Az elmúlt négy évben az állami egészségügyben egymásra rakódtak a strukturális problémák: nőtt a várólisták hossza, egyre több háziorvosi praxis maradt üresen, miközben az ápolóhiány és az elöregedett infrastruktúra tovább rontotta a betegellátás színvonalát.
Áprilisban minimálisan csökkentek a várólisták, de a számok így is riasztóak: egyes betegek már több mint egy éve várnak csípő-, térdprotézisre vagy szürkehályog-műtétre, miközben a régiók között hatalmas különbségek vannak a hozzáférésben.
Kiderült, hogy nemcsak a HVG által nyilvánosságra hozott egészségügyi reformtervet rendelte meg a kabinet a Boston Consulting Grouptól, hanem egy másik javaslatot is a magán- és az állami szolgáltatók összehangolásáról. Ezt az újabb tervezetet elemzi szakmai véleménycikkében Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.
2024-ben az EU-ban az emberek 8,5%-a élt olyan háztartásban, ahol legalább egy tagnak egészségügyi problémák miatt tartós ápolásra-gondozásra volt szüksége. A 27 tagországban átlagosan 28,3%-ban meg is kapták a professzionális otthoni ellátást az arra rászorulók - Magyarországon ez az arány mindössze 8,3% volt, ami a tabella ulolsó előtti helyére volt elegendő.
A kórházak adóssága február végére elérte a 46,5 milliárd forintot, miközben a konszolidáció csak részben tudta csökkenteni a tartozásokat. Az egyetemi klinikák és a Honvédkórház továbbra is a legnagyobb adósságot halmozzák fel, miközben a beszállítók évtizedek óta részben finanszírozzák az ellátórendszert.
Csaknem 300 millió forintnyi orvostechnikai berendezést kapott a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház, köztük emlődiagnosztikai és laparoszkópos eszközöket, mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője szombaton, Kistarcsán.
Az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége (OCSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra kéri Magyarország Kormányát, hogy 2026. április 1-jével léptesse életbe az ortopéd cipők előkészített, új támogatási rendjét.
