Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

2018 az orvostechnikai ipar szemszögéből

Bár a 2018. évben nem kerültünk lényegesen közelebb az orvostechnikai ágazat gondjainak orvoslásához, kormányzati reakciók alapján látható, hogy a problémák egy részét a politika azonosította, és reményeink szerint a megoldásokhoz szükséges központi döntések is mihamarabb megszületnek.
További részletek

Kórházigazgatókat rúgna ki a kormány a brutális adósság miatt

Megkeresi a kormány annak a felelősét, hogy ki vagy mi okozza évről évre a kórházak adósságát. Ez lehet a kórházigató, de strukturális hiba is.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: hvg, 2019. április 18. – Gáti Júlia

A Távol-Keletről olcsón beszerzett, házilagosan fertőtlenített orvostechnikai eszközök életveszélyt jelenthetnek - állítja Nagy Antal, a debreceni Dispomedicor orvosieszköz-gyártó tulajdonosa.

- A kormány megannyiszor dek­larált szándékai alapján az ön cége a támogatások sokszoros haszonélvezője lehet, mint tisztán hazai, egészségipari, innovatív, fejlődő országokkal együttmű­ködő, exportképes vállalkozás.

- Bárcsak így lenne! Amíg a beru­házások megvalósításáról volt szó, nem is volt híja a támoga­tásnak. A fejlesztésekhez ren­delkezésünkre álltak a források, a forgóeszköz-finanszírozás szűkössége azonban drámaian gátolja elsősorban az exportcéljaink telje­sítését. A hazai piac gondjai még a kívülállók számára sem ismeretlenek. A 70 éves Dispomedicor főleg egyszer használatos orvosi eszközöket gyárt – műtéti szette­ket, infúziós szerelékeket, bizton­sági injekciós tűket –, ilyenekre pedig az adóssággal küzdő kórhá­zak igyekeznek minél kevesebbet költeni. Ez a hazai forgalmunkat évi 6 milliárd forinttal csökkenti.

- Ha ugyanazt meg lehet olcsób­ban is kapni, a felelősen gazdál­kodó intézmény köteles is azt választani. Ön szerint a versenyben nem a jobbnak kell nyernie?

- Csak az a kérdés, nem lejt-e a pálya az olcsó gagyi felé. A hazai jogszabályok szerint a műtétek­nél felhasznált steril eszközöknek gyártói megfelelőségi nyilatkozat­tal igazolt, teljes körű minőség­biztosítási rendszer mellett kell készülniük. Csak ez garantálja a sterilitást. A széles körben gyakorlat ezzel szemben az, hogy a kórház a lehető legolcsóbb for­rásból nem steril holmit szereztet be, majd házilagosan sterilizálja. Megteheti, hiszen ő ezt a terméket nem forgalmazza, így semmit sem kell bizonyítania. A „CE" jelölés, ami vonatkozhat nem steril orvostech­nikai eszközökre is, akár valódi is lehet, de ez természetesen sem­miféle garanciát nem jelent arra, hogy a kórházban feldolgozott és sterilezett, műtőbe kerülő szettek valóban semmilyen fertőzést nem okozhatnak. Márpedig tapasztala­tom szerint a kórházak négyötöde sajnos ezt az utat járja.

- Mennyivel kerülnek többe az ipari körülmények között előállított orvostechnikai eszközök?

