Tizenkét év alatt csaknem kétszeresére nőttek a kórházak onkológiai betegekre fordított kiadásai, mégsem javulnak a halálozási statisztikák. A kivizsgálástól a gyógyításon át a betegek utánkövetéséig most mindenhez hozzá akar nyúlni az ágazat vezetése.
A vállalkozások és a szakmai szervezetek is a sötétben tapogatóznak az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel (EKÁER) kapcsolatban. A próbaüzem március elsején véget ér, de egyelőre semmi hír a fennakadásokat, adminisztrációs anomáliákat megszüntetni hivatott jogszabálytervezetről.
Még ezen a héten dűlőre kell jutniuk a kórházigazgatóknak a kórházi struktúra átalakításáról, ha nem akarják, hogy felülről döntsenek helyettük. A Kórházszövetség elnöke szerint az átszervezés nem hoz majd akkora megtakarítást, mint azt a kormány reméli, viszont tovább növelheti az elvándorlást.
A kormány célkitűzése egyebek mellett, hogy 2020-ra két évvel növekedjen a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek száma, 2022-re pedig elérje az EU-átlagot.
A kormány 2,5 százalékos tervénél szerényebb, 2,1 százalékos GDP-növekedést várnak a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) szakértői, miközben a büdzsé hiánya intézkedések nélkül 2,8 százalék lehet, ha a kormány nem költi el az Országvédelmi Alap 30 milliárd forintos keretét. A kabinet ennél alacsonyabb, 2,4 százalékos GDP-arányos deficitet vár. Vagyis a növekedést kicsit kisebbre, a hiányt pedig nagyobbra várja a KFI.
Interjú dr. Velkey Györggyel, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökével.
Hivatalos adatok szerint is több mint 16 ezer orvos és ápoló távozott külföldre az elmúlt tíz évben. A speciális orvosi területeken már ijesztő az orvoshiány, a fiatalok elvándorlása pedig új erőre kapott tavaly
