Folyamatosan zajlanak az egyeztetések az egészségügyi területi ellátásszervezési központ létrehozásáról, amelynek célja az egységes irányítási rendszer – közölte lapunkkal az egészségügyi államtitkárság. A kórházi adósságokkal kapcsolatban jelezték, 2010 óta 225,5 milliárd forintnyi konszolidációt és finanszírozási támogatást juttattak az intézményeknek.
Jelentős adósságokat halmoztak fel a korábbi években a kórházaink: 2010 előtt gyakran azt sem lehetett tudni, hogy pontosan mennyit – közölte lapunk megkeresésére az egészségügyért felelős államtitkárság, reagálva arra, hogy augusztus hónapban az eddigi gyakorlathoz képest jóval kisebb mértékben emelkedtek az ellátók tartozásai a beszállítók felé. Felidézték, hogy 2010 után a kórházak annak érdekében, hogy csökkenjen megörökölt tartozásállományuk, éves szinten konszolidációban, illetve működési támogatásban részesültek, összesen 225,5 milliárd forint értékben. Ennek eredményeképp az adósságok mértéke a 2014. decemberi hetvenmilliárdról tavaly decemberre harmincnyolcmilliárd forint alá csökkent.
A nyár végi, szokatlanul kismértékű emelkedés elsősorban az egyetemeknél feltűnő, ám az orvosképzéssel is foglalkozó intézmények esetében nincsenek arról pontos adatok, hogy tartozásállományukban mekkora hányadot tesz ki a betegellátás, az oktatás, illetve a kutatási tevékenység. Az egészségügyért felelős államtitkárság közlése szerint „a kormány kiemelt feladatként tekint” az ellátórendszer gazdálkodási problémáinak megoldására.
Az ennek érdekében tett intézkedések között legfontosabbként „a területi ellátásszervezési központ létrehozását” jelölték meg, amelynek célja, hogy egységes irányítási rendszer alakuljon ki. Az ehhez kapcsolódó kancelláriarendszerrel kapcsolatban – amelyről folyamatosan egyeztetnek a kamarákkal – közölték, a tárgyalások „az eddigiekhez hasonlóan a koncepció tartalmáról szólnak”. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke korábban úgy nyilatkozott, nem érdemes az egyetemeknél tapasztalt tendenciából azt a következtetést levonni, hogy a kancelláriarendszer megoldás lehet, hiszen „ha minden ellátási szinten le akarják szorítani a kiadásokat, az komoly betegellátási kérdéseket fog felvetni”.
Az adósságállomány növekedési ütemének vizsgálatakor szerinte azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyári időszak kisebb betegforgalma mellett jellemzően a kiadások is alacsonyabbak, ősszel azonban mindig lényegesen több a műtét és az egyéb beavatkozás, így az év végére megint jelentősebb mértékben növekednek majd az adósságok.