A budapesti kórházak közül mindössze háromban vannak tartósan betöltetlen orvosi, és csupán egyetlenegyben régóta üresen álló ápolói státusok az intézményi adatszolgáltatások szerint.
Az aktuális helyzet azonban más, a kórházakból ugyanis folyamatosan mennek el és érkeznek új dolgozók. A Szent Imre-kórházban például – ahol a közelmúltban az osztályvezetővel együtt hat aneszteziológus távozott – altatóorvosok mellett a képalkotó diagnosztikai és a fül-orr-gégészeti osztályra is vezetőt keresnek, de sürgősségi szakorvos, érsebész, pszichiáter, kardiológus, röntgenorvos, onkológus és belgyógyász állást is meghirdettek az intézmény honlapjának tanulsága szerint. A főváros egyik legnagyobb, az Egyesített Szent Imre és Szent László Kórház több osztályára összesen tíz szakápolót vennének fel azonnal, míg a szintén jelentős ellátási területtel rendelkező Szent Jánosba szakasszisztensek és szakápolók mellett neurológust, sebészt, belgyógyászt és kórházhigiénés osztályvezető főorvost is keresnek.
Jelenleg Magyarország egyetlen kórházában sem dolgozik annyi orvos, ápoló, amennyire az intézmény működési engedélye szerint egy-egy osztályon szükség lenne – a Magyar Kórházszövetség már évek óta hangoztatja ezt. Az egyes osztályok működéséhez szükséges pontos létszámokat az úgynevezett minimumrendelet határozza meg, ezt azonban senki sem veszi komolyan. Ezért is váltaná fel a szabályozást a jövő évben egy licencrendszer. Erről Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár korábban lapunknak azt mondta: az új rendszer alapján majd „mindenki azt csinálhatja, amihez ért, amiben gyakorlatot szerzett”. Ám hogy megmaradhat-e például a patológia abban a kórházban, ahol mindössze egyetlen nyugdíjas patológus dolgozik, még nyitott kérdés.
A humán erőforrásról szóló éves monitoringbeszámolókból jelenleg annyit lehet tudni, hogy bár a működési nyilvántartásba – amely alapfeltétele az önálló munkavégzésnek – bejelentkezett orvosok és ápolók száma is nőtt 2012-ről 2013-ra, ugyanezen idő alatt a kórházakban és szakrendelőkben dolgozó orvosok száma 6 százalékkal (több mint ezer fővel) csökkent, az egészségügyi szakdolgozóké viszont 2,1 százalékkal (majdnem 1200 fővel) emelkedett.