Hogyan születtek a Covid-járvány legfontosabb egészségügyi döntései, miért akadtak el a reformok, és mi vezetett leváltásához? Jenei Zoltán, Magyarország első országos kórház-főigazgatója egy háttérbeszélgetésen őszintén beszélt a pandémia kulisszatitkairól, a kormányzati döntéshozatalról, valamint arról is, hogy szerinte ma mi hiányzik leginkább a magyar egészségügyből.
Az egészségügyért felelős miniszter javaslatára dr. Tótth Árpádot nevezte ki Magyar Péter miniszterelnök országos kórház-főigazgatóvá, azaz az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) vezetőjévé – áll a kedden este megjelent Magyar Közlönyben.
A hétvégén az egészségügy tárca négy helyettes államtitkárát is megnevezték. A kinevezésük önmagában talán nem tűnik látványos politikai hírnek, de sokat elárul arról, hogy Hegedűs Zsolt miniszter milyen szervezeti struktúrát épít.
A kórházi lejárt adósság, némi csökkenés ellenére is, május végén már meghaladta a 42 milliárd forintot. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a javulás mögött egyszeri finanszírozási hatás áll, miközben a betegellátás biztonsága érdekében továbbra is elengedhetetlen a kórházak gazdálkodásának stabilizálása.
Kiterjedt személyi változások történtek a minisztériumokban, ugyanis a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozatok értelmében szinte az összes tárcánál kisebb-nagyobb mértékben átalakult a helyettes államtitkári kar. A döntések nyomán számos korábbi tisztségviselőt felmentettek, miközben jelentős számú új vezető kapott bizalmat.
Csak három szakmában javult a helyzet, a szakrendelőkben tovább nőnek a várólisták Magyarországon – ez derül ki egy friss kutatás adataiból.
Az egészségbiztosító venné át a jövőben az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálását végző Batthyány-Strattmann László alapítvány feladatait a kormány által kedden este benyújtott törvényjavaslat szerint.
