Jövőre hazánk ad otthon a WHO Európai Regionális kongresszusának, ez az egyedülálló hazai esemény szolgált alapul a Figyelő múlt héten tartott XXXIV. Medicina konferenciájának. A tanácskozáson az egészségügyet korábban és jelenleg irányító miniszterek az egészségtudatosság javítása mellett az ágazat közkiadásainak növelését is fontosnak tartották.
A gazdaság fejlődése érdekében Magyarországon elengedhetetlen egy átfogó, kormányzati ciklusokon átívelő ágazatközi egészségpolitika kialakítása, amely képes javítani a lakosság rossz egészségi állapotán. Ezzel kezdte előadását Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója. Több mint 280-an vettek részt a magyar lakosság egészségi állapotáról, a betegségek és a korai halálozás csökkentésének lehetőségeiről, az egészségügyi ellátásban meglévő egyenlőtlenségek felszámolásáról szóló rendezvényen. A 30 éves fennállását ünneplő Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottsága erre az alkalomra készítette el a magyar népesség egészségi állapotáról és az egészségügyi ellátórendszer megítéléséről szóló, 1000 fő megkérdezésével készült felmérését. Blazsevácz Péter a JVSZ egészségügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: „a több mint 200 külföldi és hazai tagvállalatot magában foglaló és 100 ezer embert foglalkoztató JVSZ számára azért is fontos az emberek egészsége, mert az egészséges humán erőforrás a gazdasági növekedés feltétele. Ezért tartottuk fontosnak a korábbi konferenciákat, és tarjuk fontosnak a jelenlegi Medicina konferenciát is. Párbeszédre törekszünk az illetékes döntéshozókkal és az egészségügyben érintett szervezetekkel."
Egészség 2020 program
A WHO „Egészség 2020" programja egyebek mellett célul tűzte ki a korai halálozás (a 65 év alattiak) és a csecsemőhalálozás csökkentését, a születéskor várható élettartam növelését, az egészségben eltöltött életéveket. Hazánkban a nők születéskor várható élettartama 78,7 év, ez 5 évvel rövidebb az EU 15 átlagától, a férfiaknál 72 év, ez 7 évvel rövidebb az EU 15 átlagától. „A WHO célja az egészség-egyenlőtlenségek mérséklése" - mondta az igazgató asszony. Kitért az egészségtelen életmódra, a dohányzók és alkoholfogyasztók, az egészségtelenül táplálkozók, a mozgásszegény életmódot folytatók magas arányára. E tekintetben hazánk - a nemdohányzók védelméről szóló törvény, az egészségtelen élelmiszerekre kivetett népegészségügyi termékdíj, az iskolai testnevelési órák számának növelése és az egészségesebb közétkeztetés ösztönzése ellenére - még mindig előkelő helyen van, az intézkedések hatása várhatóan később jelentkezik. Nemzetközi szinten is vezető helyen állunk a szív-érrendszeri- , a daganatos megbetegedésekben.
A JVSZ felmérésben megkérdezettek is rossznak gondolják a magyarok egészségét, egy tízfokozatú skálán átlagosan mindössze 3,85-re értékelték azt. A saját egészségi állapottal való elégedettséget tekintve a legalább középfokú végzettségűek, valamint a szellemi dolgozók elégedettebbek saját egészségi állapotukkal, az átlag alatti értékelést adtak az alapfokú végzettségűek és a nyugdíjasok. Azt is firtatták a vizsgálatot végzők, hogy milyen mértékben törekednek az emberek az egészségük megőrzésére? Kiderült, hogy az anyagiak hiánya (54,7%), az idő hiánya (32,7%) és a kényelem (29,7%) hátráltatja őket abban, hogy többet tegyenek egészségük megőrzése érdekében.
A betegségteher a GDP 12 százaléka
A magyar kormányzat, a WHO-val együttműködésben tanulmányt készített az emberek egészségi állapotát meghatározó társadalmi tényezőkről. Kiderült belőle az is, hogy az elkerülhető betegségteher közvetett és közvetlen költségei a magyar GDP 12 százalékát teszik ki. A 2015-ös egészségjelentésben ezt a GDP egyötödére becsülték. Azt is megállapították, hogy az emberek egészségtudatosságának javítása mellett fontos az egészségügyre fordított közkiadások növelése, erre a mostani pozitív gazdasági folyamatok lehetőséget is adnak. Az Európai Unió országaiban ez az arány 2000 és 2010 között 12,3 százalékról 13,7 százalékra nőtt. (Magyarországon annak ellenére, hogy nőtt az egy főre jutó egészségügyi kiadás, a GDP arányos egészségügyi közkiadások szintje 2015-ben 4,7 százalék volt).
