Kritikusan sok a kórházak adósságállománya. Az intézményvezetők és szakemberek szerint az állami konszolidációval nem tudják majd lenullázni a tartozásokat. Ilyen mértékű adósság mellett nagyon nehéz a mindennapos működés is.
Hatalmas adósságot halmoztak fel a múlt év végére a kórházak. Tartozásuk kritikusan sok – fogalmazott az InfoRádiónak adott interjújában a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint a 10 milliárd forintos maradványpénzek elosztása után is több mint 70 milliárd forint lehet az adósságállomány, így azt nem lehet majd lenullázni a 60 milliárd forintos állami támogatással.
“Az eladósodottság mértékét ha nézzük, ami a lejárt adósságállománynak az éves költségvetéshez való viszonya, akkor ez a kórházak esetében nagyon magas, 11 százalékot meghaladó, és az egyetemek esetében 4 százalék körüli. Valójában a mindennapos működés nagyon nehezen végezhető ilyen adósság mellett” – hangsúlyozta Velkey György.
“Semmiképpen nem látjuk, hogy a kórházak hogyan tudnak egy nullszaldós állapotba kerülni és egy gazdálkodó pályára állni a jelenlegi finanszírozás mellett” – fűzte hozzá a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A kórházak többségének 60 napon túli lejárt tartozása van. Sajtóhírek szerint az állam alkudozni fog a beszállítókkal, hogy engedjék el az adósság egy részét. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez lehetetlen, a cégek legfeljebb a kamatoktól tudnak eltekinteni.
“A szövetségünknek egyértelműen az az álláspontja, hogy a tőkekövetelésből semmiképp nem tudunk engedni, illetve a késedelmi kamatok is jogszabályban foglaltan kerülnek felszámításra, ott a nagyobb cégeknél, vagy a nagyobb követeléssel bíró cégek esetében lehet esetleg mozgástér” – mondta Rásky László.
Nemcsak a kórházak vannak nehéz helyzetben, hanem az egészségügyi dolgozók is – véli a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének titkára. Balaton Péter felhívta a figyelmet az orvoselvándorlás megfékezésére, amelyet szerinte piaci bérekkel lehet elősegíteni.
“Sokkal kevesebb bérrel lehetne itt tartani az orvosokat, mint amiket a konkurens országokban kapnak. Ha viszont valaki elment, akkor azt csak piacképes, a nyugati országok béreivel versenyképes bérrel lehetne visszahozni, tehát egyszerűbb lenne őket itthon tartani” – vélekedett Balaton Péter.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az egészségügynek még legalább 50-100 milliárd forintos állami pluszforrásra lenne szüksége.