- Végeredményét tekintve az ipari előállítás az olcsóbb. A reális össze­hasonlítás elvégzéséhez ugyanis számításba kell venni az eleve jó minőségű - kémiai és biológiai fertőzéstől mentes – alapanyagot, a sterilitást garantáló minőségügyi, technikai és személyi feltételek biztosítását, a termék és a gyár­tókörnyezet folyamatos biológiai ellenőrzését, ami a tételenként sok százezer vagy több millió forintot is meghaladó költségű mikrobiológiai laborvizsgálatot jelenti. Ha ebből bármi is kimarad – és ez a sufni­tuninggal elérhető spórolás valódi tartalma –, az látszólag olcsóbb, akár csak ötöde vagy még keve­sebb a kiadás. Az ezzel okozott bajok kezelése, például az elfertő­ződött sebre adott antibiotikumok, a megnövekedett idejű kórházi tartózkodás, legrosszabb esetben a beteg anyagiakkal nem is mér­hető elvesztése azonban többe kerül, mint a biztonságos termék megvásárlása. Az is elgondolkod­tató, hogy az uniós tagországok közül már csak Magyarországon nincsenek a közbeszerzési eljárá­sok során alkalmazott, a beszerzett termékekre vonatkozó minimumel­várások. Nyugat-Európában egyre gyakrabban európai terméktanú­sító házak független laborvizsgálati eredményeihez kötik a Távol-Kelet­ről származó termékek alkalmas­ságát. Ha a minőség és a bizton­ság lenne a beszerzés kritériuma, összességében a mostani, csupán az alapanyag-beszerzést számba vevő, országosan 12-15 milliárd forintos kiadás reálisan kétszer ennyi lenne az általunk is gyártott termékkörök esetében. A világon egyre több országban elfogadott az egészségnyereség fogalma, amelynek kapcsán egy adott ter­mék beszerzésénél a terméknek nem csupán az árát, hanem az adott beteg életminőségére gyakorolt hatását is figyelembe veszik.

- Bár a hivatalos nyilatkozatok szerint a kórházi fertőzések hazai adatai kedvezőbbek, mint az euró­pai átlag, nyilvánosan hozzáférhető információk híján, saját tapasz­talatokból kiindulva ezt kevesen hiszik el.

- Induljunk ki abból, hogy Euró­pában minden 18. pácienst nem az alapbetegsége, hanem valami­lyen kórházi fertőzés miatt kezelnek. Ha a hazai egészségügy helyzetét valamelyest ismerjük, feltételez­hetjük, hogy ennél itt sem jobbak a valós számok, de az sem lehetet­len, hogy rosszabbak. A magyar sta­tisztika nagyjából évi 500 főre teszi a kórházi fertőzés miatt elhunytak számát, az esetek jelentése, a fer­tőzéses okok laboratóriumi kivizs­gálása sokszor elmarad. Vagyis a valóságos veszteség ennek akár a többszöröse lehet.

- Semmiképp sem feltételezném, hogy a kórházak készakarva teszik el láb alól a betegeket. A jó áron beszerzett, nem steril műtéti szetteket igenis fertőtlenítik, jobb helyeken korszerű, komputeri­zált készülékben, dokumentált, visszakereshető paraméterek mellett.

- Teljesen egyetértek. A kórházi menedzsment jóhiszeműen felté­telezheti, hogy a csillogó-villogó, rendszeresen ellenőrzött sterilizálóberendezés használatával min­dent megtettek a betegbiztonsá­gért. Ez azonban tévhit. Az csupán egy többlépcsős folyamat egyetlen eleme, hogy magas hőmérsék­leten megpróbálják csírátlanítani a műtéteknél használt törlőket, köt­szereket. Nagyon bonyolult lenne az egész folyamatot elmagyarázni, legyen elég most annyi, hogy nem minden sterilizálható, ami annak látszik. A több ezer kilométeres hajóút során, gyakorta egyszerű kartondobozokba rakva, olyan mértékben szennyeződhet a még nem steril alapanyag is, hogy azt már sehogy sem lehet sterillé tenni. A rendkívül magas csíraszámú – vagyis baktériumokkal fertőzött, nemegyszer kémiai szennyező­dést is tartalmazó- kötszer ugyanis a gondos sterilizálást követően tele lesz jól megfőzött baktériumhullák­kal, vagyis toxikus, lázkeltő fehér­jével, ami a sebbe kerülve gyulla­dást okoz.

- Ez elég ijesztően hangzik. Ráadásul a kórházi fertőzések megelőzésére hirdetett miniszteri programban erről szó sem esik. Minden marad a régiben?

- Tavaly jóval optimistább voltam, mert Varga Mihály akkori nemzet­gazdasági miniszter összehívott egy orvostechnológiai munkacsoportot. Az volt a feladatunk, hogy indulás­ként felmérjük a kórházi igényeket és a hazai gyártói kapacitásokat, továbbá javaslatot tegyünk a köz­beszerzéseknél alkalmazandó mini­mumfeltételekre. Csakhogy az új kormányzati struktúrában megszűnt a nemzetgazdasági tárca, Varga Mihály új posztot kapott – minket meg szélnek eresztettek. Remélem, nem végleg.