Alapjaiban alakítaná át a kormány azt a rendszert, amelyben egyes állami szerveknek és állami tulajdonú vállalatoknak kötelező a büntetés-végrehajtás által előállított termékeket és szolgáltatásokat beszerezniük – derül ki a szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből. Ennek értelmében a jövőben az érintett szervezetek maguk dönthetnének arról, hogy a börtöncégektől vagy más piaci szereplőktől vásárolnak. A kormány a változtatást a verseny erősítésével, a beszerzések rugalmasabbá tételével és a közpénzek hatékonyabb felhasználásával indokolja.
Kevéssé ismert, de jelenleg a belügyi ágazaton kívül működő, meghatározott állami intézményeknek és állami vállalatoknak bizonyos termékeket és szolgáltatásokat a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságoktól kell megrendelniük. A beszerzéseket a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) koordinálja, és az érintett szervezetek nem választhatnak szabadon más beszállítót.
A börtöncégek ajánlatának elutasításához például eddig legalább 20 százalékkal kedvezőbb piaci árat vagy különleges minőségi követelményeket kellett igazolniuk.
Egy most társadalmi egyeztetésre küldött új szabályozás megszüntetné ezt a kötöttséget: az állami szervezeteknek többé nem kellene először a BVOP-hoz fordulniuk, és más beszállító választásához sem lenne szükségük a büntetés-végrehajtás hozzájárulására vagy arra vonatkozó igazolására, hogy nem tudja teljesíteni a megrendelést.
Így megszűnne a hulladékgazdálkodási szolgáltatások kötelező igénybevételére és a negyedéves igénybejelentésre vonatkozó előírás is. A közbeszerzési szabályokat ugyanakkor továbbra is be kellene tartani, vagyis a szabad beszállítóválasztás nem jelentene mentességet a közbeszerzési kötelezettségek alól.
A büntetés-végrehajtás központi ellátási rendszere nem szűnne meg, csak önkéntessé válna annak igénybevétele.
A BVOP továbbra is megszervezné és koordinálná a megrendelések teljesítését, a börtöncégeket pedig a rendelkezésre álló kapacitásaik keretei között továbbra is ellátási kötelezettség terhelné.
A rendszer változatlanul a nettó 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó igényekre vonatkozna.
A teljesítésben kizárólag köztartozásmentes, a munkaügyi előírásoknak megfelelő büntetés-végrehajtási szervezetek vehetnének részt.
Az uniós közbeszerzési értékhatár alatti megrendeléseknél az állami intézménynek pontosan meg kellene határoznia az igényelt termék vagy szolgáltatás mennyiségét, műszaki jellemzőit, minőségét és a teljesítési határidőt. A BVOP-nak tíz munkanapon belül ki kellene jelölnie a teljesítésre alkalmas börtöncéget, és megküldenie annak árajánlatát, vagy jeleznie kellene, ha a megrendelés nem teljesíthető. Hiányos igénybejelentés esetén öt munkanapon belül hiánypótlást kérhetnének, amelyre további tíz munkanap állna rendelkezésre, de ha elfogadják 15 munkanapon belül szerződést kellene kötni.
A nagyobb, uniós közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzéseknél szintén megszűnne a kötelező igénybevétel. Az ajánlatot kérő állami szervezetnek a BVOP harminc napon belül adna előzetes, tájékoztató jellegű árajánlatot, az elfogadott ajánlat alapján pedig további harminc napon belül kellene megkötni az ellátási megállapodást. A központi ellátó ebben a körben csak a közbeszerzési szabályoknak megfelelően teljesíthetné az igényeket.
Az adminisztratív és ellenőrzési kötelezettségek is jelentősen csökkennének: a kedvezményezett szervezeteknek többé nem kellene évente adatot szolgáltatniuk a saját beszerzéseikről, a BVOP pedig elveszítené azt a külön jogosultságát, hogy ezek indokoltságának ellenőrzéséhez adatokat kérjen be. Megszűnne az ajánlatok elutasításának és a központi rendszeren kívüli vásárlásoknak a külön éves ellenőrzése is. A beszerzési folyamat során keletkező dokumentumokat ugyanakkor továbbra is tíz évig meg kellene őrizni, így az ügyletek utólagos ellenőrizhetősége megmaradna.
A kormány indoklása szerint a kötelező börtönbeszerzések rendszere korlátozza a beszállítók közötti versenyt, és magasabb árakhoz vezethet, mert az állami intézmények kedvezőbb piaci ajánlat esetén sem választhatnak szabadon.
Az önkéntessé tétel ezért a beszerzési kiadások csökkenését eredményezheti, bár a tervezethez csatolt hatásvizsgálat konkrét költségvetési megtakarítást nem számszerűsít, a közvetlen költségvetési hatásokat nulla forintban jelöli meg. A módosítás egyelőre tervezet, amely elfogadása esetén a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.