Hétfőtől országosan egységes rendszerben kezdik mérni a betegek egészségügyi ellátással kapcsolatos tapasztalatait – jelentette be Hegedűs Zsolt. Az egészségügyi miniszter emellett anonim, a munkahelyi vezetéstől független bejelentőrendszert ígért az egészségügyi dolgozóknak, rövidesen pedig nyilvánosságra hoznák a magyar egészségügy állapotát bemutató „országleltárt” is.

Országosan egységes betegelégedettségi mérés indul hétfőn, emellett a kormány anonim betegbiztonsági bejelentőrendszert is létrehozna az egészségügyi dolgozók számára – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebook-oldalán.

A tárcavezető szerint rövidesen nyilvánosságra hozzák az egészségügyi rendszer állapotáról készülő „országleltárt” is, amely intézményi és területi bontásban mutatná be a legnagyobb problémákat.

A poszt egy most induló rendszeres bejegyzéssorozat első része, amely „Éjféli miniszteri gondolatok” címmel fog futni. Az egészségügyi miniszter a tervei szerint hetente legalább egyszer beszámol majd arról, milyen intézkedéseken dolgozik a tárca, milyen problémákat látnak a rendszerben, és milyen megoldásokat készítenek elő.

A betegelégedettség országosan egységes, standardizált mérésével az a cél, hogy rendszeresen, összehasonlítható módon gyűjtsenek információt arról, hogyan tapasztalják meg a betegek az egészségügyi ellátást. A visszajelzéseket a kormány az ellátás minőségének fejlesztésére használná fel.

A miniszter hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a negatív tapasztalatokra kíváncsiak. A pozitív visszajelzések alapján azokat az osztályokat, szakembereket és jó gyakorlatokat is azonosítani szeretnék, amelyekkel a betegek kifejezetten elégedettek. A betegelégedettségi mérés ugyanakkor nem váltja ki a hivatalos panaszkezelést: a betegjogi vagy egyéb panaszokat továbbra is az erre szolgáló eljárások keretében lehet megtenni.

Anonim bejelentőrendszer jönne az egészségügyi dolgozóknak

A másik jelentős változás az egészségügyi dolgozókat érinti. Hegedűs szerint a kormány mielőbb országos, úgynevezett whistleblowing, vagyis betegbiztonsági bejelentő- és bejelentővédelmi rendszert vezetne be. Ennek lényege, hogy egy ápoló, asszisztens, orvos vagy más egészségügyi dolgozó akkor is biztonságosan jelezhesse a veszélyes körülményeket, súlyos szakmai problémákat vagy visszaéléseket, ha azok saját munkahelyén történnek. A miniszter szerint a rendszerben lehetőség lenne bizalmas, akár anonim bejelentésekre, valamint olyan csatornát hoznának létre, amely független a dolgozó közvetlen munkahelyi vezetésétől. A bejelentőket jogi és intézményi védelemmel is óvnák a megtorlástól.

Hegedűs szerint elfogadhatatlan lenne, ha egy nővért például rosszabb műszakbeosztással, áthelyezéssel vagy szakmai ellehetetlenítéssel büntetnének azért, mert jóhiszeműen jelez egy betegbiztonsági problémát.

A rendszer másik oldala a vezetői elszámoltathatóság lesz. Az egészségügyi intézmények vezetőitől azt várják majd, hogy érdemben foglalkozzanak a dolgozók jelzéseivel, segítsék a problémák feltárását és kijavítását. Ha viszont egy vezető megfélemlíti vagy elhallgattatja a dolgozókat, illetve megpróbál eltussolni egy betegbiztonsági problémát, Hegedűs szerint független vizsgálatnak kell következnie. Bizonyított visszaélés esetén pedig tényleges következményeket ígért.

Nyilvánosságra hozzák, hogy milyen állapotban van a magyar egészségügy

A harmadik bejelentés szerint készül a magyar egészségügyi rendszerről egy országos helyzetértékelés, amelyet a kormány „országleltárnak” nevez. A dokumentumban a tárca be kívánja mutatni, milyen állapotban vette át az egészségügyet, milyen különbségek vannak az ország egyes térségei és intézményei között, hol találhatók a legsúlyosabb hiányosságok, valamint milyen feladatokat tart szükségesnek a következő időszakban.

Hegedűs szerint jelentős intézményi és területi különbségek jellemzik a rendszert: vannak jól működő osztályok és kórházak, máshol azonban már az alapvető működési feltételek biztosítása is mindennapos nehézséget jelent. A tárcavezető úgy fogalmazott, a magyar egészségügy sok helyen a végletekig túlterhelt dolgozók hivatástudatának és erőfeszítéseinek köszönhetően működik, ezt azonban hosszabb távon fenntarthatatlannak tartja.

A miniszter arra is felkészítette a közvéleményt, hogy az átláthatóbb rendszer bevezetése után kezdetben akár romlani is látszhatnak bizonyos egészségügyi mutatók. Ennek oka szerinte az lehet, hogy ha a dolgozók valóban következmények nélkül beszélhetnek a problémákról, akkor olyan hibák és betegbiztonsági kockázatok is megjelennek majd a statisztikákban, amelyek korábban rejtve maradtak.

Hegedűs szerint ez önmagában nem feltétlenül jelentené az ellátás romlását, hanem annak jele is lehet, hogy a rendszer őszintébben tárja fel saját hiányosságait. A hosszabb távú cél egy úgynevezett tanuló egészségügyi rendszer kialakítása lenne, amely nem elrejteni próbálja a hibákat, hanem elemzi azokat, majd a tapasztalatok alapján módosítja a folyamatokat. A siker mércéje Hegedűs szerint ezért nem az lesz, hány hibát tárnak fel, hanem az, hogy ezekből milyen változtatások születnek, és csökken-e ennek eredményeként a betegkárosodások száma.