tagvállalataik helyzetét látva a kintlevőségek kezelése egyre nehezebb, 2023-ban voltak kritikus időszakok. Egy ilyen tartozásláncolat megnehezíti a beszállítók pénzügyi működését, a megemelkedő jegybanki alapkamat miatt extrém magasak lettek a banki finanszírozás költségei, ez már fájdalommal járt a társaságok számára.
A kisebb cégeknél működési kockázatok, akár elbocsátások, racionalizálások jelentkeztek. A nagyobb cégeknél is voltak hasonló problémák, ott nem csődkockázattal kell számolni, de például a nemzetközi üzleti döntéseket befolyásolja, hogy mennyire vonzó egy adott piac – jegyezte meg Rásky László a adóssághalmozódás következményeit részletezve. Rádai Tamás kitért még egy fontos dologra. Megemlítette, hogy normál esetben, más ágazatokban a fizetési késedelem ellenpontja a késedelmi kamatfizetés kötelezettsége az adós oldalán. Az egészségügyi ágazatban viszont, legalábbis a közfinanszírozott kórházak oldalán, a lejárt tartozásállomány mértékéhez képest szinte elenyésző az az összeg, amit késedelmi kamat címén a kórházak a szállítóknak kifizetnek. A korábbi években sokan nem is érvényesítették ezt a késedelmi kamatot, de a tavalyi és az idei évben egyre kevesebb cég engedheti meg magának ezt – részletezte.
Arra a felvetésünkre, hogy a beszállító cégek romló helyzete hatással van-e a betegellátás minőségére, Rádai Tamás úgy fogalmazott, hogy összeomlást túlzó lenne vizionálni, és a piac rendkívül sokszereplős, de a nehéz működési körülmények miatt az ellátórendszerben egyre több kompromisszumot kell kötni, és ez a minőségben is jelentkezhet. A magyar egészségügyi rendszer teljesítményére bizonyosan hatással vannak az eszközellátással kapcsolatos nehézségek.