A hatalom birtokosai felfedezték a magánegészségügyet, nem véletlen hogy egyre késik a közfinanszírozott ellátás rendbetétele. Bár évek kelletek hozzá, mára az orvosok alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, derül ki egy közelmúltban végzett felmérésből. Interjú Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal.
Tegnap röppent fel a hír, hogy a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosai Székesfehérváron magánkórházat alapítottak, mert „egy hosszú távon működőképes rendszer kiépítését” tűzték ki célul, „aminek része a jövő orvos generációjának mentorálása” –olvasható a most induló PraxisPont magánkórház oldalán.
Júliusban ismét a megszokott mértékben, 3,5 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak adósságállománya, amely így a Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint átlépte a 38 milliárd forintot. A kormány szerint az egészségügy nincs alulfinanszírozva.
A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete nyilatkozata a Magyar Időkben 2018. augusztus 6-án megjelent, az Állami Számvevőszék elnökével folytatott interjúval összefüggésben.
A szabálytalanságok miatt nem lehet megmondani, valójában mennyi forrásra van szükség. (Interjú Domokos Lászlóval)
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
Kormányzati beavatkozást sürget a gyenge forintárfolyam miatt a gyógyászati segédeszközök forgalmazóit tömörítő szakmai szövetség, attól tartva, hogy ellehetetlenülnek a területen működő vállalkozások és ezzel a betegellátás. Az Orvostechnikai Szövetség az akut probléma kezelése mellett a gyógyeszközellátás teljes újragondolását szorgalmazza, amelyhez egy miniszteri biztos kinevezését is javasolják.
