Mi nem kereskedők vagyunk, hanem a rendszer részei

Bár még 40 éves sincs, de már jól ismert szereplője az egészségügynek. Volt már az ágazat mindkét oldalán: hatósági vezetőként képviselte az állam, egyesületi igazgatóként a beszállítók ér­dekeit. Előbbi pozíciójában dr. Holchacker Péter nem volt túl népszerű, érdekvédőként azonban munkája elismerését jelzi, hogy felkérték, hogy augusztus 1-jétől legyen a gyógyszergyártók egyik legnagyobb szervezetének, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) az igazgatója.

 

- A dr. a nevében jogi és nem orvos végzettséget jelent Hogy keveredett mégis az egészségügy közelébe?

- Jogász-közgazdászként egy üz­letfejlesztő cégnél dolgoztam ta­nácsadóként Magam sem tudom, hogy hogyan, de szinte mindig olyan projektek kerültek hozzám, amelyek az egészségüggyel voltak kapcsolatosak. Tetszett a terület, mert sokszereplős, rengeteg benne a kihívás. De tagadha­tatlan, hogy ami tíz éve végleg eltérftett az eredeti szakmámtól, az a felkérés volt, hogy vállaljam el a betegek jogainak és érdekeinek védelmével, az egészségügyi szolgáltatások minőségi fejlesztésével foglalkozó Egészségbiz­tostás Felügyelet (EbF) elnökhelyettesi posztját

- Nem gondolt arra,  hogy ez a „pandúr" szerep az egészségügyi szolgáltatóknál mekkora ellenállást   válthat  ki?

- Nem, hiszen nem a támadás volt a cél. A felkéréskor én azt láttam, hogy itt van egy új szervezet, jól érthető kül­detéssel, amit a nulláról lehet felépíteni. Azt gondoltam, hogy nagyon jó dolgo­kat tudunk véghez vinni egy nagyon jó csapattal. Bár követtünk el hibákat, de szerintem sok dolog sikerült is, hiszen nyilvánossá tettünk számos fontos kórházi adatot, elemzéseket közöltünk. Létrehoztunk egy indikátorrendszert, amelynek alapján tájékozódni lehetett, melyik intézmény miben jobb, miben rosszabb a másiknál. Valóban, akkor össztűz zúdult ránk, számos igaztalan kritika is megfogalmazódott, ami okozott nehézséget a szervezet napi működtetésében. Ráadásul az utolsó másfél évben megbízottként egyedül vezettem a felügyeletet, ami még nehezebbé tette a céljaink elfogadtatá­sát. Ma már azonban, úgy tűnik, sokan belátják, hogy nem volt ördögtől való a tevékenységünk.

- Nem érzi bélyegnek az akkori pozícióját?

- Nem, sőt. Számomra hatalmas ta­pasztalat volt. Itt tanultam meg mit jelent a piacok felügyelete, a szakmai irányí­tás, belülről is ráláttam az államigazga­tásra, és megtapasztaltam mekkora hatása lehet az együttműködésnek. Azóta erősebb bennem az empátia, hiszen mindkét oldalon ültem. Ez segít abban, hogy érdekvédőként pontosan megértsem az állami tárgyalópartner álláspontját, érveit is.

- Valószínűleg ez a jártassága is hozzájárult ahhoz, hogy öt éve megbízták az Egészségügyi Technológia és Orvos­technika1 Szállták Egyesületének, az ETOSZ-nak az igazgatásával .

-Gondolom igen, hiszen az volt a dolgom, hogy képviseljem az orvostechnológiai gyártók stratégiai érdekeit a kormányzati döntés előké­szítésben és szakpolitikai döntéshoza­talban. Most ugyanez a feladatom az innovatív gyógyszergyártók esetében is. Ehhez a feladathoz rendszeres együttműködésre van szükség az ap­parátussal, éppen ezért mindig partne­rei vagyunk a mindenkori kormánynak.

-Azért ez, gondolom, nem mindig  egyszerű, hiszen sokszor ellenté­tesek az érdekek. Például amikor

az orvostechnikai cégek hozzá akarnak jutni hónapok óta elmaradt pénzükhöz, az állam viszont nem siet rendezni a kórházi adósságokat. Vagy amikor ma is különadókkal sújtják a gyógyszergyártókat, pedig már rég nincs válság.

- Nem hiszek benne, hogy vannak olya­nok, akik direkt rosszat akarnának. Sőt, belülről és kívülről is azt láttam-látom, hogy alapvetően mindenki jót akar, csak sokszor másképp. A fő gond szerintem az, hogy nem adunk elég lehetőséget egymásnák arra, hogy megbeszéljük ezeket a különbségeket. Pedig idő kell ahhoz, hogy megértsük egymást.

- Azért hagyta ott öt év után az ETOSZ-t és vállalta el az AIPM képvisleltét, mert itt több esélyt látott az egyeztetésre?

- Dehogy. Egyszerűen van olyan, hogy az ember megújulásra vágyik. Ráadásul nem is volt olyan nagy váltás ez, hiszen nagyon sok kapocs van az ETOSZ és az AIPM között. Például nagyon hasonlóan látják a világot. Igaz, mindkét egyesület profitorientált cégeket fog össze, viszont mindkettő számára fontos, hogy értéket is képvi­seljen. Mert lehet úgy eladni, hogy csak a haszon számítson, de úgy is, hogy közben a vevő elégedett legyen. Hitem szerint jól eladni csak úgy lehet, ha minden szereplő értékteremtésnek éli meg a folyamatot. Az AIPM-nek ezért is fontos, hogy a betegek minél tájékozot­tabbak legyenek az egészségügyben, ezért is alapította például az Egészség­értés-dÍjat, és ezért szervez oktatást a betegszervezeteknek.

