Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Érthetetlen, hogy a kormány miért nem biztosít forrást a kórházi tartozások rendezésére- az ETOSZ, a MediKlaszter és az OSZ sajtóközleménye

Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.
További részletek

Történelmi rekordon a kórházi adósság januárban

Január végi adatok szerint elérte a kórházak tartozása a 81 milliárd forintot, ami év eleji történelmi rekord, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az egészségügyi államtitkár a héten márciusi adósságrendezésről beszélt.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Magyar Idők, 2015. december 1. – Haiman Éva

Nehéznek, ugyanakkor eredményesnek tartja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) élén töltött öt évét Sélleiné Márki Mária. A főigazgatónak az új egészségügyi államtitkár kezdeményezésére szűnt meg a tegnapi nappal a megbízatása.,

 

– Néhány hete még potenciális egészségügyi államtitkárjelöltként emlegették, most viszont búcsúinterjú készül, mert az azóta kinevezett új államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán megvált öntől. Mi történt?

– A döntés engem is váratlanul ért, ennek ellenére nincs bennem rossz érzés. Nagyon hálás vagyok, amiért kicsivel több mint öt éven át élvezhettem a miniszterelnök, a miniszter és két államtitkár bizalmát, különösen, hogy ez ilyen hosszú ideig egyetlen elődömnek sem adatott meg. Sikeres, eredményes időszakot tudhatok magam mögött, úgy érzem, folytatva azt a munkát, amit 1984 óta végzek az egészségügy különböző területein, ezen a poszton is hasznosan tudtam dolgozni az ágazatért. Felelősségteljes és nehéz feladat volt.

– Mit tart az elmúlt öt év legfontosabb eredményének?

– Amikor elvállaltam az egészségbiztosító főigazgatói posztját, azt a célt tűztem ki magam elé, hogy az OEP-et ügyfél-, illetve betegközpontú szervezetté alakítsuk, amely valódi szolgáltatóként működik. Ehhez a belső működést és a külső kapcsolatokat is felülvizsgáltuk, átalakítottuk, így egy stabil, a korábbinál hatékonyabban működő szervezet jött létre. A visszajelzések alapján sikerült elérnünk, hogy ma már mind a biztosítottak, mind az egészségügyi szolgáltatók, legyen szó kórházakról vagy gyógyszercégekről, partnerként és nem egy megközelíthetetlen hivatalként tekintenek ránk. Azt gondolom, nem szerénytelenség, ha azt mondom, nem egyszerű zökkenőmentes finanszírozási hátteret biztosítani 9,7 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátásához. Ez éves szinten több mint 1300 milliárd forint kifizetését jelenti mintegy 20 ezer egészségügyi szolgáltatónak úgy, hogy a folyamat teljes egészének jogszerűnek, ellenőrizhetőnek és átláthatónak kell lennie. Azért ez nem kis feladat.

– Bár tudjuk, milyen szigorúan fogja a kormány a költségvetési kiadásokat, azért az OEP-nek is van némi érdeme abban, hogy szemben a korábbi időszakokkal, az utóbbi években az Egészségbiztosítási Alapot is sikerült egyensúlyban tartani.

– Az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma eddig bevonta az OEP-et is a költségvetés tervezésébe, a rendelkezésére álló keret felosztásába. Ennek is köszönhető, hogy folyamatosan és szorosan együttműködtünk és működünk ma is a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Az elmúlt öt évben nagyon korrekt szakmai kapcsolat alakult ki az OEP és a gazdasági tárca között, ami hozzájárult ahhoz, hogy az Egészségbiztosítási Alap működésének pénzügyi egyensúlyát garantálni tudtuk.

– Évtizedeken keresztül a gyógyszerkassza bizonyult a költségvetésben a leggyengébb láncszemnek. Úgy tűnik, azzal, hogy a kormány és az OEP jottányit sem engedett a Széll Kálmán-terv drasztikus előírásaiból, sikerült ezen változtatni.

– Teljesítettük a Széll Kálmán-terv elvárásait. A gyógyszercégek eleinte nehezen fogadták el, de végül is sikerült egy mindenki számára követhető, áttekinthető, részben új gyógyszer-támogatási rendszert kiépítenünk. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy úgy teremtsük meg a gyógyszerkassza egyensúlyát, hogy az szakmailag megalapozott, hosszú távon is fenntartható legyen, és legfőképpen a betegek hozzáférjenek a gyógyulásukhoz szükséges medicinákhoz.

– A közelmúltban átfogó informatikai fejlesztés is zajlott az OEP-nél.

– Az OEP-ben rendelkezésre álló tudásbázis és tapasztalat tette lehetővé, hogy az egészségügyi ágazati informatika meghatározó része az OEP rendszerén belül működik. Az egészségbiztosítási feladatokhoz kapcsolódó nemzeti adatvagyon kijelölt birtokosai vagyunk, és az informatikai fejlesztéseknek is köszönhetően egy nemzetközi szinten is egyedülálló, szakmai tapasztalatokon alapuló adatbázis áll a döntéshozók rendelkezésére. Ezzel egy betegregiszter-szintű adatokon alapuló finanszírozás bevezetésének a feltételeit is megteremtettük, és erre különösen büszkék vagyunk.