A betegek 26,6 százalékos közvetlen egészségügyi kiadása messze a biztonságosnak ítélt 15 százalék fölött van. A WHO „Egészség 2020" programjában különös hangsúlyt kapott az alapellátás közösség orientált jellegének erősítése rendkívül fontos. A Svájci Hozzájárulás Program és a magyar kormány közötti együttműködési megállapodás eredményeként 2012-ben elindított alapellátás-fejlesztési modellprogram nemzetközileg is példaértékű. A két leghátrányosabb helyén, az észak-kelet magyarországi és az észak alföldi régiókban 24 háziorvosi praxis bevonásával 4 praxisközösséget alakítottak ki. Egy praxisközösségbe 6 háziorvos és praxisnővér került, közösen foglalkoztatnak egy-egy gyógytornászt, dietetikust, egészségpszichológust, praxisközösségi nővért, s két népegészségügyi szakembert. Csatlakoztak hozzájuk az anya- és gyermekvédelmi teendőket végző védőnők is. A háziorvos nyújt ellátási szolgáltatást, irányítja a beteget az ellátás magasabb szintjére. A krónikus betegek gondozása rehabilitációs fókuszú.
Az V. Egészségügyi Miniszteri - Államtitkári Csúcstalálkozó
A csúcstalálkozón Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár biztatónak nevezte, hogy az ágazat jövő évi költségvetése jelentősen nagyobb az ideinél. Ebből a dolgozók béremelése mellett tovább erősítenék az alapellátást, az ott dolgozók ugyanis sokat tehetnének a lakosság egészségmegóvása, a betegségek időbeni felismerése érdekében. Egyetértettek ezzel az előd egészségügyi miniszterek, akik többsége szerencsésnek tartaná, ha ismét önálló egészségügyi minisztérium irányítaná az ágazatot. A második Orbán kormány szüntette meg azt, Réthelyi Miklós miniszter hat államtitkárságot, közte az egészségügyit is felügyelte. Ő úgy véli, hogy ez azért szerencsés, mert az emberek egészségi állapotát meghatározó sport, oktatás, kultúra is egy ernyő szervezet alatt dolgozhat. Hasonlóan vélekedik a hivatalban lévő jelenlegi államtitkár is.
Mikola István korábbi egészségügyi miniszter azonban szerencsésebbnek tartaná, ha az ágazat mindenkori vezetője részt venne a kormányüléseken, így szükség szerint kiállhatna a szakmai feladatok, és a hozzá rendelt források elnyerése mellett. Gógl Árpád fontosnak tartaná az egészségtan oktatást, és rendezett rendszerben szeretné látni az egészségügy működését. Rácz Jenő az emberek egészségtudatának fejlesztését tartja fontosnak, e célból már létre is hozott Veszprémben egy közel kétszáz fős csoportot, akik saját egészségük menedzselésére vállalkoztak. Horváth Ágnes úgy vélekedett, hogy az orvosok itthon tartása létkérdés, amihez a megfelelő jövedelmek mellé megfelelő munkakörülményeket is kell rendelni. Mikola István szerint ezt segíthetné az általa az első Orbán kormány ideje alatt kidolgozott szellemi szabadfoglalkozású orvoslás és az ágazat feltőkésítése. Kökény Mihály tovább erősítené a népegészségügyi fókuszú egészségügyi rendszert, és sürgette a kormányzati ciklusokon átívelő egészségpolitikát.
Medicina TOP évkönyv
Negyedik alkalommal jelent meg az idén a Medicina TOP évkönyv, amelyet a konferencián mutatott be Prof. Dr. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, az évkönyvhöz kötődő kiválósági díjakra érkező pályázatokat elbíráló zsűri elnöke. A kötet első részében kapott helyett a 200-200 legnagyobb bevételű közfinanszírozott gyógyító intézmény, illetve egészségipari vállalat. Az évkönyvben a mennyiségi rangsorolás mellett az államigazgatási szféra vezető tisztségviselői, az egészségügy, az egészségüggyel foglalkozó közgazdászok és szakmai szervezetek, a betegszervezetek, az egészségipar jeles személyiségeinek elemző írásai is olvashatók az ágazatról. Az érdeklődők összesen 50 publikációt találnak a kötetben. Az évkönyv a kiadóban (Budapest V. ker. Kecskeméti utca 5, és a hírlapárusoknál kapható).
Kiválósági Díjak:
A kiadványhoz kapcsolódva a szerkesztő bizottság pályázatokat is meghirdetett az egészségügyi szolgáltatóknak, orvosoknak és a háttériparban tevékenykedő cégeknek. A díjakat a konferenciát követő gálán adták át a nyerteseknek. A szakmai és tudományos szervezetekkel együtt kidolgozott pályázati kérdőíveket az illetékes szakmai szervezetek juttatták el az érintetteknek. Pályázni önbevallásos alapon lehetett, a pályázati kérdőívekben a gyógyítással kapcsolatos szakmai aktivitás mérhető minőségi szempontjait, a gazdasági teljesítményeket vették figyelembe, ez alapján alakult ki a rangsor. A kiválósági díjakat a konferenciát követő gálaesten adta át Dr. Mészáros János az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkára, a zsűrii tagjai: Prof. Dr. Kovács Árpád, a zsűri elnöke, Nógrádi Tóth Erzsébet a Medicina TOP évkönyv alapító főszerkesztője, valamint a zsűri tagjai: Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnök-helyettese, Prof. Dr. Fülesdi Béla, a Magyar Orvosszakmai Kollégium elnöke, Dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ ügyvezető elnökségi tagja, Prof. Dr. Boncz Imre, a PTE tanszékvezetője.
Kiváló Egyetemek kategória<span style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: &quo