Mindmáig gúzsba köti a gyógyászatisegédeszköz-gyártókat a még 2006-ban elfogadott, s a következő esztendőben hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény, hangzott el az Orvostechnikai Szövetség közgyűlésén.
Hornyák László elnök az elmúlt tíz év eseményeit összefoglaló beszámolójában azt is szóvá tette, hogy mindmáig tisztázásra vár a gyógyászati segédeszköz fogalma. Árat hosszú évek óta nem emelhetnek, így elfogytak a gyártói tartalékok. A közbeszerzési törvény módosítását örömmel fogadták, hiszen a korábbi gyakorlat helyett, amikor az ár határozta meg a versengő cégek helyezését, immár a minőségi paraméterek számítanak – legalábbis papíron. Ennek ugyanis ellentmond az a még 2011-ben elfogadott belügyminisztériumi rendelet, amely a kórházakban felhasznált termékek egyre szélesebb körében teszi kötelezővé a börtönlakók által gyártott, ám 25 százalékkal drágább áruk beszerzését, ami sok esetben egyébként a betegbiztonságot is veszélyezteti.
Ugyanakkor, emelte ki, az elmúlt években a korábbinál lényegesen jobb kapcsolatot sikerült kialakítani az egészségpolitika irányítóival, bár – tette hozzá – a jelenleginél rendszeresebbé kellene tenni a kapcsolattartást. A jövő évi költségvetési tervben, a gyógyászati segédeszköz soron szereplő 60 milliárd forint jelentős előrelépés, amit örömmel fogad az Orvostechnikai Szövetség. Hornyák László azonban azt is megjegyezte, hogy ennek az összegnek 60 százaléka forgalmi-, társasági- és jövedelemadó formájában visszakerül a költségvetésbe.
A mai napig kérdéses az egészségügyi és a szociális szféra szétválasztása, holott a szövetség tagjai reménykedtek, hogy e téren minél előbb történik előrelépés, hiszen a mai napig kérdéses például a szociális otthonok finanszírozása. Ugyanakkor jelenleg nem tartják aktuálisnak a segédeszköz-támogatás rendszerszintű átalakítását, mivel erre sem a szakma, sem a szakmapolitika nincs felkészülve. Szeretnék, ha könnyebbé válna a támogatási rendszerbe történő befogadás, újabb csoportok megnyitása, s a delistázási korlátok eltörlése. Ami ez utóbbi illeti, tette hozzá, egyes termékekből valóban alacsony a forgalom, de ezek – mint például az extra méretű pelenkák – nem jelentenek többletköltséget az egészségpénztárnak, a betegek életminőségét viszony javítják. Az etikátlanul működő cégeket és tulajdonosokat ki kellene zárni a támogatott ellátásból, s jó lenne, ha folytatódna a gyógyászati segédeszközök forgalmi adójának csökkentése.
Hornyák László szerint a központi közbeszerzés helyett jobb lenne intézménycsoportoknak, illetve egy-egy területre kiírni a pályázatot, a büntetés-végrehajtásnak pedig nincs helye a közbeszerzésben olyan termékek esetében, mint amilyenek például a steril eszközök. A 2010 óta beadott 24 kérelemből 14-et fogadtak be, de ezek a technológiák nem kaptak címzett támogatást, s nem történt meg tényleges beillesztésük a rendszerbe. Az új eljárások befogadását nagymértékben megkönnyítené egy kialakítandó Innovációs Alap.
Az elmúlt öt év alatt több, mint 20 százalékkal emelkedett a gyógyászatisegédeszköz-kassza, emlékeztette a közgyűlés résztvevőit Beneda Attila. A helyettes államtitkár elismerte ugyanakkor, hogy a betegek, valamint a pénzügyi egyensúly fenntartásának igénye folyamatos egyensúlyozást jelent. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amikor az egészségnyereség megtakarítást is eredményezhet.