Fizetős kardiológiai beavatkozások? Állam az államiban

A fővárosi Uzsoki Utcai Kórház magánvállalkozással társult . kardiológial műtétek elvégzésére, holott a kormány az állami  és a „maszek" egészségügy szétválasztását ígérte.

RENDKÍVÜLI SZERÉNYSÉGRE VALL, hogy minden önfényező hírverés, szalag­átvágás és tájékoztatás nélkül nyílt meg múlt szombaton a szívkatéter­labor az Uzsoki Utcai Kórházban. Aligha véletlen, hogy az ilyenkor szokásos ünne­pélyes aktust mellőzték, nehogy nehezen megválaszolható kérdések fogalmazódja­nak meg a labor pedigréjével kapcsolatban. A HVG meglehetősen konkrét kérdéseire is zömmel homályos vagy egymásnak ellent­mondó válaszok születtek. Pedig a tavaly szeptemberben megalakult Uzsoki Cardio­vascular Center Kft. már idén februárban telephelyként jegyeztette be a kórház XIV. kerületi címét, és azóta megkezdte a műkö­dését, holott a szakmai kollégium ellenzi, és az indulás körülményei is zavarosak.

„A kft-vel többszintű az együttműkö­désünk: befektető, bérlő és egyúttal közre­működő is. A labor létrehozásában mind a kft, mind a kórház aktív szerepet vállalt. A szakembergárdát is részben a kft, részben pedig a kórház biztosítja" - írta a HVG-nek a részleteket óvatosan megkerülve Ficzere Andrea, a kórház főigazgatója. Az intéz­ményrendszer fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ pedig azt válaszolta a befektetés mibenlétét firtató kérdésre, hogy a labor „kialakítása folya­matban van, ezért a végleges bekerülési összeg még nem ismert". Ez a válasz éppen 48 órával előzte meg a startot. Bár az Uzso­kiban az terjed, hogy az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár befogadta, és finan­szírozni fogja a labort, az ÁEEK a HVG-nek azt válaszolta, hogy a „ témával kapcsolat­ban még folyik az egyeztetés az intézmény, a fenntartó és az egészségbiztosító között".

AZÉRT NEM TÁMOGATTA a szakmai kollégium az Uzsoki elgondolását, mert az ország 19 katéteres központjának - köztük az öt fővá­rosinak - a kapacitása elegendő az infark­tusos vagy szívkoszorúér-szűkületben szenvedő betegek ellátására. (A szívkatéte­res beavatkozással a vérkeringés útját elzáró vérrögöt ki lehet húzni, a meszesedés okozta szűkület tágítható, egy kis fémháló, úgyne­vezett sztent behelyezésével az ér áteresz­tőképessége helyreállítható.) Ha valahol még érdemes lenne ilyen labort létrehozni, az a jelenleg ellátási fehér foltnak számító Eger, de semmiképpen sem a főváros. Ha volna indoka az egészségügy államosítá­sának, az a szakmai döntésekkel összehan­golt fejlesztés- és beruházáspolitika lenne; a drága, nagy szakértelmet és magas szintű technológiát igénylő fejlesztéseket - már csak a szakemberhiány miatt is - megyei vagy egyetemi intézményekbe közpon­tosítva képzeli el az egészségpolitika. Ez esetben azonban ennek nyoma sem látszik, hiszen az Uzsoki kardiológiai ellátási körze­tébe jelenleg a XIV. kerület 118 ezer lakosa tartozik, a főváros évi 36 ezer kardiológiai fekvőbetegéből ezer jut rá. Ezek a számok nem indokolják a mostani fejlesztést. Egye­lőre a fővárosi ügyeleti rend sem változott: a mentők nem vihetnek katéteres beavatkozásra még alkalmas friss infarktusos betegeket az Uzsokiba. A zuglóiak szükség esetén a Honvédkórházban részesülnek sürgősségi kardiológiai ellátásban.

NEHÉZ MEGMONDANI, hogy az állami-magán partnerségben létrehozott labor miből látja el a nem fizetős betegeket, hacsak nem extra hasznot hozó klinikai gyógyszerki­próbálásokra készülnek. A finanszírozási szabályok szerint ugyanis míg a kórház bizonyos határok között önállóan dönt­het arról, hogy az egészségbiztosítótól kapott pénzügyi keretéből némi többletet átcsoportosítson mondjuk az urológiáról a nőgyógyászatra, szívkatéterezésre egyet­len fillért sem fordíthat a kasszájából. Ez ugyanis egy külön kezelt, kiemelt kategória, és a közfinanszírozásának előfeltétele, hogy az egészségbiztosító befogadja a labort. Ez pedig a szakmai kollégium támogató véle­ménye, a nemzetgazdasági és az egészség­ügyért felelős tárca többletpénzt jóváhagyó döntése nélkül nem lehetséges. Márpedig a kórház fenntartója határozottan leszö­gezte, hogy az invazív kardiológia nem kép­zelhető el VIP-szolgáltatásként, legfeljebb a külön szoba lehet fizetős elem. Ezzel szem­ben Ficzere mind közfinanszírozott, mind magánbetegek ellátására számít. A vállal­kozó viszont alapvetően privát betegekkel kalkulál. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy a jelen konstellációban az Uzsoki miből gazdálkodja ki a biztosított betegek kezelésének beavatkozásonként 500 ezer-1 millió forintos költségét, ha őket is ellátja.

A szívkatéterlabor azért lehet vonzó beruházás az Uzsoki szempontjából, mert az országszerte évi 20 ezer ilyen beavatko­zást az egészségbiztosító 28 milliárd forint­tal, sok más szakmával ellentétben úri nagyvonalúsággal finanszírozza. A ráfor­dításokat 50 százalék körüli mértékben meghaladó többlet a kórházaknál marad, és ebből a ráfizetéses szakmákat lehet fenntartani. Nem véletlen, hogy 2011-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizs­gálta a közfinanszírozott szívkatéterezést végző, magánvállalkozásba adott laborok működését. Végül a debreceni klinika, a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Jász-Nagy­kun-Szolnok megyei kórház kapott javas­latokat a Kehitől „a közpénzek hatékony felhasználásának nyomonkövethetőségé­nek tárgyában", és 40 millió forintot kellett visszagyűjteniük a laborjaikat működtető, többmilliárdos árbevételt elkönyvelő vál­lalkozásoktól. A vizsgálat részletei nem nyilvánosak, de a kiszervezés gyakorlata megszűnt