Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

A magyar egészségügy európai összehasonlításban - Hornyák László az Orvostechnikai Szövetség társelnöke, a HARTMANN RICO Hungaria Kft. ügyvezetője

Magyarország egészségügyi rendszere az elmúlt években jelentős kihívásokkal nézett szembe. Az OECD-országprofil 2023-as adatai alapján megállapítható, hogy az egészségügyi kiadások szintje, a lakosság egészségi állapota és a rendszert érintő reformok szoros összefüggésben állnak egymással.
További részletek

Az Orvostechnikai Szövetség közleménye

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) döbbenten szembesült azzal, hogy a Belügyminisztérium az elmúlt harminc év legalattomosabb gyakorlatát követve, közvetlenül karácsony előtt tette közzé a nehezen gyógyuló sebbel élő betegek gyógyulási esélyét tovább rontó rendeletmódosítását. Az OSZ azt kéri a Belügyminisztériumól és a kormánytól, hogy ha szent karácsony ünnepén csak ilyen meglepetéssel tud szolgálni több tízezer rászorulónak, akkor inkább tekintsen el az ajándékozástól.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Világgazdaság, 2015. február 12. – Haiman Éva

Még ezen a héten dűlőre kell jutniuk a kórházigazgatóknak a kórházi struktúra átalakításáról, ha nem akarják, hogy felülről döntsenek helyettük. A Kórházszövetség elnöke szerint az átszervezés nem hoz majd akkora megtakarítást, mint azt a kormány reméli, viszont tovább növelheti az elvándorlást.

 

Nincs akkora tartalék a kórházi rendszerben, amivel a tervezett tabula rasát követően meg lehetne akadályozni az intézmények újbóli eladósodását – állítja a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György azt mondja, a rendszerváltás óta igen jelentős átalakítások voltak, az elmúlt évtizedben 30 százalékkal csökkent az aktív kórházi ágyak száma, csak a 2012-es átalakításnál 14 kórházban szűnt meg számos szakmában az aktív ellátás, és jelentősen átalakult a struktúra. Ebben jóval kisebb a tartalék, mint amiről szó van, és a menedzsment intézményi szinten is csaknem teljes egészében kiaknázta már a megtakarítási lehetőségeket, hiszen erre évek óta rákényszeríti az alulfinanszírozottság.

Racionalizálni persze mindig lehet, és a kórházigazgatók többsége még a fővárosban is meg fogja hozni az ehhez szükséges kompromisszumokat. Ez, amennyiben indokolt, akár osztálybezárásokat, áthelyezéseket is jelenthet, mondja Velkey György, aki szerint azonban félő, hogy a menedzsmenteken levő nyomás miatt a szakmai szempontokat felülírhatják az anyagiak, és így le kell mondaniuk szakmailag szükséges, de veszteséges ellátásokról.

Ennél is aggályosabb, hogy nem alakult ki Magyarországon a központi támogató egészségügyi emberi erőforrás menedzsment gyakorlat a teamek áthelyezésére. Pedig itt, ahol a belső migrációnál lényegesen erősebb a külső, egy ilyen szintű rendszer-átalakítás során akár még fokozódhat is az elvándorlás.

A Kórházszövetség első embere úgy látja, az intézmények közötti esetleges munkaerő-átcsoportosítás mellett elképzelhető, hogy egy-egy intézményben néhány ember munkája megszűnhet, ám a korábban megjelent sajtóhírekkel szemben rendszerszinten nemhogy 8-10 ezer, de egyetlen ember leépítését sem tartja reálisnak, mert „Magyarországon egészségügyi dolgozóból nincs felesleg, sőt sok részterületen hiány van”.

Mint emlékezetes, február végére kell konkrét javaslatot letenni a kormány asztalára a kórházi rendszer átalakításáról. Ahol a kórházigazgatók nem tudnak megegyezni, ott csak egy intézmény maradhat. Bár azt Zombor Gábor egészségügyi államtitkár is több helyen elmondta, hogy az átalakítás nem jelent majd kórházbezárásokat, a kisebb kórházakban a jövőben nagy valószínűséggel nem lesz majd aktív betegellátás (sebészet, nőgyógyászat stb.), ehelyett ápolási és szociális feladatokat fognak majd ellátni a „profilváltás” után.

A január óta zajló megyei egyeztetésekkel párhuzamosan, tehát még egy minden szempontból mozgásban lévő ellátórendszerre kell megtervezni az intézményeknek saját idei költségvetésüket, amelyeknek információink szerint már február 20-ra készen kell lenniük.

Még csak ötlet az új budapesti létesítmény

Miközben a fővárosban is javában zajlik az egyeztetés a meglévő kapacitások újraosztásáról, a múlt héten a Fidesz frakció váratlan bejelentést tett: új kórház épülhet Budapesten. Az ötlet olyannyira új, hogy egyelőre azt sem tudni, hol és mikor tervezik azt felépíteni. Kórházépítészettel foglalkozó szakemberek szerint csak tömbkórházról lehet szó, ami több tízmilliárd forintba kerülhet. A bekerülési költség függ például az épület elhelyezkedésétől, méretétől, a diagnosztikai és gyógyító osztályok számától is. A helyszín kiválasztásában alapvetően a jó megközelíthetőségnek kellene elsődleges szempontnak lennie, legalábbis Nyugat-Európa azon országaiban, ahol az utóbbi éveken jellemzően 500-600 ágyas 50-100 ezer négyzetméter alapterületű kórházakat építettek, ez elsődleges szempont volt. Így bár egy új épülettömb akár a János Kórház területén is felépülhetne – volt is erre javaslat az elmúlt évtizedekben, és nem is kellene az összes meglévő épületet ledózerolni -, közlekedési szempontból ez nem a legideálisabb helyszín. Az István Kórház területe a Nagyvárad téren szintén felvetődött már, mint egy potenciális új kórház helye, ahogyan az is reális lehetőség, hogy a város határában, zöld mezős beruházásban épül majd fel az új kórház.