Fellélegezhetnek a kórházak, ismét lesz ugyanis kórházi adósságrendezés, és még idén plusz hetvenmillíárd forintot kap az egészségügy - jelentette be tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
Kiderült, hatvanmilliárd jut a kórházaknak, ebből 45 milliárd forintot a harminc napon túli beszállítói tartozások rendezésére fordíthatnak az intézmények, 15 milliárd forintra pedig pályázni tudnak majd. Utóbbi - hatékonyságot növelő alap - célja az eredményesebb működés. - A pályázatokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rangsorolja majd, a végső döntést a miniszter hozza meg. A kórházak ezt követően az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötnek szerződést - közölte Ónodi-Szűcs. A 45 milliárd forintot várhatóan november 30-ig utalják majd el, a pályázat útján elnyerhető pénzt előreláthatóan decemberben kapják majd meg az intézmények.
Ahogy arról néhány hete a Magyar Nemzet beszámolt, a harmadik negyedév végén 58 milliárd forint volt a kórházak lejárt tartozása, vagyis a teljes adósságot még a 45 milliárdos keret sem számolja majd fel. A legtöbbet, 5,2 milliárd forintot a Honvédkórház halmozta fel, a Péterfy Sándor Utcai Kórháznak 3,4 milliárdos adóssága van, és a Békés Megyei Központi Kórház adóssága is közel hárommilliárd. A sajtótájékoztatón az államtitkár arra is kitért, hogy a fennmaradó tízmilliárd forint a gyógyító-megelőző kasszába megy, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogy egészen pontosan mire fordítják. Annyi azonban biztos, hogy mind a hetvenmilliárd forintot az idén használják fel.
Ónodi-Szűcs beszélt arról is; hogy az idén 151 milliárd forinttal kapott többet az egészségügy, mint amennyi a tervben eredetileg szerepelt. Ez pedig a GDP fél százalékát jelenti. Ónodi-Szűcs Zoltán mindeközben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházak készpénzállománya jelenleg 28 milliárd forint - vagyis sokan tartalékolnak, és várnak az év végi kasszakisöprésre. Az államtitkár a sajtótájékoztató után akonszolidációról a kórházigazgatókkal is tárgyalt.
A Magyar Kórházszövetség lapunk megkeresésére arról tájékoztatott, még nemtudják, hogya 45 milliárdos összeg hogyan oszlik meg az egyes intézmények között, de annyi biztos, hogy ez a keret a szeptember 30-ig lejárt számlák rendezését szolgálja, a fennmaradó 15 milliárd felhasználásának részleteit hétfőn teszi közzé az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a hír kapcsán a Magyar Nemzetnek megjegyezte: dicséretes, hogy az államtitkár ki tudta harcolni a konszolidációt, ugyanakkor rendkívül elszomorító, hogy ezt a színjátékot évről évre el kell játszani: Szerinte eleve olyan kasszát kellene tervezni, ami megakadályozza azt, hogy ilyen helyzetek kialakuljanak. Éger a kórházak tartalékolásáról úgy nyilatkozott, az sem egy jó gyakorlat, hiszen közpénzről van szó. - Világos és tisztességesen ellenőrzött finanszírozási rendszert kellene működtetni - hangsúlyozta.
Éger szerint a gyógyító-megelőző kasszába kerülő tízmilliárd forintot elsősorban a bérekre kellene fordítani, hiszen az alapellátásnak és a szakellátásnak is erre volna a legnagyobb szüksége. Az alapellátásban ugyanis, ahol óriási a munkaerőhiány, megközelítőleg sem tudnak akkora összeget kigazdálkodni maguknak az orvosok, mint amekkorát a béremelés után a kórházi kollégáik kapnak.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a friss hírre úgy reagált: már a tavalyi konszolidációnál is felvetődött, hogy tulajdonképpen a „gombhoz varrjuk a kabátot. - Ettől függetlenül nagyon örülünk az összegnek, bárhatékonyabb volna, ha ezeket beépítenék a költségvetésbe, a gyógyító-megelőzőkasszába - közölte Rásky. A főtitkár kitért arra is, évi százmilliárd forint biztosítaná azt, hogy ne legyen ilyen drasztikus eladósodás.
Gilly Gyula egészségügyi szakértő egy nemrégiben tartott kerekasztal-beszélgetésen ennél is nagyobb összeget mondott. A szakember szerint 150 milliárd forinttal többet kellene a magyar államnak költenie minden évben az egészségügyre ahhoz, hogy a kórházak eladósodása megálljon. Mint mondta, tíz éven át volt egy beszállító cég igazgatója, és ez idő alatt szinte üzemszerűen írta alá a kórházigazgatóknakazokat a megállapodásokat, amelyek átütemezik a felgyűlt adósságok kifizetését. Gyakran két-három évvel korábban lejárt tartozásokat kellett újra meg újra átütemezni.
Idén Kovács László egészségügyért felelős üzletfejlesztő írt átfogó tanulmányt a kórházak folyamatos adóssághalmozásáról, amelyben kifejti, hogy az intézményeknek egyre nehezebb kigazdálkodniuk a működési költségeket. A szakértő szerint a 2009-2015-ös időszakban több mint ötvenmilliárd forint értékben romlott a fekvőbeteg-ellátók gazdasági pozíciója, ami, magyarázat lehet a hiány jelenlegi szintjére.