- Egészségértés kapcsán valóban nagyon nagy az űr. Rengeteg babona, tévhit kering még mindig. Éppen a minap olvastam azt a sületlenséget, hogy már rég megtalálták a rák ellenszerét, de a gyógyszergyártóknak nem érdeke piacra dobni....

- Éppen a fordítottja igaz: bár a cégek szeretnék, nagyon nehezen kerülnek piacra fontos gyógysze­rek. Magyarországon különösen így van ez, az európai viszonylatban is rendkívül bonyolult befogadási rendszer miatt több tucat innovatív készítmény vár támogatásra. Példá­ul bár tavaly befogadtak tizenöt új gyógyszert, több mint ötven most is ott áll a sorban. Igaz, a jelenlegi megközelítés nem kedvez a rend­szerszerű lépéseknek, hiányzik például az átgondolt „kifogadási" rendszer, így sok régi, elavult, a betegek által már nem keresett ké­szítmény nem kerül ki a támogatott körből, pedig inkább ezen kellene és lehetne spórolni a folyamatos megszorítások helyett.

- Ebben az ügyben azért eltérő lehet a k(Jlönböző gyógyszergyártók vélemé­nve. Mást képviselhetnek a generikus,vakcina- és a hazai gyártók.

- Valóban négy szervezet, rajtunk kívül a Generikus Egyesület, a Védett­ség Egyesület és a MAGYOSZ is a gyógyszergyártókat képviseli. De van olyan gyártó, amelyik több szervezet­ben is tag, amiből látszik, hogy bár vannak ellentétes érdekeink, azért alap­vetően együttműködésre ítéltettünk. Én hiszek abban, hogy nem azt kell nézni, miben vagyunk mások, hanem azt, hol azonosak a céljaink. Már csak azért is, mert kölcsönösen függünk egymástól. Lehet különalkukat kötni, lehet lokális csatákat nyerni, de együttműködés nélkül hosszú távon bedől a piac, és az senkinek sem jó.

- Sokak szerint ez nem a jövő, hanem a jelen. az egész egészségügy ment­hetetlenül szétesőben van.

- Ez így ebben a sommás megfogal­mazásban nem igaz, de kétségtelen, hogy álmomban sem gondoltam volna, hogy lényegében ugyanazokkal a problémákkal kell szembesülnünk,mint tizenöt éve. Látom a jószándékot, de azt is, hogy milyen nehéz megvál­toztatni a jelenlegi rendszert. Nem elég ugyanis esetileg változtatgatni, faragni a szabályokat, vagy a máshol esetleg jól működő elemeket átemelni. Figye­lembe kell venni a helyi adottságokat, és ami talán a legnehezebb: el kell vetni a rossz beidegződéseket. A mi esetünkben például azt is tudatosítani kell, hogy attól nem lesz jobb az egészségügy, ha különadókkal sújtjuk a gyógyszergyártókat. A GDP 3-4 százalékos nemzetgazdasági hatása­ival nem véletlen, hogy a kormányzati iparpolitikai-prioritási lista elején található a gyógyszeripar. Sőt, az innovatív gyógyszergyártók évente 90-100 mil­liárdot tesznek hozzá az egészségügy működtetéséhez a klinikai kutatások szervezésén keresztül. Mindennek ellenére az ágazat adóterhelése extrém magas, ami nagyban rontja a nem­zetközi versenyképességet, és nem mellékesen veszélyezteti az eddig közösen elért eredményeinket is. Pedig ma már a gazdaság mutatói stabilizá­lódtak, nincs válság, ami eredetileg a különadók bevezetésének indoka volt. Megérett tehát a helyzet arra, hogy az adókat csökkentsék.

- Ha jól értem az AIPM igazgatóJaként feladatának tekinti, hogy ezt elérje?

- Pontosan. Támogatni szeretnénk, hogy az innovatív terápiák mihama­rabb eljussanak a magyar betegek­hez, emellett az iparág és a magyar nemzetgazdaság szempontjából is alapvető fontosságú lenne, ha az állam képviselői megértsék: mi nem kereske­dők vagyunk, hanem a rendszer része. Az is a célom, hogy megerősödjön az átfogó szakmai megközelítés, hogy mindenki rájöjjön, a különalkuk helyett sokkal hatékonyabb módszer az egy­séges fellépés.

- Es ha netán ez nem sikerülne?

- Nem vagyok az az ember, aki egykönnyen bedobja a gyeplőt, akit ha visszautasítanak, ne menne vissza sokadszorra is. Számomra minden kínjával együtt izgalmas terület, és mo­tivál az, hogy tudom: ha jól végezzük a dolgunkat, az mindenkinek jó lesz.

 

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, amelyek a külföldi és a hazai gyógyszerpiac meghatározó szereplői, értékben a hazai gyógyszerforgalom több, mint 50 százalékát adják. Az egyesület tevékeny­ségének aktuális fókuszterületei között szerepel a klinikai vizsgálatok számá­nak növelése, azok értékének bemutatása. A lakosság egészségértésének fejlesztése érdekében indult az okosgyogyszer.hu oldal, ahol többszáz, állan­dóan frissülő egészségügyi cikk található. A Nekem szól! Egészségértés dfüal a legjobb hazai egészségértést fejlesztő projektek kerülhetnek a reflektorfény­be, a betegszervezetek hatékony működését pedig az ingyenes országos oktatási program, a BETA Betegszervezeti Akadémia segíti. Az egyesület programjai, közleményei, aktuális tanulmányai megtalálhatók a www.aipm.hu honlapon.