Hamarosan a kormány elé kerül a nemzeti védőnői szolgálatról szóló előterjesztés – tájékoztatta a Magyar Időket az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán az utóbbi időszakban felerősödött egészségügyi ál- és rémhírgyártásra úgy reagált: a rövid távú politikai érdekek nem lehetnek olyan fontosak, mint az, hogy a betegek bizalommal forduljanak az egészségügyi ellátórendszer felé.
Már a közeljövőben a kormány elé kerül a nemzeti védőnői szolgálatról szóló előterjesztés. Ez elismeri, hogy a védőnői ellátás hungarikum, azonban arra is kitér, hogy a rendszer megérett a reformra, és az átalakítást demográfiai, családpolitikai és népegészségügyi szempontokat figyelembe véve kell végrehajtani – nyilatkozta lapunknak Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyi államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010 óta 17,7 milliárd forintról 25 milliárdra nőtt a védőnői szolgálatokra fordított összeg, most novembertől pedig 33 ezer forinttal nő a havi finanszírozási díj minden területi védőnői szolgálatnál.
Az államtitkárt szembesítettük a közelmúlt néhány sajtóhírével is. Azzal kapcsolatban, hogy megszűnik az Országos Kardiológiai Intézet önállósága, Ónodi-Szűcs Zoltán úgy reagált: az intézmény beolvasztása a leendő dél-pesti szuperkórházba csupán egy abból a számos integrációból, amely már végbement, vagy a jövőben végbemegy. „Csak az elmúlt egy évben öt vidéki helyszínen történt intézmény-összevonás, mégsem emlékszem arra, hogy ez akár Debrecenben, akár Miskolcon vagy Tatabányán fennakadást okozott volna a betegellátásban” – fogalmazott.
A nyáron a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felfüggesztette részvételét az egészségügyi sztrájktárgyalásokon, miután nem sikerült előrelépést elérnie az ágazati bérek további emelése ügyében. Ónodi-Szűcs Zoltán ezt úgy kommentálta: „Nem megsértődni kell és kivonulni a tárgyalásokról, hanem addig harcolni, amíg azok nem vezetnek eredményre. Persze a kivonulás is lehet a harc egyik formája.”
Az államtitkár szerint lehet és kell is küzdeni azért, hogy az egészségügyi dolgozók Magyarországon is ugyanazt a pozíciót foglalhassák el a nemzetgazdasági ágak fizetési rangsorában, mint kollégáik a többi európai országban. „Az egy évvel ezelőtt aláírt ágazati bérmegállapodásban ebben sikerült előrelépést elérni, és erre most is lehet esély” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy erre nincs forrás sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben, azt mondta: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a dolgozók helyzetét folyamatosan javítsuk.”
Az állami fogászatokon dolgozók egy része megerősítette: szeptember elején három napon át csak sürgősségi eseteket lát el, mert elégtelennek tartja a finanszírozást. Az államtitkár erre úgy reagált: nem igaz, hogy az elmúlt években nem volt forrásbővítés a közfinanszírozott fogászatokon, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ez elégséges-e. Annak a véleményének is hangot adott, hogy rendezni kell az állami és magánbetegeket egyaránt ellátó fogorvosok státusát, ezért a múlt héten megkezdték az egyeztetést a Magyar Orvosi Kamarával, illetve annak fogorvosi tagozatával. „Abban állapodtunk meg, hogy mindkét fél áttekinti a közös teendőket, és a fogorvosi alap- és szakellátás fejlesztése érdekében ezekről részletesen is tárgyalunk” – mondta az államtitkár.
Arra a kérdésünkre, hogy a felerősödött egészségügyi ál- és rémhírgyártásra is tekintettel milyen őszre számít az egészségügyben, az államtitkár azt mondta, nem azzal van baj, ha az ellenzéki sajtó megtalálja azokat a témákat, területeket, ahol még sok a tennivaló, mert akad ilyen még bőven, hanem azokkal a rémhírekkel, félremagyarázott információkkal, amelyeknek a célja az emberek elbizonytalanítása, a hisztériakeltés. „Mindannyian ugyanannak a közösségnek a tagjai vagyunk. Jó lenne megérteni, hogy a rövid távú politikai érdekeink nem lehetnek olyan fontosak, mint az, hogy a betegek bizalommal forduljanak az egészségügyi ellátórendszer felé” – fogalmazott.