Konszolidáció nélkül maradhat idén az ágazat? Egyelőre nincs hivatalos információ az év végi konszolidációról – többek között ez is kiderült az Orvostechnikai Szövetség fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Nem helyes, hogy csak az év utolsó hónapjaiban foglalkozunk az intézmények eladósodásával – így reflektált az OrvostechnikaiEszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (Orvostechnikai Szövetség, OSZ) megalakulásának 20. évfordulója alkalmábólrendezett konferencián Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója arra a felvetésre, hogy az év végefelé közeledve ismét konszolidációt várnak a kórházak és a beszállítók, enyhítendő az 50 milliárd forintosra duzzadtadósságállomány okozta problémákat.
Hivatalos forrásból egyelőre semmilyen információ nincs az adósságrendezésről – fogalmazott az egészségbiztosító vezetője,aki a szereplők helyében nem számítana arra, hogy a tavalyihoz hasonló, „működéstámogató” csomag áll össze az idén. ANEAK egyébként régóta javasolja, hogy a konszolidációra szánt pénzt tervezetten fordítsák a működésre, az intézmények minőségiparamétereinek értékelése alapján. Ugyanis jól látszik a szolgáltatók közötti különbség: van, ahol igyekeznek kézben tartani agazdálkodást, másutt viszont a lovak közé dobják a gyeplőt.
Átalakítás vagy eladósodás?
Látszatintézkedés az adósságrendezés Rácz Jenő szakértő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) korábbi elnöke szerint is, aki úgyvélte, a struktúra és az intézményi portfóliók átalakítása nélkül hiába osztanák ki előre az év végére felgyülemlő 50-60 milliárdforintot, az eladósodás megmaradna. Emlékeztetett arra is, hogy az első konszolidáció 23 évvel ezelőtt, a bázisfinanszírozáskivezetése után történt, akkor négymilliárd forintot költött erre az állam.
Az államosítás növelte az eladósodást – vezette le Sinkó Eszter közgazdász, egészségpolitikai szakértő. Míg 2010-14 közöttátlagosan 22 milliárd forintot költöttünk konszolidációra, addig ez a szám 2014-18 között 40 milliárd forintra emelkedett. Azönkormányzatok a központosítás előtt 120 milliárd forintot „tettek bele” a rendszerbe, mára ez az összeg 30 milliárd forintramérséklődött. Azt egyértelműen a szakpolitika hibájának nevezte, hogy vannak alul-, illetve fölülreprezentált ellátások, a HBCS revízióígy nem halogatható tovább. Ez utóbbival egyetértett a NEAK főigazgatója is, ugyanakkor ismét elmondta, a biztosító arratörekszik, hogy a finanszírozásban ne csupán a teljesítmény, hanem az ellátás minősége is számítson.
Lehet adósság nélkül gazdálkodni, de ha mégsem, az nem csupán a közbeszerzési törvény hibája – jegyezte meg a kerekasztalmellett Csányi István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának portfóliókezelési, vagyonkezelési és közbeszerzési ügyekért felelőshelyettes államtitkára. Hangsúlyozta, hogy a jogi szabályozás értékalapú közbeszerzést ír elő valamennyi gazdálkodó államiszervezet számára, és bár azt elismerte, hogy az egészségügy számára nem kedvező a jogi háttér, ugyanakkor megjegyezte, hogymivel uniós elveket kodifikáltak, így nincs lehetőség ágazatspecifikus közbeszerzésre – ahogyan azt a szereplők szorgalmazzák.
Azt egyébként Rácz Jenő jegyezte meg a vita során, hogy a politika csak akkor foglalkozik az egészségüggyel, ha az érdekeltségi-,vagy fájdalomküszöbét átüti a probléma. Úgy tűnik, ez egyelőre nem történt meg.
Amikor már ég a ház
Kettősség jellemzi a magyar egészségügyet, ahol a legmodernebb és az (nem feltétlenül használhatatlan) elavult technológiákegyüttélése tapasztalható – fogalmazta meg előadásában dr. Hodossy Lajos, az OSZ társelnöke. Miközben az orvostechnikaieszközök beszerzésénél valamennyi szereplőnek arra kellene törekednie, hogy a lehető legjobb eszközökhöz jusson hozzá a lehetőlegjobb áron – a verseny szűkítése nélkül –, kevés a figyelem a tudatos tervezésre. Rendszerszintű áttekintés helyett sok apró döntésszületik akkor, amikor már ég a ház. Az ipari szereplők, a politika és a gyógyítók összefogásával tervezhető csak a jövő, ami nagykihívás elé állítja a technikai robbanás kezdetén járó egészségügyet, a közös munkát azonban akadályozza az egymás irántibizalmatlanság – jegyezte meg a társelnök, így felvezetve a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikafőigazgató-helyettesének előadását a hazai kardiovaszkuláris ellátásban alkalmazott orvosi technológiákról.
