Az uniós alapok mechanizmusa addig működik, amíg vannak nettó befizető országok, mondta Balázs Péter egyetemi tanár, volt uniós biztos a Transparency International (TI) Magyarország sajtóeseményén pénteken, Budapesten. A Bajnai-kormány volt külügyminisztere divatos baklövésnek nevezte annak hangoztatását, hogy az uniós források járnak nekünk.
A korrupcióellenes szervezet Európai uniós források Magyarországon: növekedési kilátások, korrupciós kockázatok címmel rendezett eseményén Balázs Péter hozzátette, a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus tárgyalásakor erős lesz a donor országok belpolitikai hátterének közvetlen hatása, az, hogyan tudják elfogadtatni a közvéleménnyel, hogy továbbra is nettó befizetők maradnak.
Úgy vélte, a következő uniós költségvetés során csökkenni fog a "belső periféria", egyebek mellett a visegrádi országok esélye arra, hogy megtartsák kedvező helyzetüket a források elosztásakor, és nőni fog a centrumországok motiváltsága, hogy a saját problémáikat oldják meg.
Balázs Péter úgy látja, rengeteg pénz elfolyik szükségtelen, fölösleges dolgokra, ami nem korrupció, csak rossz irányú pénzköltés. Ennek egyik oka, hogy Magyarország a többi 2004-ben csatlakozó tagállammal együtt felkészületlenül "csöppent bele a manna hullásába", valamint az, hogy a szoros határidők miatt hirtelen kell sok pénzt elkölteni. Ebből könnyen sarjad ki a korrupció, jegyezte meg.
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet korábban publikált, az uniós források korrupciós kockázatairól szóló jelentéséből kiemelte: az uniós projektek túlárazottak, és korrupciós kockázatot jelent a nagyfokú központosítás.
Nagy Gabriella, a TI Magyarország közpénzügyi programok vezetője kiemelte: a forrásbőség is korrupciós teret generál, akkora mértékű forráshoz jut Magyarország, amelyet nehéz hatékonyan és indokoltan elkölteni, ráadásul a felhasználás gyorsasága került az első helyre a szempontok között.
Az EU múlt héten publikált országjelentéséről szólva a TI szakértője elmondta: továbbra is alacsony a közbeszerzési verseny szintje Magyarországon, elterjedt a szerződések közvetlen odaítélése. Tavaly Magyarországon a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 13 százalék volt, szemben az Európai Gazdasági Térség (EGT) 4 százalékával. Nagy Gabriella szerint gondot okozhat a jövőben az, hogy a háttérintézmények minisztériumokba való olvasztásával egyetlen politikai vezetés alá kerülnek a kedvezményezettek és az ellenőrző szervek is.
Weinhardt Attila, a Portfolio.hu pénzügyi hírportál szerkesztője úgy vélte, 2020 után a visszatérítendő források irányába terelődik az uniós támogatási rendszer. Az ésszerű, számlákkal jól alátámasztható fejlesztések szükségességét emeli ki az is, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as költségvetési ciklusban már évente kell elszámolni az unió felé. A szakértő szerint is az az egyik legnagyobb ellentmondás, hogyan lehet a hatékonyságot a gyakorlatban érvényesíteni a jelenlegi felpörgetett forráskifizetési kormányzati kommunikáció mellett.