A sebészeti ügyelet premierje - Kísérleti terápia

 Hetekbe telhet, amíg kiderül, hogy gazdaságos vagy pazarló, betegbarát, netán életveszélyes megoldás

a fővárosi sebészeti ügyelet decentralizálása.

  EGYELŐRE NAGYOBB ZÖKKENŐK NÉLKÜL debütált az ügyeleti rend hónapok­kal ezelőtt még április elsejei tréfának gondolt átszervezése a fővárosban. Ennek jegyében valamennyi budapesti kórház, ahol van sebészet, a hét minden napján 24 órában fogadja azokat a bete­geket, akik a lakóhelyük szerint az ellátási területéhez tartoznak. Amíg a korábbi szisztémában naponta 5-6 osztály ügyelt délutántól reggelig, mostantól 14 helyen lesz nonstop sebészeti ellátás. Ez jobb lesz a betegeknek, mert tudni fogják, hová men­jenek, ha „sebészeti jellegű problémával küzdenek" - magyarázta a tavaly született döntés mögötti megfontolást Mészáros János, az egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Mivel a változás csak az általá­nos sebészetet érinti, a betegek úgysem fut­károznak akut hasi panaszaikkal, hanem a legközelebbi ügyeletre, sürgősségi osz­tályra mennek, vagy mentőt hívnak.

  EGY MÚLT HÉTEN TÖRTÉNT TRAGÉDIA vilá­gított rá, hogy elsősorban az Országos Mentőszolgálat szorul rá a betegutak átszervezésére, ami persze végső soron összefügg a betegek biztonságával. Egy utcán összeesett beteget négy órán át nem tudtak ellátáshoz juttatni, a kórházak egy­más után hárították el kapacitáshiányra hivatkozva a stroke-kal (félre)diagnosz­tizált, valójában hasi vérzéssel agonizáló asszony felvételét. A mentők kezelik a köz­ponti ágynyilvántartást, az azonban máig nincs online kapcsolatban a kórházakkal, amelyek naponta néhány alkalommal jelentik, hány beteg felvételére képesek. Ez persze nemcsak az általános sebészetet, hanem valamennyi sürgősségi betegellátó helyet érinti, és elkerülhetetlen lesz a fővá­ros egész ügyeleti rendszerének átszerve­zése. Meglehet, ennek kísérleti projektje a mostani próbálkozás, amelyben leg­alább két hónapos próbaidőre van szükség ahhoz, hogy a minisztérium levonja a tapasztalatokat, s netán visszakozzon.

  Az új felállás elsősorban a nagyobb, heti három-négy alkalommal is fővárosi sebészeti ügyeletet adó intézményeknek - és azok betegeinek - kedvez. Ezentúl nem kell a hozzájuk nem tartozó területekről beteget felvenniük, így több helyük, pén­zük és lehetőségük marad a „sajátjaik" ellá­tására.Egy-egy ügyeleti nap után ugyanis szó szerint bedugultak ezek az osztályok, nem volt ágy és kapacitás az előjegyzett nem sürgősségi operációk végrehajtására. Emiatt a már berendelt és előkészített bete­gek további idegőrlő várakozásra kénysze­rültek. Tervezhetőbbé is válik a munka, hiszen az úgynevezett alvó ügyeletet adó kórházakban, ahol szükség esetén mun­kára fogható sebészteam állt rendelke­zésre, meglehetősen hiányos volt a háttér: a többi szakma képviselői, akikkel szükség esetén konzultálni kellett volna, például nőgyógyász, urológus, gasztroenterológus, nem okvetlenül voltak elérhetőek. Sokszor ezért kellett a beteget kórházról kórházra szállítania a mentőnek.

  VAJON EZT A HÁTTERET a mindennapos sebészi ügyelethez hogyan lehet bizto­sítani? Az ügyeletet adó team tagjainak - a sebészeken kívül a műtősöknek, a beteg­szállítóknak, az aneszteziológusoknak - a jogszabály szerint másnap reggel ki kell adni a pihenőnapjukat. Ahhoz, hogy ez működhessen, egy 250 ezer fős lakos­ságot ellátó kórházi osztályon legalább tíz sebészre van szükség. Márpedig a kisebb, 20 ágyas osztályokon nincsenek ennyien. Az is gondot okozhat, hogy ha arányta­lanul, négyszer-hatszor nagyobb a bete­get „beléptető" sürgősségi osztályhoz, mint a sebészethez rendelt lakosságszám. A beteget ugyanis - az ügyeleti rend sza­bályai szerint - csak rendkívül indokolt esetben lehet továbbküldeni. Ilyen arány­talanság mellett pedig sűrűn előfordulhat „rendkívüli helyzet", ami felboríthatja az ügyeleti rendet.V