A kardiológiában az elmúlt három évtizedből húsz év a gyógyszeres terápiákról szólt, azonban az utolsó tíz évben csupán néhányszerrel bővült a paletta, helyette olyan eszközök jelentek meg a szívbetegek ellátásban, amelyek mind az életminőséget, mind azéletkilátásokat szignifikánsan javították – kezdte Becker Dávid. A technológia fejlődését vázolva elmondta, hogy míg a kórháziinfarktushalálozás az 1960-as években 30 százalékos volt, a CCU és a defibrillátorok megjelenése nyomán egy évtizeddel későbbez az arány megfeleződött, a trombolízis és a primer PCI bevezetése pedig már az egyéves halálozást is húsz százalék alácsökkentette. A ma rendelkezésre álló eszközöknek köszönhető, azonnali invazív ellátás okán az infarktushalálozás ma mindössze5 százalékos.
Bár a hazai kardiológiai ellátásban nálunk is elérhetőek a világszerte alkalmazott, modern eljárások és eszközök, továbbra iskatasztrofális helyzetben van alsóvégtagi érszűkület ellátás, ahol az új technológiák befogadása mellett a szakemberekutánpótlására, speciális finanszírozásra és a rehabilitáció biztosítására is szükség lenne – hívta fel a figyelmet Becker Dávid
Mindent megváltoztat az MI
A döntéstámogató rendszereket a gyógyítás valamennyi szakterületére be kell illeszteni – ezt már prof. dr. Berényi Ervin, a DebreceniEgyetem Klinikai Központjának vezetője hangsúlyozta. A Magyar Radiológusok Társaságának elnökeként pedig azt emelte ki: „azegekbe ment a szeletszám”, így a radiológia a teljesítményre fókuszál az értékelés helyett, miközben a képalkotó vizsgálatok 30százaléka felesleges, amin pedig a klinikai döntéstámogatással lehet javítani. Az eszközpark fejlődése lehetővé teszi, hogy tízmásodperc alatt „lehúzzanak” egy teljes embert, azonban hiába, mert az így nyert információk szintetizálása nem történik meg. Ezérta professzor szerint automatizálni kell a döntéselőkészítés teljes folyamatát a gyógyításban, ami csak a mesterségesintelligencia (MI) programok kiterjesztésével lehetséges. Ennek érdekében az adatokat egységes elvek mentén, egységesszervereken kellene összegyűjteni, erre törekszenek – egyelőre nem túl sok sikerrel – a stroke-ellátásban is. Mint Berényi Ervinmegjegyezte, a trendek ismeretében biztosak lehetünk abban, hogy húsz éven belül a MI fogja meghatározni mind adiagnosztikát, mind a terápiát.
Mostoha GYSE
A technológia fejlődése kardinális változásokat hozott a gyógyászati-segédeszközök (gyse) piacán is, ám ezt egyelőre nehezenköveti a magyar ellátórendszer és a vonatkozó finanszírozási rendszer.A szakmai kívánalmakat és a gazdasági lehetőségeket is figyelembe vették abban a komplex intézkedési tervben, amely 2009-benkészült a gyse-k ártámogatásához – idézte fel előadásában Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI)főigazgatója. A 2010-ben még 44 milliárd forinttal tervezett kassza mára 70 milliárd forintosra bővült, rendre túllépve teljesítésben azelőirányzatokat. A 2011-17 közötti időszakban 34 százalékkal nőtt a gyse receptek száma, a kasszanövekmény hátterében tehát abetegigények megugrása vélelmezhető. Bár az intézkedési terv néhány eleme az elmúlt közel tíz évben megvalósult, 2002 óta nemvolt ártárgyalás és validálás, ami nem csupán a minőség romlását, hanem a korrupció növekedésének lehetőségét is eredményezte– jegyezte meg a szakember. A terület mostoha helyzetét tovább rontották az elmúlt évek háttérintézményi átszervezései és abürokráciacsökkentési törekvések, amelynek következtében számos, ezen a területen jártas szakértő hagyta el mind a NEAK-ot,mind az Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK, volt ÁNTSZ).
Ahogyan a rehabilitációval, úgy a gyse-kkel szemben is meglehetősen nagy az érdektelenség, ami a társadalomról és aszakpolitikáról egyaránt elmondható. Cserháti Péter szerint a támogatáspolitika reformja csak akkor lenne lehetséges, ha sajátfelelőse lenne a területnek, akár egy miniszteri biztos személyében. Az érintett szakmai szervezeteknek azt is javasolta, hogy azérdekképviselet erősítése érdekében gondolják át egy kamara létrehozásának lehetőségét.
Rigid és túlszabályozott a technológiai értékelés rendszere – jegyezte meg a gyse-finanszírozás kapcsán Kiss Zsolt, hozzátéve, hogya betegszám folyamatos növekedése, és a plusz tíz százalékos kiáramlás miatt nehézkes a kassza tervezése, így szerinte ismegérett a helyzet a teljes átvilágításra.