– Mi az, amit nem sikerült elérnie a kitűzött célok közül?

– Bár sokan azt gondolják, hogy az OEP-nek számos kérdésben van döntési jogköre, ez koránt sincs így. Sőt, a mi lehetőségeink igencsak korlátozottak. A jogalkotók döntenek például arról, milyen egészségügyi ellátások, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök járnak térítésmentesen, illetve támogatással, jogszabályok rögzítik a finanszírozás, illetve a támogatás mértékét, vagy határozzák meg, milyen feltételekkel lehet új egészségügyi technológiákat, új szolgáltatókat, új kapacitásokat befogadni a társadalombiztosítási finanszírozásba. Mi legfeljebb döntés-előkészítő javaslatokkal élhetünk. A finanszírozási rendszer észszerűbbé tétele érdekében rendszeresen megtettük ezt, ebben az évben pedig a finanszírozás komplex átalakításáról is elkészítettünk egy javaslatot az államtitkárság részére.

A volt főigazgató szerint stabil, átlátható rendszer jött létre.

A volt főigazgató szerint stabil, átlátható rendszer jött létre.

– Az egyes műtétek, kezelések elszámolásában tapasztalható ellentmondásokat azonban a mai napig nem sikerült feloldani, még mindig ott tartunk, hogy vannak beavatkozások, amelyek jobban megérik a kórházaknak, míg mások kevésbé, így nem mindig szakmai alapon dől el, mi történik a beteggel. Volt olyan a javaslataik között, amit magukévá tettek a döntéshozók?

– A várólisták rendbetételét mi kezdeményeztük, és úgy gondolom, hogy itt szép eredményeket is értünk el. Egy nemzetközi szinten is egyedülálló, egységes elvek alapján működő online várólista-nyilvántartási rendszert hoztunk létre. Ennek, valamint az összesen 7,2 milliárd forintos kormányzati várólista-csökkentési programnak köszönhetően a műtétre várakozó betegek száma 2015 végére megfeleződött, 70 ezerről 35 ezerre csökkent, és a várakozási idők is nagymértékben rövidültek.

– Az OEP már nemcsak végrehajtói, hanem ellátásszervezői feladatkörrel is rendelkezik.

– Az ellátásszervezésre való jogosultság a hatályos jogszabályok alapján tulajdonképpen megoszlik a tulajdonosi jogkört gyakorló, az engedélyező hatóság és a finanszírozó között, az azonban elsősorban szakmapolitikai feladat. Az egészségügyi ellátórendszer működését ebben a vonatkozásban jelenleg három dolog határozza meg: a területi ellátási kötelezettségbe tartozó ellátandók száma, a szolgáltatóknál rendelkezésre álló kapacitás és a finanszírozás. Azt a kötelezettséget és egyben jogosultságot, hogy mely területen, mely szakmában kell az egészségügyi ellátást biztosítani, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal állapítja meg, az OEP nem mérlegelhet, hogy kivel, mire szerződik. Ugyanakkor a várólista rendbetételében az OEP általi ellátásszervezés eredményei kiemelkedőek, de annak érdekében, hogy ez az egészségügy minden területén megvalósulhasson, a jogszabályok további módosítására lesz szükség a jövőben.

– Azzal kapcsolatban is vannak félreértések, hogy vajon részt vehet-e az OEP a kórházak adósságrendezésében.

– A hatályos jogszabályok ebben is egyértelműek: a kórházak adósságrendezése a fenntartók faladata, vagyis legnagyobb részben az Állami Egészségügyi Ellátó Központé. A pénztár nem rendelkezik fenntartói jogkörrel, ennek megfelelően nincsenek olyan eszközei sem, amelyek hatással lehetnek a kórházak belső gazdálkodására, vezetésére. Ez talán érthető is annak a ténynek a tükrében, hogy az OEP feladatainak célpontjában elsősorban a társadalombiztosítás rendszeréhez tartozó állampolgárok érdekeinek védelme tartozik.

– Hogyan tovább?

– Erre egyelőre nem tudok válaszolni. Szeretném az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudást, tapasztalatot a jövőben is az egészségügy érdekében hasznosítani. De az én jövőmnél is fontosabb, hogy az a működési rendszer, ami az OEP-ben kialakult és az a szellemi tőke, ami itt rendelkezésre áll, ne vesszen kárba. A biztonságos működés megkívánja, hogy mindazok tovább folytathassák munkájukat, akik az elmúlt időszakban nap mint nap azért dolgoztak, hogy az említett eredményeket elérjük, és az itt folyó munka továbbra is gördülékeny, szakszerű és kiemelkedő minőségű legyen.