Túl sok helyen túl sok mindent „bütykölnek" a kórházak, ezért a kis esetszámú, nem megfelelő személyzettel működő osztályokat, netán egész intézményeket be kell zárni - ezt az elvet képviselte ciklusokon átívelően az egészségpolitika, legfeljebb a mondandó csomagolása különbözött.
Mintha váratlanul szembemenne ezzel a főváros ügyeleti rendje, amely április 1-jétől megváltozik. Eddig hétköznaponként 4-6, hétvégén 2-4 budapesti kórház adott ügyeletet. Ezekbe a mentő vitte a nem baleseti sérülteket, jellemzően a hasi fájdalmakra panaszkodó betegeket - azokat, akiknél vakbélgyulladás, bélelzáródás, gyomorvérzés vagy egyéb, sebészt igénylő bajok gyanúja merült fel. Az új rend szerint az a 12 fővárosi kórház, ahol általános sebészet működik, napi 24 órában köteles fogadni a területileg hozzá tartozó betegeket.
A szakmai változtatás nem áprilisi tréfa. Az egyeztetések tavaly októberben annak rendje és módja szerint lezajlottak. Ezeken csak egyetlen kórház sebészetének vezetője jelezte, hogy nem lesz elegendő munkatársa és/vagy finanszírozása a szükséges létszám kiállításhoz. Míg a jelenlegi ügyeleti rendben nagyjából hetente 24-28 sebészteam látta el a fővárost, a tervezett decentralizálás legalább kétszer ennyi csapatot kíván meg. A betegek szétosztása az eddig sok ügyeletet adó kórházak számára - ilyen például a Honvéd-, a Szent János vagy az Országos Baleseti Intézet - könnyebbséget jelent majd. Ők a tervezhetetlen, de kötelező éjszakai ügyelet során sok, területen kívüli beteget vettek fel külön finanszírozás nélkül, így nappalra nem maradt elegendő számú ágy, kapacitás és pénz a saját ellátási körzetükből érkező páciensekre. Ezért (is) rendre halasztást szenvednek a műtétek, vagy egy hétvégi ügyelet során akár 20-30 beavatkozás is hétfőre marad.
A közös ügyeleti szolgálatból évek óta kimaradó kórházaknak most számba kell venniük erőforrásaikat - nemcsak az orvosokat, hanem a műtősnöket, betegszállítókat is -, hiszen az eddigi, szükség esetén behívós rendszer helyett valós műszakot kell teljesíteniük. Ha ezt a saját állományukkal sikerül megoldaniuk, akkor egy másik kórház ügyelete dőlhet be, hiszen az éveken át másod- vagy harmadállásban másutt is dolgozó altatóorvosokra, ügyelő sebészekre a saját kórházuk fog igényt tartani. Többlet-munkaerőről pedig nehéz lesz gondoskodni, hiszen alig van szabad, szerződtethető szakember, esetleg a szakrendelők orvoslétszámát is megkell kurtítani.
Ha egyelőre szinte mindenki képesnek mondta is az osztályát a feladatra, biztosan lesz olyan intézmény, amelyik végül nem tudja a délutáni-éjszakai műszakot kiállítani. Ezekben az esetekben az osztály búcsút mondhat az ágyainak, helyette az egynapos sebészet minden lehetősége áll majd nyitva előtte - mondta a HVG kérdésére Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A betegeknek jobb lesz a rendszer - prognosztizálják az ágazat irányítói -, mert megszűnik a mentősök éjszakai helykereső ide-oda szállítgatása, rövidül az ellátásra, műtétre várakozás ideje. Az „önkéntes" leépítés következményeként a mostaninál több intézmény lesz kénytelen a betegeket többnapos befektetés helyett egy napon belül megműteni és hazaengedni - persze csak azok, amelyek birtokolják az ehhez szükséges, korszerű műszerparkot. És persze azok működtetőit is képesek alkalmazni.