Minden kórház pályázott arra a 15 milliárd forintra, amelyet az év végi kórházkonszolidáció részeként osztanak szét az intézmények között; 324 pályázatot tudnak támogatni - mondta el az egészségügyért felelős államtitkár szerdán az MTI-nek nyilatkozva.
Több száz, döntően tb-finanszírozott egészségügyi vállalkozást hoz nehéz helyzetbe a minimálbér és a garantált bérminimum januártól kötelező emelése. A cégeket képviselő szervezetek a nemzetgazdasági miniszterhez fordultak.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) szerint a kórházak feltételekhez kötik a konszolidáció által érintett számlák kifizetését, ami jogellenes, ezért a szervezet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetőjéhez fordul.
Az egészségügyi intézmények karbantartói, takarítói nettó 80 ezret keresnek. A takarítást kiszervezték, az alkalmazottak nem értenek az egészségügyhöz.
A továbbiakban nem nyilatkozhatnak az újságíróknak az ország kórházainak igazgatói, hacsak a fenntartó, az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) engedélyt nem ad rá, valamint a kórházi alkalmazottak is bajba kerülhetnek, amennyiben beszélnek a sajtó képviselőivel – tudta meg a Magyar Nemzet. Forrásaink szerint az igazgatókat levélben értesítették arról, a továbbiakban nem adhatnak információt a sajtónak.
A társadalom elöregedése nagy kihívás elé állítja az egészségügyi rendszert, és hiába lesz több forrás az egészségügyre, a demográfiai helyzetből fakadóan növekedni fog a felhasználás - mondta az egészségügyért felelős államtitkár pénteken egy szakmai konferencián Budapesten.
Pluszforrásokat tart szükségesnek az egészségügyi államtitkár ahhoz, hogy a garantált bérminimum januári növelése miatt ne csússzon össze a szakdolgozói bértábla. Ónodi-Szűcs Zoltán továbbra is több fronton küzd az ágazat átalakításáért, és annak ellenére nem akar változtatni az irányon, hogy a kórházi kancellária terve elbukott és a háziorvosi ellátásban sem mennek akadálytalanul az elindított reformok.